Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-04 / 77. szám

•tWSGBWW**! MMMM« '/^rtövv vwrtMS 1925. április 4. Mura és kocsma. Mostanában vasárnap délutánon ként szivet-Ielket gyönyörködtető látványban van része a »hon állapotján« kesergő embereknek. Trombita s énekszó mellett, katona lépésben kivonul a gyakorló térre a »leventék csapata« a jobb és szebb magyar jövő záloga. Jó levegő, mozgás, rend fegyelem, tanulás, jellemzi e kirándulásokat. Mennyivel jobb, mintha ifjaink az egész vasárnap délutánt, sőt még az estét is a korcsmák bűzhödt levegőjében töltenék, hol pénzük is, egészségük is, sőt életük is veszélyeztetve van. Vesztett háború után, mindenkitől elhagyatva, az ellenség lábát a a nvakunkon érezve, bizony jól esik a szemnek, egy kis megmozdulást látni, ami azzal a reménynyel kecsegteti a bánkódó honfi szivet: egy élni akaró nemzetet nem lehet elsöpörni a föld színéről, egy országnak dolgozni, művelődni, élni akaró fiait nem lehet rabigába hajtani ! A »Leventék« falun és városban való megmozdulását látva az ember —• örömmel néz a jövőbe s csendes boldogsággal gondol Magyarország feltámadására ! Lelkem nagyon örül annak, hogy vasárnaponkint sok ezer magyar ifjú a természet szabad ölén tanulja a rendet, fegyelmet, összetartást s a hazaszeretetet. Végre meg találták népünk vezetői az utat a / korcsmából a természetbe. — a sötétségből a világosságra, a rabszolgaságból a szabadságba. Mert valljuk be, ezelőtt ifjúságunk sokat ült a korcsmák füstös levegőjében s igen sokszor a sokenergiát egy-egv késszurás nyomán piros vérsugár vezette le. A/ áldozatot nagy részvét mellett eltemették, a tettest pedig néhány évre fegyházba dugták s igy két család is gyászba borult. Erősen hiszem, ha ezentúl városokban s falvakban a serdülő és felnőtt ifjúságot kivezényelik a gyakorló térre, rétre, napsugárra s játékra,"rend re, fegyelemre, műveltségre oktatják őket akkor a korcsmái verekedések nem fogják az elitélteknek 80 vagy 90 százalékát kitenni. örömmel olvastam a Nyirvidékben arról is, hogy van megyénkben olyan község, ahol nincsen korcsma. Gondoltam, most már Szabolcsmegye is letörli majd a szégyenbélyeget, hogy az egi'tfs országban , a vezető helyet foglalja el az irni-olvasni nem tudás terén ! Mert az egész biztos, hogy az analfabétizmus összefügg a korcsmákkal. Minél több a korcsma, annál több az analfabéta. Budapesten is még 30,000-nél több az analfabéta ! Szabolcsmegyében az országban a legtöbb! Debrecennek százezernél több lakója közül 12788 az analfabéta. — Sok a korcsma s kevés az iskola ! Egyedül a mi megyénkben van vagy 76 mezőgazdasági szeszgyár, 96 kisüst és több mint 800 italmérés. Iskoláink száma alig közelíti meg a 400-at ! A korcsma aláássa az egészséget a jólétet, az erkölcsöt. É három nélkül pedig nincsen kultura ! A korcsma a kultura sírásója. Dr. Nógrády L. könyvében ezeket olvasom a korcsmáról : »A korcsma a civilizáció legnagyobb ellensége, a civilizáció igazi szégyene. Az emberből itt lesz állat, a gyermek itt leheli magába az életölő mérget: a bűnt. A családfő itt szokja meg családja jólétével nem törődni, vagyonát ott pazarolja el hitvány s nyomorult élvezetekre, itt szokják meg a léhaságot, restséget, a durvaságot, innen terjed a bün és posvány, a testi és lelki regály«. Dr. Griger M. kath. pap igy ir könyvében a korcsmáról s