Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-28 / 71. szám

Myímuxék 1925. március 22. JNÍYÍJÜTIDÉK 11 Gondolatok egy tan­felügyelői jelentésről. A «SzaboIcsi Tanitó» f. évi 5-ik számában, vezető helyen ezt olva­som : «az ember születése percé­től el van kötelezve élethivatása minél tökéletesebb betöltésére»... Ks mi az élethivatása? Erre igv fe­lel: «lelki, értelmi kiművelése és ez nem egyéni, hanem egyenesen állami és nemzeti érdek.» Megint kérdem: «mi a lelki, értelmi ki­müvelődés? Ne tessék mosolyogni, ha ezt kérdésbe teszem. Később majd beszélünk efelett s meglát­juk, hogy fundamentális dolog en­nek tiszta megértése. Most azt hányjuk-vessük meg, hogy az a «kimüvelés nem egyéni érdek, ha­nem egyenesen állami és nemzeti.» Tehát áz egyén élethivatása, hogv az állami életnek eszközévé nevel­tessék. Hogy aztán miben? és ho­gyan lehet eszköze annak az állam­nak ,mely az egyén nélkül semmi: ezt kell megvilágítani, különben a legszebb mondat is csonka ma­rad. S mikor az alföldi magyar azzal hozakodik elő, hogy neki igy vagy ugy nem lesz több föld­je". hát mit használna a hazafisága? ezért nem kell mindjárt elitélni. hiszen még nem is olvan régen, bármely nemzetü nagy katonák szintén' igy értékelték tehetségeiket, ahol több volt az anyagi előny, oda szegődtek. Nem is emlitve egész hadcsapatokat. Hiszen ha nem is mondta minden király, hogy «az állam én vagyok», de bizonvára ugy érzett és ugy intéz­kedett. Ilyen viszonylatban aztán hazafiságról csak annyiban lehet szó, hogv a jobb fizetés mellé kell állani. Es hova vezet ez? Az alföldi magyarok okoskodásához,, a melv okoskodás irányítja az ér­zést és cselekvést. Bizonyára nem az alföldi magyarok találták ki azt a hazafias mottót: «ubi bene, ibi patrial» Inkább talán azon előkelő patrióták, kiket a bécsi Burg konyha-szagja és fény-pille élete csalogatott s a jó Isten aka­ratából innen kelt ki mégis az a hazafias gárda. Hogy- tehát az egyén az állami életnek ís tényezője lehessen, elő­ször is át kell mennie olyan lelki folyamaton, melyet nevelésnek mondanánk, ha mai szervezeté­ben annak mondhatnánk. Az én gondolatom szerint azonban, mai iskolázásunk, sem az egyéni életet, sem a hazafiságot nem szolgálja, nem ápolja, a maga ter­mészetes folyamatában. És minden okoskodásnál meggyőzőbben bizo­nyítanak azok a nyomorúságok, melyek közt lézengünk. A nevelés általános alapelve azon élettani ta­pasztalat, hogy- minden élőlény önmagával hozza fejlődésének le­hetőségeit s ennek a fejlődésnek örök megszabott törvénye van. A biológia, az élet-ismeret tudomá­nya, az emberi művelődésre nézve az egvedül biztos alap. Ezt csak most kezdik tanulmányozni, fő­ként elmaradottabb országokban. Eleddig, az úgynevezett tudósok, ködös és kétes "bölcsészi és vallá­sos rendszerekben, az uralmi er­dek szolgálatára állították be az embernevelés folyamatát s igy' lett aztán az emberi' élet merő pusztít, érdeke különböző szép és kevésbé szép címeknek, amelyekből ha ki­hámozzuk a valódi célt, mindent megtalálhatunk, csak az egyént ma gát netn. Különösen e legszentebb fogalom: hazafiság, az önző nyers erőszak annyi vérontásávaf, pusztí­tásával lett beszennyezve, hogy a végtelen világ-bünbánat vezeklő körtnyáradatáva[ is alig lehet tiszta fenségére mosni. Köztapasz talat, hogy a durva önzés óltözi fel leghamarabb és legszíveseb­ben az ártatlanság és szentség fe­hér ruháját. Máskülönben nem tudna annvi becsületes lelket meg­ejteni. Szóvá! az emberi élet, az egye­temes élet nagy törvénye szerint, egyedül önmagának célja. - A maga teljes kifejlődése fenségének. S társadalmi együttélése is eszköz e kifejlődéshez. Ezt az érzést kell bevezetni élő erőként az emberne­velés szent munkájának, a gyer­mekkoron -felfele az alkotásra kész korig, ugy áll elő egy nemzet tag­jaiban a tettre kész és képes aka­raterő nem csillogó frázisok­ban ,melyek bizony igen sokszor ugy támadnak alkalmi ünnepélyek és pártvacsorák nekiszilajodott he­vében, mint nyári mefeg eső után a gombák a kövér legelőn. A nevelésnek tehát először az­zal kell tisztába jönni, hogy mit kell nevelni? Nem kit? de mit? Itt pedig pontot teszek. Andrássy Kálmán. U 777" "TSESsb Az Óceán ura Kémeh és hősök harca Kár osi Mo zgó a és m [ )iadí ii Hallatlan olcsó áron vásárolhatja bútorait Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru­csarnokában Bethlen-u 5. Telefon 319. 