Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-04 / 77. szám

Tájékoztatóba „Nibelungok" előadásairól. A »Nibelungok cimü filmeposz 2 részből áll 16 énekben, rilmszcenáriumát irta: Thea von Harbou. Rendezte Fritz Láng. I. rész: Siegfried halála. Játszák: szombaton (4-énl 5, 7 és ? órakor, vasárnap (5-én) 3, 5, 7 és 9 órakor, hétfőn (6-án) 5, 7 és 9 órakor, a Városi Színház Mozgóban. II. rész: Kriemhild bosszúja. Játszák: kedden (7-én) szerdán (8-án) és csütörtökön (9-én) 5, 7 ies 9 órakor a Városi Szinház Mozgóban. Az első rész főszereplői: Paul Richter, Margarete Schön. Hans Adalbert Schlettow és Hanna Ralph. A második rész főszereplői: Rudolf Klein Rogge, Margarete Schön, Bemard Oötzke, Theodor l.oos és Hans Adalbert Schlettow. Miből meríti tárgyát a „Nibelungok" című filméposz ? A Nibelungok cimü film mely a nyíregyházi filmszezon leggrandiózusabb miisordarabja, a hatalmas ősgerinán nemzeti époszból, a Nibelung ének»-bö\ meriti tárgyát. A << Nibelung-ének", eredeti címe der Nibelunge Nofa, középfelnémet népéposz, hatalmas szerkezetű s mély érzelemmel telt költemény; 38 énekben elmondott tárgya két részből áll: az első Siegfried haláláról, a második Kriemhild boszszujáról szól. Jelenlegi alakja a XIII. századból származik. Külalakja a Nibelung-versszak. Fiz teljes és tizennyolc töredékes kéziratban maradt fenn. Szerzőjének Pfeiffer a legrégibb német minnedalnokot, a kürenbergi lovagot tartja, de nézete ma már megcáfoltnak tekinthető. Lachmann a Wolf-féle homéri elméletet alkal mazta az époszra, s azt állította, jiogy a Nibelungok^ nem egységes költői alkotás, hanem liusz balladalszerü, még most is biztosan megkülönböztethető népdalnak egészen külsőleges összefüzése. Ma azonban valószínűbbnek tartják, hogy a 'Nibelungok' egységes mii, mely azonban kétségtelenül régibb hősdalokon alapul, csakhogy nem oly értelemben, ahogy Lachmann föltételezte. Az ő nézetének már a költemény versalakja is ellene szól, mely egyáltalán nem népies, hanem mű költőtől származó forma. A költő, kitől a Nibelungok mai alakját nyerte, lovag és müköltő volt. Az udvari közönség számára irt, ennek felfogásához igyekezett közelebb hozni a népvándorlás mozgalmaiban gyökerező óriási alakokat. Tehát a költemény nem oly népéposz, mint a homéri époszok és a finn Kalevala^. hanem középhelyet foglal el az igazi népés igazi miiéposz közt, mint népies anyagnak tudatos feldolgozása. A költeményt Szász Károly fordította magyarra. Első versszaka igy hangzik: Világhíres csodákat beszélnek ős [regék, Dicsteljes daliákat, harcok történetét. Zaját víg ünnepeknek, siralmas [bánatot. Bosszút, mely földet renget — [most ily csodát halljatok. Attila hun király szerepe a Nibelung énekben. A „Nibelung" cimü filméposz szcenáriumának irója. Hunfalvy Pál magyar tudós szerint a Nibelung-ének utján terjedt el nálunk a hun monda. Szerinte a magyarok e költeményből hallottak először Attiláról, s a hun népről, ami aztán okot adott nekik arra, hogy a hunok utódainak tartsák magukat. E vélemény Heinrich Gusztáv és Petz Gedeon kutatásai után nem sok valószínűséggel bir. Annyi bizonyos, a «hun monda kört> és a «Nibelung-ének» eltérően szerepelteti Attilát. A hun mondakör szerint Attila az olaszországi hadjárat után hazajön és 453ban