korcsmázásról: Verejtékes munkátok gyümölcsét ő élvezi; ő, aki nem szánt, nem túrja a földet, nem száll a bányába ,nem dönt fákat az erdőben, nem hord téglát, nem tör követ, hanem igen könnyű és dúsan jövedelmező a munkája : mérget töltöget a poharakba s pénzt harácsol össze. Ö uri módon él s sonkával hizlalja testét, - ti meg zabkenyéren s krumplin tengődtök. — Ö gyermekeit finom ruhákba öltözteti, messze városok iskoláiba küldi) ügyvédeket, orvosokat neveltet belőlük, a ti gyermekeitek pedig veszhetnek az éhségtől, dideregnek a hidegtől, tépetten, rongyosan járnak. Ö földbirtokos - ti meg földönfutók vagytok. Ö ur — ti koldusok ! Kotte pedig azt írja : »A korcsma az ördög bárányainak a legelője, addig legelnek rajta, mig á pokol számára meghiznak«. XIII. Leo pápa pedig ezeket irta: »Szükséges, hogy a lelkek megszabadítása terén a papok előljárjanak, miért is buzgólkodjanak a hivek lelkipásztorai azon, hogy az iszákosság döghalálát távoltartsák. A tartózkodás példájával elővilágitva törekedjenek az ezen nyűgtől eredő, az egyházat és államot fenyegető pusztulástól megóvni.« Milyen szomorú adat, hogy a régi Székely-földön Szotyor községben 19 állitásköteles közül csak 2 volt alkalmas, Máramarosban pedig 100-ból csak 9! Miért? Mert az alkoholizmus következtében degenerálódtak. Mindezeket mért írom le ? Mert három magyar ember a «Nyirvidékben» egymással vitázott egy iskola felett s abban a vitában olvastam a következő elszomorító szavakat : »Megnyugtathatom a tanfelügyelő urat, hogy e megnyitandó korcsma (Hangya szövetkezet boltban) lesz majd otthona s egyben alapja a magyar nemzeti öntudatot s hazafiságot ébrentartó, tettekben, s nem nyakatekert ,hazug szólamokban bővelkedő Keresztény Olvasókör megalakításával a magyar kultura fejlesztésének és terjesztésének . Nem akartam szememnek hinni, mikor olvastam e sorokat többször is elolvastam s bizony ugv szól az, hogy a korcsma lesz alapja a magyar kultura fejlesztésének. Nagyon ingatag alap a korcsma. Jaj szegény magyar kulturának, ha korcsmában rakjak le az alapját ! A korcsmák népbutitó, veszélyes erkölcsi bacillusok tenyésztői, erkölcsi pocsolyák. A magyar abstinensek kis tábora fájó szívvel hallja e szavakat : »a korcsma lesz alapja a magyar kultura fejlesztésének«. Oh-oh, hát ennyire vagyunk Szabolcsban ! Hát nerri elég, hogy az analfabétizmus terén vezetünk — mégis a korcsmában kell a kultura alapját keresni ? XIII. Leo pápa szavai bizony nem a korcsma mellett, de ellene szólanak ! Mi magyar abstinensek azt mondjuk — »ki a korcsmciból — az iskolákba /« Mi azt valljuk, hogy csakis kizárólagosan az iskola, elemi, középiskola, s egyéb szakiskolák képezhetik a magyar kultura alapját ! Szerintünk a korcsma tönkreteszi a magyar kulturát, de az iskola megmentheti ! Jelszavunk : Korcsma helyett iskola ! Abstinens. Tudja HÉ iio® íioí lesz a Ref. Nőegylet húsvéti vasára? Hogyne, hisz azt mindenki tudjai hogy szombaton és vasárnap lesz megtartva az ev. Kossuth főgimnázium tornatermében. A gégényi ref. egyház presbitériuma 10 milliós alapítványt tett a Leánykálvineom javára Vass Mihály tb. esperes 40 éves jubileuma alkalmából. Gégény, április 3. Saját tudósítónktól. Azoknak a munkásoknak is kiki jár az ünneplésből, akik a legnagyobb jutalmat az elért eredményben látják s boldog érzéssel tölti el őket, hogy azon