Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-30 / 73. szám

JH'YÍKSIDÉK 1925. március 31. ben és egy uj nemzetnek vetettük meg aíapját. Feltűnő másodsorban, hogy tu­domást nem vett róla, hogy ha­zánk — sajnos — nem messze esik az analfabéták hazájától. Betü­iszonyban szenvedünk egyrészt, másrészt, hogy Niemayer orvos szavával éljünk, könyvekkel ter­helt szamarakat csinálunk, kik örülnek, ha iskolától szabadulnak, könyvet nem látnak. És végezetül feltűnő, hogy a szel­lemi proletárok számát szaporítani akarja és szaporítani a B-listások s?ámát. Igy csak az írhat, ki madártáv­latból nézi az elemi iskolát. Más­kép ir az, ki az iskola dohos, mi­azmákkal telt levegőjében lemon­dással adja le energiáját, máskép az, ki iskolából iskolába látogat és vérző szívvel, honfiúi bánattal bár, de a statisztikus ridegségével, az igazságnak hódolva kénytelen a szégyenpirt fakasztó adatokat, a döbbenetes érzést keltő szavakat leadni. Vagyis: más az iskolába az ablakon át benézni és más ki­nézni az iskolából, hol Dante szavaival élve megvetett népet, égnek százüzöttét találjuk. II. Tudvalevő dolog az, hogy a há­ború nemcsak a multat, de "a jelent is és nemcsak a nagyokat, de a gyermekeket is tönkretette. Ezt iga­zolják a tapasztalati tények a je­lenben épp ugy, mint á háborús években az iskolai értesítők. Az 1917—18-ik iskolai évről kiadott értesítőkben böngészve, egyedül a vajdahunyadi áll. s közs. polgári leányiskola volt az, mely büszke önérzettel jelenthette értesítőjében a «vezetőszerepet», melyek Benkő András kir. tanfelügyelő megörö­kített szavai. A 85 értesítő közül célzatosan vesszük a leányiskolá­kat. Nézzük pl. a mármarosszigeti leány középiskolát, hol a jelszó Plátó hármas követelése volt: az örökkévaló dolog szeretete, a tu­* domárly szeretete és az igazság szeretete. Nos, kérem, az igazgató a háborúval kapcsolatos jelenségek rovatában azt ir ja, hogy a most felserdülő generáció testileg is, szellemileg is egész életén át érez­ni fogja a háborús tényezők sat­nyifó hatását. Ha a leányiskolák­ban ilyenek voltak a viszonyok, milyenek a fiuknál? Hát bizony a kultura pusztító viharhullámai mindent elsöpörtek, csak szennyes iszapja látszik. A mai gyermeknek nemcsak tanítóra, de nevelőre (nevelőnőre), sőt to­vább mehetünk és nem tulozunk, ha azt mondjuk, e kor tanítói, hogy gyógypedagógusra van szük­sége, mig a családnak a gyermek­ben és az iskola áltaí segítségre. Minderre a mai, elméletből táp­lálkozó népiskola vagy az erre épí­tendő nyolc osztályú népiskola, te­kintve az alapot és anyagot, nem lesz képes. A kulturfölényt nem elég kórusban hangoztatni, és nem lehet erőszakoskodni, ha tudjuk, hogy ez erőszakot szül. Amily népszerűtlenek az eddigi népokta­tási törvények (minek bizonyítéka az, hogy az 1868-iki törvény még ma sincs végrehajtva) épp oiy nagy volt az erőszakos magyarosítás, épp oly népszerűtlen lesz a nyolc­osztályu népiskola. Már pedig nem az a cél, hogy a népet a népisko­lától elriasszuk, hanem, hogy megkedveltessük. A beteg gyerme­ki léleknek és a népéletnek leg­jobban megfelel a munkaiskola. Nagy László, a Magyar Gyermek­tanulmányi Társaság ügyvivő al­elnöke megismertette «A gyer­mek)) (L. 1914. 3. szám, Pedagó­giai Törekvések: A Remete mun­kaiskola Brüsszelben.) olvasóit a brüsszeli munkaiskolával. Az ilyen iskola nemcsak a normális, de az abnormális gyermekeknek, tehát korunk gyermekeinek is, de meg a szülő követeimenyeinek is legjobban megfelel. A mai iskola, ha célszerű, észszerű és népszerű akar lenni, ugy feltétlenül hódol­nia kell a munkáltató oktatás eszméjének. Ettől függ a gyermek jövője, jövőben érvényesülnetése. Csodálatos valami, hogy a javító nevelésre szorultaknál a javítóin­tézetekben, az abnormis gyermekek számára létesitett paedotechnikai intézetekben a