Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-30 / 73. szám
JH'YÍKSIDÉK 1925. március 31. ben és egy uj nemzetnek vetettük meg aíapját. Feltűnő másodsorban, hogy tudomást nem vett róla, hogy hazánk — sajnos — nem messze esik az analfabéták hazájától. Betüiszonyban szenvedünk egyrészt, másrészt, hogy Niemayer orvos szavával éljünk, könyvekkel terhelt szamarakat csinálunk, kik örülnek, ha iskolától szabadulnak, könyvet nem látnak. És végezetül feltűnő, hogy a szellemi proletárok számát szaporítani akarja és szaporítani a B-listások s?ámát. Igy csak az írhat, ki madártávlatból nézi az elemi iskolát. Máskép ir az, ki az iskola dohos, miazmákkal telt levegőjében lemondással adja le energiáját, máskép az, ki iskolából iskolába látogat és vérző szívvel, honfiúi bánattal bár, de a statisztikus ridegségével, az igazságnak hódolva kénytelen a szégyenpirt fakasztó adatokat, a döbbenetes érzést keltő szavakat leadni. Vagyis: más az iskolába az ablakon át benézni és más kinézni az iskolából, hol Dante szavaival élve megvetett népet, égnek százüzöttét találjuk. II. Tudvalevő dolog az, hogy a háború nemcsak a multat, de "a jelent is és nemcsak a nagyokat, de a gyermekeket is tönkretette. Ezt igazolják a tapasztalati tények a jelenben épp ugy, mint á háborús években az iskolai értesítők. Az 1917—18-ik iskolai évről kiadott értesítőkben böngészve, egyedül a vajdahunyadi áll. s közs. polgári leányiskola volt az, mely büszke önérzettel jelenthette értesítőjében a «vezetőszerepet», melyek Benkő András kir. tanfelügyelő megörökített szavai. A 85 értesítő közül célzatosan vesszük a leányiskolákat. Nézzük pl. a mármarosszigeti leány középiskolát, hol a jelszó Plátó hármas követelése volt: az örökkévaló dolog szeretete, a tu* domárly szeretete és az igazság szeretete. Nos, kérem, az igazgató a háborúval kapcsolatos jelenségek rovatában azt ir ja, hogy a most felserdülő generáció testileg is, szellemileg is egész életén át érezni fogja a háborús tényezők satnyifó hatását. Ha a leányiskolákban ilyenek voltak a viszonyok, milyenek a fiuknál? Hát bizony a kultura pusztító viharhullámai mindent elsöpörtek, csak szennyes iszapja látszik. A mai gyermeknek nemcsak tanítóra, de nevelőre (nevelőnőre), sőt tovább mehetünk és nem tulozunk, ha azt mondjuk, e kor tanítói, hogy gyógypedagógusra van szüksége, mig a családnak a gyermekben és az iskola áltaí segítségre. Minderre a mai, elméletből táplálkozó népiskola vagy az erre építendő nyolc osztályú népiskola, tekintve az alapot és anyagot, nem lesz képes. A kulturfölényt nem elég kórusban hangoztatni, és nem lehet erőszakoskodni, ha tudjuk, hogy ez erőszakot szül. Amily népszerűtlenek az eddigi népoktatási törvények (minek bizonyítéka az, hogy az 1868-iki törvény még ma sincs végrehajtva) épp oiy nagy volt az erőszakos magyarosítás, épp oly népszerűtlen lesz a nyolcosztályu népiskola. Már pedig nem az a cél, hogy a népet a népiskolától elriasszuk, hanem, hogy megkedveltessük. A beteg gyermeki léleknek és a népéletnek legjobban megfelel a munkaiskola. Nagy László, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság ügyvivő alelnöke megismertette «A gyermek)) (L. 1914. 3. szám, Pedagógiai Törekvések: A Remete munkaiskola Brüsszelben.) olvasóit a brüsszeli munkaiskolával. Az ilyen iskola nemcsak a normális, de az abnormális gyermekeknek, tehát korunk gyermekeinek is, de meg a szülő követeimenyeinek is legjobban megfelel. A mai iskola, ha célszerű, észszerű és népszerű akar lenni, ugy feltétlenül hódolnia kell a munkáltató oktatás eszméjének. Ettől függ a gyermek jövője, jövőben érvényesülnetése. Csodálatos valami, hogy a javító nevelésre szorultaknál a javítóintézetekben, az abnormis gyermekek számára létesitett paedotechnikai