Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-30 / 73. szám
1925. március 29. JSÍYÍRJnDÉK 11 Őszinte szavak. Történelmi jelentőségű beszédet mondott a miniszterelnök a minap a választójog kérdésében. Ez a beszéd olyan meggyőző erővel igazolja a kormány felfogását ebben a korszakalkotó lépésben, hogy min den ellenérv szinte pozdorjává van zúzva. A miniszterelnök nagy históriai visszapillantást vetett a választójogi kérdés kialakulására s ebbe belehelyezte a jelenlegi hazai állapotokat. Tényleg ugy áll a dolog, hogy a kormány álláspontja két felfogás között található. Az egyik felfogás konzervatívnak, a másik pedig tul liberálisnak tartja a választójogról megalkotott törvényjavaslatot s e között a két szél sőseges felfogás között kell a miniszterelnöknek diadalra juttatni a kormán)- álláspontját. Bethlen István gróf nagy beszéde után ez meg is fog történni, mert olyan élesen felnyitotta őszinte szavaival a nemzet szemét, hogy most már mindenki láthatja, milyen intenciók vezették, milyen aggodalmak töltötték el a törvényjavaslat megalkotása kapcsán s végül : mi a célja ? Az általános titkos választói jogot a Marxizmus dobta bele a politikai életbe, nemcsak nálunk, hanem európaszerte. Ez a felfogás ma még a demokráciára hivatkozik, de mar mi magyarok, ismerjük ezt a demokráciát, amelyik abban a pillanatban osztálvuraiommá tud átalakulni, mint a szociáldemokrácia a hatalom birtokosa. Már pedig ilyen theoretikus jelszavak kedvéértnem veszélyeztethetjük a nemzet jövőjét. Bűnös könnyelműség volna kockáztatni csupán hangos jelszavak érdekében egy nemzet jövőjét, amely jelszavak nem is a nép talajából nőttek ki, hanem amint a miniszterelnök nagy alapossággal mondotta: először az uralkodói udvar kívánta, majd egyes pártok hangoztatták, csupán azért, hogy ellenfeleiket leterítsék. Ilyen játéknak ma kitenni a/ országot bűnös könnyelműség volna, mert tagadjuk, hogy a magyar nép széles rétege boldogulását csakis az általános titkos választójogtól várná. Ez a nép sajnos a/ elmúlt történelmi időkben mostoha gyermeke volt a dinasztiának, s ellene mindig a nemzetiségeket kivánta felhasználni, a divide et impera jelszavával. Viszont a nép alsóbb rétege pedig mostoha testvére volt a felsőbb rétegeknek s ebben az elhanyagoltságában bizony a legutóbbi időkben ki volt téve a lázi,tók, uszitók és a demagógok aknamunkájának. Ezért felelőssé tenni az alsóbb néposztályt nem lehet, de igenis felelőssé kell tennünk azokat, akik elhanyagolták őket. Ma ezzel a kérdéssel fe kell számolnunk s amikor egyesek a nép széles ' rétegeit kívánják politikailag megszólaltatni, ne felejtsék el nemzeti életünkmek ezt a tünetét. Az országot csak felelősséggel lehet kormányozni, viszont ki meri ma vállalni a felelősséget csak azért, hogy a száguldó lovak közé dobja a gyeplőt? A miniszterelnök beszéde nagy eseméInye ma a politikának s bár el vagyunk arra is készülve, hogy annak nagy alapossággal összeállított konstrukciójából ki fognak kapni egy-két részletet s a félmüveltségbe burkolódzott tudatlanság és lelkiismeretlenség meg akarja tépázni azt, de ez mit sem változtat azokon az érveken, amelyekkel a miniszterelnök őszintén a nemzet érdekében mutatta be, hogy a választójogi törvényjavaslat ma valóban a legfontosabb kérdés az internacionalizmus és a nacionalizmus nagy harcában. Mindhalálio , .,. Sessue Hayakawával a „CSATA" főszereplőjével Könyvek kötését jutányosán vállalja a Jóba-nyomda. A Városi Mozgóban. Szalkay Lajos, Teleki László, Veér Lenke, Bánky Baby Mihó László ftüfmélyes felléptével Jeruzsálem Filmesített keleti daljáték 3 film és 3 színpadi részben, Kövessy Albert és Goldfáden Ábrahám daljátékából átiría Adorján László, Zenéjét héber dalokból összeállította Donáth Ede. Sulamith a főpap leánya l 1 fiI m I. rész • • • -Jm • • r a m w • —hm • • • —« • • m —» m • a # _m szinpad) "• rés z A kut és a vadmacska Absolon visszatérése Sulamithoz (1 film, 1 szinpad) A szkeccs teljes egészében fedi az eredeti darabot és magába foglalja a gyönyörű énekszámok egész bokrétáját. Ravasz László püspök beszéde a nyíregyházi Leáüykálvineum javára rendezett műsoros esten. Nyíregyháza, március 30. Saját tudósítónktól. Szombaton este Debrecenben nagyszabású műsoros est volt a nyíregyházi Leánykálvineum javára. Ezen az estén jelen volt Ravasz László, a hataímas szónoki erejű magyar főpásztor is, akt nagyszabasu beszédében a következőket mondotta: Mélyen tisztelt közönség! Az antik és keleti költőknek kezdte különösen kedves szokásuk az, hogy amikor az élet teljét, kicsordulását, megduzzadását akarják szemléltetni, akkor rendesen a lakoma képével teszik azt. A lakoma az a pillanat, amikor az életnek a zsilipjei elszakadnak, a lakoma az a boldog pillanat, amikor a régiek gondolata szerint az