paedopathologusok egyedüli mentőeszközt látnak a munkáltató oktatásban, addig a normális gyermekeknél ezt, mint profilaktikumot sem alkalmazzák. A normális gyermeknek tehát elő­ször el kell zülleni épp ugy, mint a nyomorgó családnak Dunába ugrani s aztán kimentik, becéz­getik s ujbóí - a nyomornak en­gedik. A mai iskola a Herbert-féle fel­fogásnak hódolva, az akaratot el­méleti útra műveli. Az éíet nagy iskolájában is látjuk azt a szorgos igyekezetet, mellyel az akaratot sza­vakkal igyekeznek elhatározó cse­lekvésre indítani. Innen ered a szálmaláng, vagy helyesebben füst, vagy Shakespeare szavaival élve: «szó, szó, szo». Ezzel ellentétbén a munkaiskola gyakorlatilag műveli az akaratot. Itt már az aktivitást a cselekvésre indító erőket nem füst, de tüz irányítja, táplálja, mely azonban nem ur, hanem szolga; mert amannak veszedel­mes, emennek hasznos, Mig a Herbert-féle iskola megelégszik a reprodukcióval, jíiddig a munka­iskola produktivitásra törekszik. A gyermek ott utánoz, itt alkotásra törekszik. Ott a tanitó, itt a gyer­mek a felelős. Ott a "tanító, itt a gyermek cselekszik belátása sze­rint. A gyermek ott gyámolt, itf önálló; a felelősség érzése teszi azzá a megfontolt cselekvéseivel. A kézimunka csak egyik fontos té­nyezője a brüsszeli munkaiskolá­nak, mert ez a német és hollandi iskolávaf szemben, mely a száraz formaság hibájába esik, sokoldalú és eleven lelkű. Itt a tanitó nem­csak elmélet embere, de munkás és művész. Nagy László egykoron azt irta, hogy: «egy haladni akaró tanár s tanító sem vonhatja ki magát a munkaiskola eszméjének hatása alól». Ma ezt azzal bővíthetjük ki, hogy egy iskolafenntartó sem... Mert a vagy — vagy között válasz­tani kell. Vagy tovább haladunk az elmélet utain s építünk légvára­kat ,vagy lépünk a gyakorlat te­rére s építjük "a fellegvárat. (s.) Sulamiih (Jeruzsálem leánya) filmszkeccs főszereplői filmen és színpadon Szalkay Lajos, Teleki László, Veér Lenke, Bánky Baby, Mihó László Hétfőn és kedden 7,9 órakor a Városi Mozidban. Mielőtt nagytakarítást csinál okvetlenül menjen el Özv WeiSí! Lip^tné fűszer és festék üzletébe, Kossuth-tér 3. szám alá, a katholikus templom mellett, ahol a legolcsóbb árban kap festéket minden színben linoleumot Reichold félét firniszt s mindenféle lakkot, zománclakkot, olajos festéket, meszelőt portvist, porolót, háztartási cikkeket, fűszerárut. Telefon 160. — Megrendeléseket házhoz fzátiítunk 1539-10 Zuhatag hőse világattrakció, melyben ct ismert filmslar szerepei, Lon Chaney, Barbara La Marr, Elmé Lincoln, Richárd Dix és John Bowers. — Bemutatja szerdán az Apolló, kizárólagos joggaí. A szerdai műsor nagv attrak­ciója a «Zuhatag hőse»; Amerika telmulhatatlannak bizonyult azok­ban a filmekben, amelyek a leg­gyönyörűbb poétikus részletekben, festői szépségű felvételekben bő­velkednek és amiket ^amellett oly idegfeszítő jelenetek tarkítanak, Ezenkívül ebben a filmben nem­csak a cselekmény izgalmas folya­mata, hanem a halált megvető bravúroknak sora is olyan lenyű­göző erővel hat, hogy láttukra az ember alig tudja eldönteni a gran­diózus rendezést, a művészi játé­kot, vagy a játékban az ember­életre menő önfeláldozásért cso­dálja-e elsősorban. A «Zuhatag liő^ sé»-ben mindezt ragyogóbbnái-ra­gyogóbb jelenetekben láthatjuk, hogy egyes részletekben valósággal lelket üdítő, másokbart pedig az ér­deklődést végletekig lebilincselő, majd pedig hallatlanul izgalmas a cselekmény. Ez a grandiózus film oly gazdag a fordulatokban és oly változatos a cselekményben, hogy az érdekíődést jeíenetről-jelenetre fokozza. A film két női főszerep­lője a tökéletes érzéki szépség .meg­testesítője, Barbara La Marr nagy­szerű alakításával, Blanch Sweet a poétikus női szépségével és csodá­latos művészi alakításával tűntek ki. A férfi főszereplők közül