Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-28 / 71. szám
Myímuxék 1925. március 22. JNÍYÍJÜTIDÉK 11 Gondolatok egy tanfelügyelői jelentésről. A «SzaboIcsi Tanitó» f. évi 5-ik számában, vezető helyen ezt olvasom : «az ember születése percétől el van kötelezve élethivatása minél tökéletesebb betöltésére»... Ks mi az élethivatása? Erre igv felel: «lelki, értelmi kiművelése és ez nem egyéni, hanem egyenesen állami és nemzeti érdek.» Megint kérdem: «mi a lelki, értelmi kimüvelődés? Ne tessék mosolyogni, ha ezt kérdésbe teszem. Később majd beszélünk efelett s meglátjuk, hogy fundamentális dolog ennek tiszta megértése. Most azt hányjuk-vessük meg, hogy az a «kimüvelés nem egyéni érdek, hanem egyenesen állami és nemzeti.» Tehát áz egyén élethivatása, hogv az állami életnek eszközévé neveltessék. Hogy aztán miben? és hogyan lehet eszköze annak az államnak ,mely az egyén nélkül semmi: ezt kell megvilágítani, különben a legszebb mondat is csonka marad. S mikor az alföldi magyar azzal hozakodik elő, hogy neki igy vagy ugy nem lesz több földje". hát mit használna a hazafisága? ezért nem kell mindjárt elitélni. hiszen még nem is olvan régen, bármely nemzetü nagy katonák szintén' igy értékelték tehetségeiket, ahol több volt az anyagi előny, oda szegődtek. Nem is emlitve egész hadcsapatokat. Hiszen ha nem is mondta minden király, hogy «az állam én vagyok», de bizonvára ugy érzett és ugy intézkedett. Ilyen viszonylatban aztán hazafiságról csak annyiban lehet szó, hogv a jobb fizetés mellé kell állani. Es hova vezet ez? Az alföldi magyarok okoskodásához,, a melv okoskodás irányítja az érzést és cselekvést. Bizonyára nem az alföldi magyarok találták ki azt a hazafias mottót: «ubi bene, ibi patrial» Inkább talán azon előkelő patrióták, kiket a bécsi Burg konyha-szagja és fény-pille élete csalogatott s a jó Isten akaratából innen kelt ki mégis az a hazafias gárda. Hogy- tehát az egyén az állami életnek ís tényezője lehessen, először is át kell mennie olyan lelki folyamaton, melyet nevelésnek mondanánk, ha mai szervezetében annak mondhatnánk. Az én gondolatom szerint azonban, mai iskolázásunk, sem az egyéni életet, sem a hazafiságot nem szolgálja, nem ápolja, a maga természetes folyamatában. És minden okoskodásnál meggyőzőbben bizonyítanak azok a nyomorúságok, melyek közt lézengünk. A nevelés általános alapelve azon élettani tapasztalat, hogy- minden élőlény önmagával hozza fejlődésének lehetőségeit s ennek a fejlődésnek örök megszabott törvénye van. A biológia, az élet-ismeret tudománya, az emberi művelődésre nézve az egvedül biztos alap. Ezt csak most kezdik tanulmányozni, főként elmaradottabb országokban. Eleddig, az úgynevezett tudósok, ködös és kétes "bölcsészi és vallásos rendszerekben, az uralmi erdek szolgálatára állították be az embernevelés folyamatát s igy' lett aztán az emberi' élet merő pusztít, érdeke különböző szép és kevésbé szép címeknek, amelyekből ha kihámozzuk a valódi célt, mindent megtalálhatunk, csak az egyént ma gát netn. Különösen e legszentebb fogalom: hazafiság, az önző nyers erőszak annyi vérontásávaf, pusztításával lett beszennyezve, hogy a végtelen világ-bünbánat vezeklő körtnyáradatáva[ is alig lehet tiszta fenségére mosni. Köztapasz talat, hogy a durva önzés óltözi fel leghamarabb és legszívesebben az ártatlanság és szentség fehér ruháját. Máskülönben nem tudna annvi becsületes lelket