Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-30 / 73. szám

1925. március 29. JSÍYÍRJnDÉK 11 Őszinte szavak. Történelmi jelentőségű beszédet mondott a miniszterelnök a minap a választójog kérdésében. Ez a be­széd olyan meggyőző erővel iga­zolja a kormány felfogását ebben a korszakalkotó lépésben, hogy min den ellenérv szinte pozdorjává van zúzva. A miniszterelnök nagy his­tóriai visszapillantást vetett a vá­lasztójogi kérdés kialakulására s ebbe belehelyezte a jelenlegi hazai állapotokat. Tényleg ugy áll a do­log, hogy a kormány álláspontja két felfogás között található. Az egyik felfogás konzervatívnak, a másik pedig tul liberálisnak tartja a választójogról megalkotott tör­vényjavaslatot s e között a két szél sőseges felfogás között kell a mi­niszterelnöknek diadalra juttatni a kormán)- álláspontját. Bethlen Ist­ván gróf nagy beszéde után ez meg is fog történni, mert olyan élesen felnyitotta őszinte szavaival a nem­zet szemét, hogy most már min­denki láthatja, milyen intenciók ve­zették, milyen aggodalmak töltöt­ték el a törvényjavaslat megalko­tása kapcsán s végül : mi a célja ? Az általános titkos választói jogot a Marxizmus dobta bele a politikai életbe, nemcsak nálunk, hanem európaszerte. Ez a felfogás ma még a demokráciára hivatkozik, de mar mi magyarok, ismerjük ezt a de­mokráciát, amelyik abban a pilla­natban osztálvuraiommá tud át­alakulni, mint a szociáldemokrácia a hatalom birtokosa. Már pedig ilyen theoretikus jelszavak ked­véértnem veszélyeztethetjük a nem­zet jövőjét. Bűnös könnyelműség volna kockáztatni csupán hangos jelszavak érdekében egy nemzet jö­vőjét, amely jelszavak nem is a nép talajából nőttek ki, hanem amint a miniszterelnök nagy ala­possággal mondotta: először az uralkodói udvar kívánta, majd egyes pártok hangoztatták, csupán azért, hogy ellenfeleiket leterítsék. Ilyen játéknak ma kitenni a/ orszá­got bűnös könnyelműség volna, mert tagadjuk, hogy a magyar nép széles rétege boldogulását csakis az általános titkos választójogtól várná. Ez a nép sajnos a/ elmúlt történelmi időkben mostoha gyer­meke volt a dinasztiának, s ellene mindig a nemzetiségeket kivánta felhasználni, a divide et impera jelszavával. Viszont a nép alsóbb rétege pedig mostoha testvére volt a felsőbb rétegeknek s ebben az elhanyagoltságában bizony a leg­utóbbi időkben ki volt téve a lázi­,tók, uszitók és a demagógok akna­munkájának. Ezért felelőssé tenni az alsóbb néposztályt nem lehet, de igenis felelőssé kell tennünk azokat, akik elhanyagolták őket. Ma ezzel a kérdéssel fe kell számolnunk s ami­kor egyesek a nép széles ' rétegeit kívánják politikailag megszólaltat­ni, ne felejtsék el nemzeti életünk­mek ezt a tünetét. Az országot csak felelősséggel lehet kormányozni, viszont ki meri ma vállalni a fele­lősséget csak azért, hogy a szágul­dó lovak közé dobja a gyeplőt? A miniszterelnök beszéde nagy esemé­Inye ma a politikának s bár el va­gyunk arra is készülve, hogy annak nagy alapossággal összeállított konstrukciójából ki fognak kapni egy-két részletet s a félmüveltségbe burkolódzott tudatlanság és lelkiis­meretlenség meg akarja tépázni azt, de ez mit sem változtat azokon az érveken, amelyekkel a miniszterel­nök őszintén a nemzet