ember leginkább az, ami. Az újszövetségben lakoma fogadja a tékozló fiút, amikor hazatér és az evangelium sok helyen emlékezik meg a lakomákról. Én is ilyen lakomákról akarok most beszélni, ezekben mutatom be a/ élet törvényeit. Három lakomának a képe bontakozik ki itt előttünk: Az egyik a mindennapi életé, mondjuk a világé, a másik a Jézus lakomája, jés közbül van a kánai menyegző. »Lakomázó asztalunk olyan, mintha nagy koporsó volna.» A világ lakomáját a násznagy meglepett szavai jellemzik: Minden ember először a jó bort adja fel, csak azután a rosszat. Nem-e ez az egész emberi életnek a törvénye? Először jön a/, ifjúság a maga mámoros édés borával, azutan a vénség a maga keserű italával. A lakomázó asztal, amelyet körülülünk. a jövő hideg fuvallatára olybá tűnik, mintha nagy koporsó volna a rajta levő virágok a temetésünkre hozott virágok lennének. Ahol csillognak az ékszerek és szikráznak a szemek. Gondoljunk arnra a sok vidám mulatságra, amely lezajlott Magyarországon ezen a télen is. Azokra a fényes bálokra, ahol kipirult arccal táncoltak és gondoljanak arra a sok boldogtalan házasságra... Magyarországon annyi válóper sohasem volt, mint most. Gondoljanak azokra a fényes estélvekre, ahol ugy csillognak az ékszerek és szikráznak a szemek s ahonnan az előkelő úriasszonyok ékszer tolvajokként jönnek eí. Gondoljanak arra, hogy ez a szerencsétlen ország szomorú és rettentő hírnevet azzal szerzett a világon, hogy a legborzalmasatb bűnök ezen á télen is itt Magyorországon teremtek . Gondoljunk arra, milyen mámorosan indultunk neki a háborúnak és hat esztendő után hogyan kellett fenékig kiüríteni a szégyenben, gyalázatban és kárhozatban a keserű poharat . «Bánom, hogy embert teremtettem.* Gondoljunk arra, hogy az egész történelem folyamán jönnek nagv, hódító eszmék, a dalnokok arról dalolnak, hogy szép a világ és öröm most élni, hiszen igy 3 volt a kereszténységgel és a reformációval is és mikor valóra válik az eszmény, a maga gyilkos és szégyenteljes formájában jelent meg előttünk, akkor értjük a bánkódó isteni szót: «Bánom, hogy embert teremtettem.» Azt kell hinnünk, igazuk van azoknak, akik álomnak tartják az életet. Gondoljunk arra. mi a szabadság, amikor kitör és eget ver és mi a szabadság, amikor mint a tömegek rémuralma, mint véres terror, a torkunkra forrasztja az élet borát. Ez az élet (a'komája: a világ először a jó bort adja s csak azután a rosszat. És most gondoljunk arra mi, alföldi magyarok, hogy ezen a földön mennyi tékozlás folyik a lakománál, a társadalmi érintkezésnek ezekkel a formáival. Ki az, aki most sziveket keres és aki nem hivalkodásból tenné ezt . «Ki az aki ugy lép be otthonába, mint a főpap a szentek szentélyébe.® Ott állottak a kánai menyegzőn a vedrek, bennük víz, kézmosás céljaira. Vájjon ki az ma, aki elválasztja a maga házát a külső világtól, aki félekbeni tisztuláson kiván átmenni, amikor hazaérkezik, mely családifő az, amelyik a kaszinónak és férfitársaságoknak durva hangját, pipafüstjét s borizü hangulatát ne cipelné haza? Melyik dáma az, amelyik az előkelő társaságoknak rettentő, bár illatos atmoszféráját ne cipelné észrevétlenül is otthonába. Ki az, aki ugy lép be otthonába, mint a főpap a szentek szentélyébe. A magyar protestánsok házában régebben otthon volt Jézus. Az étkezések imával kezdődtek és este családi istentiszteletet, tartottak. Ma mindenki otthon van már a magvar házakban, csak az nem, akinek egyedül volna jussa otthon lenni. Megkapó és érdekes alak ebben a társaságban Mária személye, ki itt a hit erejét szimbolizálja. «Először jött a fájdalom, kezdetben volt a kin.» Vessünk még egy pillantást Jézus lakomájára. Azért olyan örömtelen ez a nemzedék, mert netn tud eléggé fájni a szive. Addig nem lesz az ember Doídog, amig át nem jajdul rajta a töredelem és rá nem irja véres betűkkel az életbolygató, rettentő vezeklés a maga nyomát. Az. életnek nagy titka az. hogy az igazi öröm fájdalmakból születik. Az életnek drága kincseit szenvedéseken keresztül kapjuk . Kérdezzétek meg az édesanyákat, hogy vájjon tudnának-e ugy szeretni, ha nem járna vele annyi szenvedés. Kérdezzük meg azokat, akik csinálják a kálvineumot, vájjon nem ugy ment-e nálunk is, hogy először volt a keserűség, a mondhatatlan fájdalom, azután jött a szeretet. Megindult a kő is és az áldások épületévé vált. Ezek a napok épen arról beszélnek, hogy először jött a fájdalom, a kálvária, a golgota, a kiontott vér és azután volt a húsvéti öröm. Ismét kapható a közismert elsőrendű, üdítő 111 "5 méter mélységből eredő Személyesen vagy levelezőlapon tett megrendelések még aznap házhoz szállíttatnak. Ötven üvegnél nagyobb megrendelések vidékre is a legolcsóbb árak mellett eszközöltetnek. „Klára"-viz vállalat Nyiregyháza, Laktanya-sor 15 1499-á