első­sorban ki kell emelnünk John Bo­werst, akinek igazi mfvészi alakí­tása és ritkán látott bravúros játé­ka egyszerűen feledhetetlen, de a többi férfiszereplő is, Lon Chaney Elme Lincoln és a többiek mind művészetüknek legjavát nyújtják s egyben még ki kelt émfelnünk Richárd Dixet is, ki a ((Tízparan­csolat)) c. filmben is játszik. Visszafojtott lélekzettel várjuk e napot, hogy a nyiregyházi pub­likum is gyönyörködjön a film ideg izgató jeleneteinél, mert mint az amerikai lapokból kitűnik, a «Zuhatag jelenetet)) 18 operatör fo­tografálta, nehogy megkeljen' is­mételni ezt a veszedelmes jelenetet, majd várjuk már Lon Chaneyt is, ki a Notradamei Quasimodójávai hódította meg a nyíregyháziakat. E nagy filmet szerdától mutatja be az Apolló 5, 7 és 9 órakor. — Hajat mos, ondolái, manikű­röz jutányosán Maleskevitz László hölgyfodrász, Nyiregyháza, Zrínyi Ilona-utca 10. A tisztviselőtelep sza­bályozási terve. Nyíregyháza, március 30. A Nyir­vidék tudósítójától. Népes értekezletet tartottak szóm baton délután a házhelyhez jutatott közszolgálati alkalmazottak a kir. torvényszék esküdtszéki termében, amelyet dr. Ragó József a Kansz ügyvezető elnöke vezetett. Nevezett beszámolt arról, hogy a létesítés kérdése olyan előre ' haladott álla­potba jutott, amely szükségessé te­szi, hogy az érdekeltek által a rész­letkérdések is vitassanak most már meg. Különösen aktuális annak a dolognak az elbírálása, hogy a köz­utakhoz szükséges területek kiknek a terhére hasittassanak ki, a ház­helyhezjuttatott és a földbirtokren­dező bíróság ítélete szerint 300 négyszögölet megkapandó közszol­galati alkalmazott terhére-é, vagy pedig a város terhére, amely lakos­ságának minden egyes tagja egy­forma joggal használhatja majd' a közutakat. A vita tárgyilagos mederben folyva kér órán keresztül tartott, amelyben dr. Szalontay György bí­rósági tanácselnök, dr. Fekete Ist­ván, Luka Jenő, Nandrásy Aurél, Varga Jenő, Stima Zoltán, Ru­nyay József és mások vettek részt A jelen voltakra mély hatással volt dr. Szalontay György fejtegetése, aki azt vitatta, hogy a földbirtok rendezésére kiküldött bizottság eleinte 400 négyszögölet hozott ja­vaslatba és ebbeli szándékát azért módosította 300 négyszögölre, mi­vel az utak és terekre szánt terü­letet igy akarta előteremteni. Más­különben a földbirtok rendezéséről szóló végrehajtási utasítás 600 négyszögölet kíván juttatni az érde­kelteknek, tehát eléggé méltányol­ja a városfejlesztés tényét a bizott­ság, amidőn felére .szállította le javaslatba hozott területét. Szükség is van a 300 négyszögölre minden­kinél, mert ott nincs piac, és egy kis zöldséges kertre, pár darab gyií mölcsfa ültetésére gondolni kell "az érdekelteknek. A régi rómaiak jog­szabálya szerint a törvény nem lehet más szellemű, mint a létesíté­sét kiváltó előzmény s ezért azt vi­jtatja, hogy a közszolgálati alkalma­zottaktól már elvétetett az utak lé­tesítéséhez szükséges terület akkor, amidőn a 400 négyszögöl leszállit­tatott 300 ölre, amiről az O. F. B. is tud, mert a tárgyalási jegyző­könyvben az le van fektetve. Nincs is intézkedés Ítéletében az utak te­rületére nézve. A harmonikus együttműködés kedvéért azonban mégis azt javasolja, hogy mond­junk le 10 százaléknak az utak cél­jára való felajánlásába, mint olyan­ba, amennyit falvakban és varos­széli kültelkekben ilyen cimen meg­ítélni szokott az O. F. B. abban az esetben, ha az utakra nézve nem történt előzetesen intézkedés. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor dönt­sön a földbirtokrendező bíróság. Az értekezlet hosszas vita és dr. Városi wm Szerda, csütörtök, péntek ifillKgO 7 és 9 órakor - J9KE jéBk*. JB£K Filmdrám a %2r epbe an: Ariette Marchall A film egyes részei ; Nyirpazonyban, Székelyben és Kiskállóban készültek

Next

/
Thumbnails
Contents