helyen, hova a Gondviselés állította őket, önzetlenül, hiven munkálkodtak. Nagy örömet jelentett s hosszú időre emlékezetes lesz az az ünnep, amit Gégény község ref. egyháza rendezett szeretett lelkipásztora, Vas Mihály tb. esperes tiszteletére, ki negyven éves oásztorkodásának jubileumát ülte, kívánsága szerint szük családi és baráti körben. Az ünneplés a templomban folyt le, melyet Abod Imre dombrádi kántor az énekkarral nyitott meg «Az Ur nékem őriző pásztorom kezdetű lelket gyönyörködtető melódiáju egyházi énekkel, mely könnyeket csalt a hivek szemébe. Ezután Bakó István tuzséri lelkész az ünnepelt tanulótársa szép imát mondott, majd Kovács Lajos kisvárdai lelkész, a felsőszabolcsi egyházmegye esperese beszélt a pásztori hivatás szentségérői és értékéről. Bötykös Béla helybeli segédlelkész keresztelt ez alkalommal az özv. Vas Imréné által ajándékozott ezüst keresztelő edényt felavatva; a keresztelés után az ősz pásztor a presbitereknek urvacsorát osztott, mikor is felavatta ez alkalomra adott ezüst urasztali tányért. Az istentiszteletet díszközgyűlés követte, melyen Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos, íels,"szabolesi egyházmegyei gondnok, az ünnepelt osztálytársa és Kovács Lajos esperes elnököltek. Szalánczy Bertalan itt méltatta Vas Mihály t. b. esperes 40 éves munkásságát, melv mindég egyháza és hitközsége felvirágoztatását célozta, tanúskodik a két iskola, az orgona, a harangok és a földbirtok is, mely nemcsak az egyházra, de a falura is jólétet áraszt. Beszédet mondtak még: Kovács esperes, Mezőssy Gusztáv tb. főgondnok, visszatekintve a 40 éves múltra, soha el nem avuló érdemeire. Szikra Péter jegyző a község üdvözlését tolmácsolta ; Janka János tanitó a tanítványok í

;nneplőbe öltözött, virágkosarakkal megjelent kisleányokat vezette a szeretett pásztor elé. A díszközgyűlést 50 teritékes bankett követte, melyen bejelentette Szalánczy Bertalan, hogy a nemes presbitérium 10 millió korona alapítványt tett szeretett vezére és pásztora nevére a nyíregyházai Leánykálvineum javára. Az ünnepség rendezésével Szilágyi András főgondnok s Pázmán István gondnok buzgólkodtak. Felköszöntötték még ezalkalommal Szilágyi Dániel presbitert is, aki 50 éve viseli e szép tisztséget. / nagyszerű ebéd a helybeli úriasszonyok érdeme. Az ebéd alatt Abód Imre nótázással szórakoztatta az ünneplőket. Felemelő hatású, megható volt az egész ünnepségre, hogy jelen volt az ünnepelt három osztálytársa: Tuzsér tiszteletreméltó pásztora: Bakó István, a felsőszabolcsi egyházmegyei gondnok, Szalánczy Bertalan, gazdasági főtanácsos, akikről már megemlékeztünk és Zsiday Dániel dr. kisvárdai jeles orvos, kik a szeretett ünnepelttel együtt 56 évvel ezelőtt a sárospataki főiskolából kerültek az Élet útjára. Városi mozgó Ma utoljára Budapestet mege őxve ivímage J Romantikus történet 10 felv. Főszerepben : Ariette Marshall Rendezte Jaques Feyder az Atlantis rendezője, Ezen film egy része Nyirpazonyban, Székelyben, Kiskálló ban és Oroson készült. A 7 és 9 adásokon líTOUZElL Ezenkívül A kocka eivan vetwe 1 Burleszk. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Az 5 órai előadás rendes helyárakkal. 7 és 9 órai előadások mérsékelten felemelt helyárakkal Jön Jön NIBELUNGOK Oágermán nemzeti éposz 2 TXT Siegfrled balála a pénteken utoljám asc Apollóban Zuhatag hőse •sia