érdekében mutatta be, hogy a választójogi törvényjavaslat ma valóban a leg­fontosabb kérdés az internacionaliz­mus és a nacionalizmus nagy har­cában. Mindhalálio , .,. Sessue Hayakawával a „CSATA" főszereplőjével Könyvek kötését jutányosán vállalja a Jóba-nyomda. A Városi Mozgóban. Szalkay Lajos, Teleki László, Veér Lenke, Bánky Baby Mihó László ftüfmélyes felléptével Jeruzsálem Filmesített keleti daljáték 3 film és 3 színpadi részben, Kövessy Albert és Goldfáden Ábrahám daljátékából átiría Adorján László, Zenéjét héber dalokból összeállította Donáth Ede. Sulamith a főpap leánya l 1 fiI m I. rész • • • -Jm • • r a m w • —hm • • • —« • • m —» m • a # _m szinpad) "• rés z A kut és a vadmacska Absolon visszatérése Sulamithoz (1 film, 1 szinpad) A szkeccs teljes egészében fedi az eredeti darabot és magába foglalja a gyönyörű énekszámok egész bokrétáját. Ravasz László püspök beszéde a nyíregyházi Leáüykálvineum javára rendezett műsoros esten. Nyíregyháza, március 30. Saját tudósítónktól. Szombaton este Debrecenben nagyszabású műsoros est volt a nyíregyházi Leánykálvineum ja­vára. Ezen az estén jelen volt Ra­vasz László, a hataímas szónoki erejű magyar főpásztor is, akt nagyszabasu beszédében a követ­kezőket mondotta: Mélyen tisztelt közönség! Az an­tik és keleti költőknek kezdte különösen kedves szokásuk az, hogy amikor az élet teljét, kicsor­dulását, megduzzadását akarják szemléltetni, akkor rendesen a la­koma képével teszik azt. A lakoma az a pillanat, amikor az életnek a zsilipjei elszakadnak, a lakoma az a boldog pillanat, amikor a régiek gondolata szerint az ember leg­inkább az, ami. Az újszövetség­ben lakoma fogadja a tékozló fiút, amikor hazatér és az evangelium sok helyen emlékezik meg a lako­mákról. Én is ilyen lakomákról akarok most beszélni, ezekben mutatom be a/ élet törvényeit. Három lakomának a képe bon­takozik ki itt előttünk: Az egyik a mindennapi életé, mondjuk a vi­lágé, a másik a Jézus lakomája, jés közbül van a kánai menyegző. »Lakomázó asztalunk olyan, mintha nagy koporsó volna.» A világ lakomáját a násznagy meglepett szavai jellemzik: Min­den ember először a jó bort adja fel, csak azután a rosszat. Nem-e ez az egész emberi életnek a törvé­nye? Először jön a/, ifjúság a maga mámoros édés borával, azutan a vénség a maga keserű italával. A lakomázó asztal, amelyet kö­rülülünk. a jövő hideg fuvalla­tára olybá tűnik, mintha nagy koporsó volna a rajta levő virágok a temetésünkre hozott virágok lennének. Ahol csillognak az ékszerek és szikráznak a szemek. Gondoljunk arnra a sok vidám mulatságra, amely lezajlott Ma­gyarországon ezen a télen is. Azokra a fényes bálokra, ahol kipi­rult arccal táncoltak és gondolja­nak arra a sok boldogtalan há­zasságra... Magyarországon annyi válóper sohasem volt, mint most. Gondoljanak azokra a fényes estélvekre, ahol ugy csillognak az ékszerek és szikráznak a sze­mek s ahonnan az előkelő úriasszonyok ékszer tolvajokként jönnek eí. Gondoljanak arra, hogy ez a szerencsétlen ország szomorú és rettentő hírnevet azzal szerzett a világon, hogy a legborzalmasatb bűnök ezen á télen is itt Magyor­országon teremtek . Gondoljunk arra, milyen mámo­rosan indultunk neki a háborúnak és hat esztendő után hogyan kel­lett fenékig kiüríteni a szégyen­ben, gyalázatban és kárhozatban a keserű poharat . «Bánom, hogy embert terem­tettem.