megejteni. Szóvá! az emberi élet, az egyetemes élet nagy törvénye szerint, egyedül önmagának célja. - A maga teljes kifejlődése fenségének. S társadalmi együttélése is eszköz e kifejlődéshez. Ezt az érzést kell bevezetni élő erőként az embernevelés szent munkájának, a gyermekkoron -felfele az alkotásra kész korig, ugy áll elő egy nemzet tagjaiban a tettre kész és képes akaraterő nem csillogó frázisokban ,melyek bizony igen sokszor ugy támadnak alkalmi ünnepélyek és pártvacsorák nekiszilajodott hevében, mint nyári mefeg eső után a gombák a kövér legelőn. A nevelésnek tehát először azzal kell tisztába jönni, hogy mit kell nevelni? Nem kit? de mit? Itt pedig pontot teszek. Andrássy Kálmán. U 777" "TSESsb Az Óceán ura Kémeh és hősök harca Kár osi Mo zgó a és m [ )iadí ii Hallatlan olcsó áron vásárolhatja bútorait Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsarnokában Bethlen-u 5. Telefon 319. 135310 A 1 (0 kai n J2J Tizenhat és fél százalékkal esett a t égla ára A Sóstófürdőt még a tavasszal átépítik. Villamosjeggyel kombinált fürdőjegyek. Hidakat építenek a sóstói szigetre. Olcsó jégre van kilátás. A Városi Üzemi R. T. nagyobb kölcsönt kap. Az általános olcsóbbodás nem kerülte el a Városi Üzemi Részvénytársaság üzleti ágait sem. Az üzemi rt. vezetősége el is volt erre készülve s most, hogy a tavaszi építkezések megindulnak, elsősorban a tégla árát szállította le 780 koronáról 650 koronára. A tégla iránt való kereslet még nem indult meg. Ennek dacára az üzemi rt. állandóan gyártatja a téglát, hogy annak a 25 családnak, amely nála alkalmazásban van, kenyeret adjon. Lmellett természetesen állandóan nő a téglakészlet, ami több szempontból fontos körülmény. Egyrészt nivellálja a tégla árfolyamát, másrészt pedig biztosítékot nyújt arra, hogy egy esetleg nagyobb arányú építkezés megindulásakor kiapadhatatlan bevásárlási forrása legyen az építkezőknek. A mostani 16 és fél százalékos árleszállítás bizonyára kedvet fog azoknak is adni az építkezésre, vagy tegalább is téglabeszerzésre, akik a jelenlegi árviszonyok mellett arra még gondolni sem mertek. A sóstói fürdő átépítése. Már egyszer megemlékeztünk arról, hogy' a sóstói fürdőt át fogják alakítani, sőt a Sóstó jövőbeli fantasztikus képét, amelyet öcsvár Rezső festett meg, közszemlére tettük a «Nyirvidék» kirakatában, ahol még most is látható. Nos hát, ez a fantasztikum a tavasszal megvalósul, mert a Steiner Vilmos üzemi rt. igazgatótói nyert értesülésünk szerint az átalakítási munkálatokat minden valószínűség szerint végrehajtják, ugy, hogy lehetőleg a fürdő megnyitásáig elkészüljenek. A jelenlegi fürdőépület tetejét leveszik és oda nap- és homokfürdőt építenek. A jelenlegi nagy medence fedetlen lesz, odajön a közös fürdő, ahonnan kényelmes lépcsőn lehet majd fölmenni a strandra. A fürdő válósággal szenzációja lesz a Sóstónak, amelynek forgalmát bizonyára megsokszorozza ez az ötletes újítás. \/ üzemi r. t. igazgatósága komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a sóstói fürdő megnyitására már villamosjeggyel kombinált fürdőjegyeket hozzon forgalomba. A városi gőzfürdő jegyeinek árát már néhány hónappal ezelőtt leszállította az üzemi r. t. s az a terv, hogy a sóstói fürdő jegye is minél olcsóbb legyen, amit a villamosjeggyel való kombináció még olcsóbbá fog tenni. Igy még azok is gyakrabban mehetnek majd a Sóstóra fürdeni, akiket eddig a drága villamosvasút és