intézetekben a paedopathologusok egyedüli mentőeszközt látnak a munkáltató oktatásban, addig a normális gyermekeknél ezt, mint profilaktikumot sem alkalmazzák. A normális gyermeknek tehát először el kell zülleni épp ugy, mint a nyomorgó családnak Dunába ugrani s aztán kimentik, becézgetik s ujbóí - a nyomornak engedik. A mai iskola a Herbert-féle felfogásnak hódolva, az akaratot elméleti útra műveli. Az éíet nagy iskolájában is látjuk azt a szorgos igyekezetet, mellyel az akaratot szavakkal igyekeznek elhatározó cselekvésre indítani. Innen ered a szálmaláng, vagy helyesebben füst, vagy Shakespeare szavaival élve: «szó, szó, szo». Ezzel ellentétbén a munkaiskola gyakorlatilag műveli az akaratot. Itt már az aktivitást a cselekvésre indító erőket nem füst, de tüz irányítja, táplálja, mely azonban nem ur, hanem szolga; mert amannak veszedelmes, emennek hasznos, Mig a Herbert-féle iskola megelégszik a reprodukcióval, jíiddig a munkaiskola produktivitásra törekszik. A gyermek ott utánoz, itt alkotásra törekszik. Ott a tanitó, itt a gyermek a felelős. Ott a "tanító, itt a gyermek cselekszik belátása szerint. A gyermek ott gyámolt, itf önálló; a felelősség érzése teszi azzá a megfontolt cselekvéseivel. A kézimunka csak egyik fontos tényezője a brüsszeli munkaiskolának, mert ez a német és hollandi iskolávaf szemben, mely a száraz formaság hibájába esik, sokoldalú és eleven lelkű. Itt a tanitó nemcsak elmélet embere, de munkás és művész. Nagy László egykoron azt irta, hogy: «egy haladni akaró tanár s tanító sem vonhatja ki magát a munkaiskola eszméjének hatása alól». Ma ezt azzal bővíthetjük ki, hogy egy iskolafenntartó sem... Mert a vagy — vagy között választani kell. Vagy tovább haladunk az elmélet utain s építünk légvárakat ,vagy lépünk a gyakorlat terére s építjük "a fellegvárat. (s.) Sulamiih (Jeruzsálem leánya) filmszkeccs főszereplői filmen és színpadon Szalkay Lajos, Teleki László, Veér Lenke, Bánky Baby, Mihó László Hétfőn és kedden 7,9 órakor a Városi Mozidban. Mielőtt nagytakarítást csinál okvetlenül menjen el Özv WeiSí! Lip^tné fűszer és festék üzletébe, Kossuth-tér 3. szám alá, a katholikus templom mellett, ahol a legolcsóbb árban kap festéket minden színben linoleumot Reichold félét firniszt s mindenféle lakkot, zománclakkot, olajos festéket, meszelőt portvist, porolót, háztartási cikkeket, fűszerárut. Telefon 160. — Megrendeléseket házhoz fzátiítunk 1539-10 Zuhatag hőse világattrakció, melyben ct ismert filmslar szerepei, Lon Chaney, Barbara La Marr, Elmé Lincoln, Richárd Dix és John Bowers. — Bemutatja szerdán az Apolló, kizárólagos joggaí. A szerdai műsor nagv attrakciója a «Zuhatag hőse»; Amerika telmulhatatlannak bizonyult azokban a filmekben, amelyek a leggyönyörűbb poétikus részletekben, festői szépségű felvételekben bővelkednek és amiket ^amellett oly idegfeszítő jelenetek tarkítanak, Ezenkívül ebben a filmben nemcsak a cselekmény izgalmas folyamata, hanem a halált megvető bravúroknak sora is olyan lenyűgöző erővel hat, hogy láttukra az ember alig tudja eldönteni a grandiózus rendezést, a művészi játékot, vagy a játékban az emberéletre menő önfeláldozásért csodálja-e elsősorban. A «Zuhatag liő^ sé»-ben mindezt ragyogóbbnái-ragyogóbb jelenetekben láthatjuk, hogy egyes részletekben valósággal lelket üdítő, másokbart pedig az érdeklődést végletekig lebilincselő, majd pedig hallatlanul izgalmas a cselekmény. Ez a grandiózus film oly gazdag a fordulatokban és oly változatos a cselekményben, hogy az érdekíődést jeíenetről-jelenetre fokozza. A film két női főszereplője a tökéletes érzéki szépség .megtestesítője, Barbara La Marr nagyszerű alakításával, Blanch Sweet a poétikus női szépségével és csodálatos művészi alakításával tűntek