* Gondoljunk arra, hogy az egész történelem folyamán jönnek nagv, hódító eszmék, a dalnokok arról dalolnak, hogy szép a vi­lág és öröm most élni, hiszen igy 3 volt a kereszténységgel és a re­formációval is és mikor valóra válik az eszmény, a maga gyilkos és szégyenteljes formájában jelent meg előttünk, akkor értjük a bán­kódó isteni szót: «Bánom, hogy embert teremtettem.» Azt kell hin­nünk, igazuk van azoknak, akik álomnak tartják az életet. Gondoljunk arra. mi a szabad­ság, amikor kitör és eget ver és mi a szabadság, amikor mint a tömegek rémuralma, mint véres terror, a torkunkra forrasztja az élet borát. Ez az élet (a'komája: a világ elő­ször a jó bort adja s csak azután a rosszat. És most gondoljunk arra mi, alföldi magyarok, hogy ezen a föl­dön mennyi tékozlás folyik a lako­mánál, a társadalmi érintkezésnek ezekkel a formáival. Ki az, aki most sziveket keres és aki nem hivalkodásból tenné ezt . «Ki az aki ugy lép be ott­honába, mint a főpap a szen­tek szentélyébe.® Ott állottak a kánai menyegzőn a vedrek, bennük víz, kézmosás céljaira. Vájjon ki az ma, aki elválasztja a maga házát a külső világtól, aki félekbeni tisztuláson kiván átmen­ni, amikor hazaérkezik, mely csa­ládifő az, amelyik a kaszinónak és férfitársaságoknak durva hangját, pipafüstjét s borizü hangulatát ne cipelné haza? Melyik dáma az, amelyik az előkelő társaságoknak rettentő, bár illatos atmoszféráját ne cipelné észrevétlenül is otthoná­ba. Ki az, aki ugy lép be ott­honába, mint a főpap a szentek szentélyébe. A magyar protestánsok házában régebben otthon volt Jézus. Az ét­kezések imával kezdődtek és este családi istentiszteletet, tartottak. Ma mindenki otthon van már a magvar házakban, csak az nem, akinek egyedül volna jussa otthon lenni. Megkapó és érdekes alak ebben a társaságban Mária személye, ki itt a hit erejét szimbolizálja. «Először jött a fájdalom, kezdetben volt a kin.» Vessünk még egy pillantást Jé­zus lakomájára. Azért olyan öröm­telen ez a nemzedék, mert netn tud eléggé fájni a szive. Addig nem lesz az ember Doí­dog, amig át nem jajdul rajta a tö­redelem és rá nem irja véres be­tűkkel az életbolygató, rettentő ve­zeklés a maga nyomát. Az. életnek nagy titka az. hogy az igazi öröm fájdalmakból szü­letik. Az életnek drága kincseit szenvedéseken keresztül kapjuk . Kérdezzétek meg az édesanyákat, hogy vájjon tudnának-e ugy szeret­ni, ha nem járna vele annyi szen­vedés. Kérdezzük meg azokat, akik csi­nálják a kálvineumot, vájjon nem ugy ment-e nálunk is, hogy először volt a keserűség, a mondhatatlan fájdalom, azután jött a szeretet. Megindult a kő is és az áldások épületévé vált. Ezek a napok épen arról beszél­nek, hogy először jött a fájdalom, a kálvária, a golgota, a kiontott vér és azután volt a húsvéti öröm. Ismét kapható a közismert elsőrendű, üdítő 111 "5 méter mélységből eredő Személyesen vagy levelezőlapon tett megrendelések még aznap házhoz szállíttatnak. Ötven üvegnél nagyobb megrendelések vidékre is a legol­csóbb árak mellett eszközöltetnek. „Klára"-viz vállalat Nyiregyháza, Laktanya-sor 15 1499-á

Next

/
Thumbnails
Contents