drága fürdőjegy visszatartott: Olcsó műjég Az üzemi r. t. igazgatósága tárgyalásokat folytat a villamossági r. t. igazgatóságával az iránt, hogy a városi műjéggyár részére szolgáltatandó ipari áram diját mér sékeltebb összegben állUpitsák meg. Miután előrelátható, hogy a tárgyalások eredményre fognak ví zetni, a jégfogyasztó közönség bizonyára örülni fog annak a hírnek, hogy a nyári szezonban olcsó miijeget használhat majd a háztartásában. Tenniszpálya a sóstói szigeten A sóstói tó medrének kimélvitésével egy idejűleg a sziget és á tókörnyék topográfiai rendezését is megkezdték. Á tó körül széles torockával burkolt sétányt létesítenek, mindkét oldalán fával szegélyezve. Miután a tó medréből kiemelt iszaptömeg elosztása, planirozása hosszabb időt igényel, a ligetesitést csak ősszel kezdik meg. Addig is azonban elkészítik .a tenniszpályát, hogy a nyári szezon folyamán a fürdővendégek és a sóstoszőlőtelepi közönség részére szórakozási alkalmat teremtsenek. Ha pedig tenniszpálya lesz a tószigeten, akkor gondoskodni kell arról is, hógy a tenniszezők a szigetre jussanak. Evégből két hidat fognak építeni. Az egyik nagvobb lesz s a gépházzal szemben építik föl, ahol a tó medrének szélessége szűkülni kezd, a másik hidat pedig a tó hátsó részén verik, ott, ahol a legkeskenyebb a tó medre. Tervbe van véve az is, hogy a tó partján is napfürdőt létesítenek, ez azonban még nincs véglegesen eldöntve. Ami hiányzik a Sóstóról Hogyha már annyi szépet és jót írtunk arról, hogv mi minden lesz a Sóstón, akkor legyen szabad azt is megmondanunk, hogy mi hiányzik a Sóstóról. Hát meg is mondjuk. A csónak. Rendes, tiszta, igazi csónak. Apró szandolinok, karcsú kétüléses vízi jármüvek kormánnyal és evezővillával, amint az dukál. Az a pár félig vízzel telt otromba nehéz láda, amelyeknek készítője soha nem látott életében csónakot, s amelyek jelenleg a Sóstó egész csónakpark ját alkotják, igazán nem jöhet számításba, legfeljebb nevetségszáinba. Evezős ember nem ül ilyen rettenetes alkotmányba, Épen ezért kell .hogy- legyen annyi érzéke Sz üzemi r. t. igazgatóságának a modern csónaksport iránt, hogy ezt az óriási hiányt egy kis áldozattal pótolja, mert ezzel egy- teljesen uj sportágat honosítana meg Nyiregyházán, másrészt pedig üzleti szempontból is elsőrangú volna, mert jó. száraz, könnyű csónakba szívesen ül bele mindenki és kap kedvet egy kis vízi sétához. Reméljük, hogy ez az írásunk ffem fog süket fülekre találni és az uj szezonban már egy modern kis csónakpark, megfelelő kikötővel fog a kiránduló keteönség rendelkezésére állani . A kölcsön A Pénzintézeti Központnak két revizora járt a napokban Nyíregyházán, akik felülvizsgálták az üzemi r .t. egész ügykezelését és üzemeit s a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg annak pontosságáról és helyes vezetéséről. Jelentésükben azután javaslatot is tettek egy nagyobb pénzösszeg folyósítására, amelyet olcsó kamat mellett venne fel kölcsönként az r. t. Értesülésünk szerint a kölcsön folyósítása a közei jövőben megtörténik, aminek igen jótékony és föllenditő hatása lesz a városi üzemekre. Ismét kapható a közismert elsőrendű, üdítő 111*5 méter mélységből eredő Személyesen vagy levelezőlapon tett megrendelések még aznap házhoz szállíttatnak. Ötven üvegnél nagyobb megrendelések vidékre is a legolcsóbb árak mellett eszközöltetnek. „Klára'-viz vállalat Nyíregyháza, Laktanya-sor 15. 1499-5