ki. A férfi főszereplők közül elsősorban ki kell emelnünk John Bowerst, akinek igazi mfvészi alakítása és ritkán látott bravúros játéka egyszerűen feledhetetlen, de a többi férfiszereplő is, Lon Chaney Elme Lincoln és a többiek mind művészetüknek legjavát nyújtják s egyben még ki kelt émfelnünk Richárd Dixet is, ki a ((Tízparancsolat)) c. filmben is játszik. Visszafojtott lélekzettel várjuk e napot, hogy a nyiregyházi publikum is gyönyörködjön a film ideg izgató jeleneteinél, mert mint az amerikai lapokból kitűnik, a «Zuhatag jelenetet)) 18 operatör fotografálta, nehogy megkeljen' ismételni ezt a veszedelmes jelenetet, majd várjuk már Lon Chaneyt is, ki a Notradamei Quasimodójávai hódította meg a nyíregyháziakat. E nagy filmet szerdától mutatja be az Apolló 5, 7 és 9 órakor. — Hajat mos, ondolái, manikűröz jutányosán Maleskevitz László hölgyfodrász, Nyiregyháza, Zrínyi Ilona-utca 10. A tisztviselőtelep szabályozási terve. Nyíregyháza, március 30. A Nyirvidék tudósítójától. Népes értekezletet tartottak szóm baton délután a házhelyhez jutatott közszolgálati alkalmazottak a kir. torvényszék esküdtszéki termében, amelyet dr. Ragó József a Kansz ügyvezető elnöke vezetett. Nevezett beszámolt arról, hogy a létesítés kérdése olyan előre ' haladott állapotba jutott, amely szükségessé teszi, hogy az érdekeltek által a részletkérdések is vitassanak most már meg. Különösen aktuális annak a dolognak az elbírálása, hogy a közutakhoz szükséges területek kiknek a terhére hasittassanak ki, a házhelyhezjuttatott és a földbirtokrendező bíróság ítélete szerint 300 négyszögölet megkapandó közszolgalati alkalmazott terhére-é, vagy pedig a város terhére, amely lakosságának minden egyes tagja egyforma joggal használhatja majd' a közutakat. A vita tárgyilagos mederben folyva kér órán keresztül tartott, amelyben dr. Szalontay György bírósági tanácselnök, dr. Fekete István, Luka Jenő, Nandrásy Aurél, Varga Jenő, Stima Zoltán, Runyay József és mások vettek részt A jelen voltakra mély hatással volt dr. Szalontay György fejtegetése, aki azt vitatta, hogy a földbirtok rendezésére kiküldött bizottság eleinte 400 négyszögölet hozott javaslatba és ebbeli szándékát azért módosította 300 négyszögölre, mivel az utak és terekre szánt területet igy akarta előteremteni. Máskülönben a földbirtok rendezéséről szóló végrehajtási utasítás 600 négyszögölet kíván juttatni az érdekelteknek, tehát eléggé méltányolja a városfejlesztés tényét a bizottság, amidőn felére .szállította le javaslatba hozott területét. Szükség is van a 300 négyszögölre mindenkinél, mert ott nincs piac, és egy kis zöldséges kertre, pár darab gyií mölcsfa ültetésére gondolni kell "az érdekelteknek. A régi rómaiak jogszabálya szerint a törvény nem lehet más szellemű, mint a létesítését kiváltó előzmény s ezért azt vijtatja, hogy a közszolgálati alkalmazottaktól már elvétetett az utak létesítéséhez szükséges terület akkor, amidőn a 400 négyszögöl leszállittatott 300 ölre, amiről az O. F. B. is tud, mert a tárgyalási jegyzőkönyvben az le van fektetve. Nincs is intézkedés Ítéletében az utak területére nézve. A harmonikus együttműködés kedvéért azonban mégis azt javasolja, hogy mondjunk le 10 százaléknak az utak céljára való felajánlásába, mint olyanba, amennyit falvakban és varosszéli kültelkekben ilyen cimen megítélni szokott az O. F. B. abban az esetben, ha az utakra nézve nem történt előzetesen intézkedés. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor döntsön a földbirtokrendező bíróság. Az értekezlet hosszas vita és dr. Városi wm Szerda, csütörtök, péntek ifillKgO 7 és 9 órakor - J9KE jéBk*. JB£K Filmdrám a %2r epbe an: Ariette Marchall A film egyes részei ; Nyirpazonyban, Székelyben és Kiskállóban készültek