a (burgundi Ildikóival ünnepelve mennyegzőjét, a nászéjszakán, állítólag orrvérzés folytán, vagy, ami inkább hihető, orgyilkos kéztől, meghal. A «Nibelung-ének» szerint Attila feleségül veSzi Kriemhild-éX, a burgund király húgát, s gyermeke is születik tőle. Sőt amikor Kriemhildát utóiéri végzete és meghal, holttestét hazaküldi, hogy első férje mellé temessék el. Eszerint tehát Attila túléli «burgundi Ildikóit. A «Nibelungok» cimü filméposz szcenáriumát Thea von Harbou irta, teljes hűséggel ragaszkodva a 'Nibelung-ének» eredeti tartalmához. Thea von Harbou már tekintély a filmírók sorában, s hogy egyebet ne említsünk, ő irta a «/?inda síremléke filmszcenáriumát is. A „Nibelungok" című filméposz tartalma. riti a vadászcsuklyát és Nibelungország mérhetetlen kincsét. I. Rész. Siegfried halála. Szivárványövezetes bércek alján, az őstermészet vadon virága. Évezredes fáinak korhadt odvában é^ időtlen idők óta Mime, a nibelung csodakovács. Mime, hatalmas karddal ajándékozza meg Siegfriedet — Siegmund király és Sigelinde gyermekét, aki uj fegyverrel akar uj dicsőséget szerezni rettegett nevének. Mialatt egybeforr a csodálatos penge, az egyik nibelunk törpe mesélni kezd a burgund királyokról : • Burgundiában, Worms városában uralkodik harcos népe felet) Gunther király. Testvérei Gerenot és az ifjú Giselher — huga a világszép Kriemhild. Kriemhild kegyeiért távoli országok temérdek vitéze verseng, de a királyleány egyiküket sem hallgatja meg. * A nibelung elbeszélése nyomán feléled Siegfriedben a vágy és elhatározza, hogy megnyeri Kriemhild szerelmét. Nyomban útnak is indul Burgundia felé. Útközben legyőzi a sárkányt. A sárkány kiömlött vére hatalmas folyammá duzzad és Siegfried az erdei madárka tanácsára, megfürdik benne, hogy sebezhetetlenné tegye testét. Mielőtt elérné Worms városát, még egy ellenséggel kell megküzdenie. Nibelung ország uralkodója Albericht, aki hírét vette Siegfried erejének, a láthatatlanná tevő varázscsuklya segítségével megtámadja őt. De Siegfried Alberichet is legyőzi hatalmába keAlbericht felett aratott győzelme után Siegfried tizerlkét leventével megjelenik a burgund király udvarában, ahol előadja kérelmét. Gunther — a trönjei Hagen tanácsára — csak azzal a feltétellel egyezik bele Siegfried és Kriemhild házasságába, ha a hős feleségül szerzi neki Brunhildet, Isenland királynőt. Siegfried teljesíti Gunther kívánságát és a varázscsuklyát magára öltve a burgund király alakjában legyőzi Brunhildet, aki fogadalmához híven kénytelen nőül menni Guntherhez. A királyok menyegzőjét nagy vigalommal ünneplik meg Burgundiában. • Múlnak az esztendők. Siegfried — ifjú hitvesével még mindig Wormsban tartózkodik. Egy napon Kriemhild és Brunhild. öszszevesznek és civódásuk folyamán kitudódik, hogy Brunhildet nem Gunther győzte le. Brunhild bőszszut esküszik. Felbiztatja tronjei Hagent, hogy az ódenwaldi vadászat alkalmával ölje meg Siegfriedet. Hagen tudja, hogy Siegfried csak ott sebezhető, ahol hársfalevél hullott a testére, ezért fondorlattal ráveszi Kriemhieldet, árulja el neki azt a helyet. Kriemhield férje köpenyére varrt kis kereszttel jelöli meg a sebezhető pontot. • Az ódenvaldi vadászat alkalmával egy óvatlan pillanatban Hagen halálra sebzi a hőst. Ravatala előtt