135310 A 1 (0 kai n J2J Tizenhat és fél százalékkal esett a t égla ára A Sóstófürdőt még a tavasszal átépítik. Villamosjeggyel kombinált fürdőjegyek. Hidakat építenek a sóstói szigetre. Olcsó jégre van kilátás. A Városi Üzemi R. T. nagyobb kölcsönt kap. Az általános olcsóbbodás nem kerülte el a Városi Üzemi Rész­vénytársaság üzleti ágait sem. Az üzemi rt. vezetősége el is volt erre készülve s most, hogy a tavaszi építkezések megindulnak, elsősor­ban a tégla árát szállította le 780 koronáról 650 koronára. A tégla iránt való kereslet még nem indult meg. Ennek dacára az üzemi rt. állandóan gyártatja a téglát, hogy annak a 25 családnak, amely nála alkalmazásban van, ke­nyeret adjon. Lmellett természete­sen állandóan nő a téglakészlet, ami több szempontból fontos kö­rülmény. Egyrészt nivellálja a tég­la árfolyamát, másrészt pedig biz­tosítékot nyújt arra, hogy egy esetleg nagyobb arányú építkezés megindulásakor kiapadhatatlan be­vásárlási forrása legyen az építke­zőknek. A mostani 16 és fél szá­zalékos árleszállítás bizonyára ked­vet fog azoknak is adni az épít­kezésre, vagy tegalább is téglabe­szerzésre, akik a jelenlegi árviszo­nyok mellett arra még gondolni sem mertek. A sóstói fürdő átépítése. Már egyszer megemlékeztünk ar­ról, hogy' a sóstói fürdőt át fog­ják alakítani, sőt a Sóstó jövőbeli fantasztikus képét, amelyet öcs­vár Rezső festett meg, közszemlére tettük a «Nyirvidék» kirakatában, ahol még most is látható. Nos hát, ez a fantasztikum a tavasszal megvalósul, mert a Stei­ner Vilmos üzemi rt. igazgatótói nyert értesülésünk szerint az át­alakítási munkálatokat minden va­lószínűség szerint végrehajtják, ugy, hogy lehetőleg a fürdő meg­nyitásáig elkészüljenek. A jelenlegi fürdőépület tetejét le­veszik és oda nap- és homokfür­dőt építenek. A jelenlegi nagy me­dence fedetlen lesz, odajön a kö­zös fürdő, ahonnan kényelmes lép­csőn lehet majd fölmenni a strand­ra. A fürdő válósággal szenzációja lesz a Sóstónak, amelynek forgal­mát bizonyára megsokszorozza ez az ötletes újítás. \/ üzemi r. t. igazgatósága ko­molyan foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy a sóstói fürdő meg­nyitására már villamosjeggyel kom­binált fürdőjegyeket hozzon for­galomba. A városi gőzfürdő je­gyeinek árát már néhány hónappal ezelőtt leszállította az üzemi r. t. s az a terv, hogy a sóstói fürdő jegye is minél olcsóbb legyen, amit a villamosjeggyel való kom­bináció még olcsóbbá fog tenni. Igy még azok is gyakrabban me­hetnek majd a Sóstóra fürdeni, akiket eddig a drága villamosva­sút és drága fürdőjegy visszatar­tott: Olcsó műjég Az üzemi r. t. igazgatósága tár­gyalásokat folytat a villamossági r. t. igazgatóságával az iránt, hogy a városi műjéggyár részére szolgáltatandó ipari áram diját mér sékeltebb összegben állUpitsák meg. Miután előrelátható, hogy a tárgyalások eredményre fognak ví zetni, a jégfogyasztó közönség bi­zonyára örülni fog annak a hír­nek, hogy a nyári szezonban ol­csó miijeget használhat majd a háztartásában. Tenniszpálya a sóstói szigeten A sóstói tó medrének kimélvité­sével egy idejűleg a sziget és á tó­környék topográfiai rendezését is megkezdték. Á tó körül széles to­rockával burkolt sétányt létesíte­nek, mindkét oldalán fával sze­gélyezve. Miután a tó medréből kiemelt iszaptömeg elosztása, planirozása hosszabb időt igényel, a ligetesitést csak ősszel kezdik meg. Addig is azonban elkészítik .a tenniszpályát, hogy a nyári sze­zon folyamán a fürdővendégek és a sóstoszőlőtelepi közönség ré­szére szórakozási alkalmat teremt­senek. Ha pedig tenniszpálya lesz a tó­szigeten, akkor gondoskodni kell arról is, hógy a tenniszezők a szi­getre jussanak. Evégből két hidat fognak építeni. Az egyik nagvobb lesz s a gépházzal szemben építik föl, ahol a tó medrének széles­sége szűkülni kezd, a másik hi­dat pedig a tó hátsó részén verik, ott, ahol a legkeskenyebb a tó medre. Tervbe van véve az is, hogy a tó partján is napfürdőt létesítenek, ez azonban még nincs véglegesen eldöntve. Ami hiányzik a Sóstóról Hogyha már annyi szépet és jót írtunk arról, hogv mi minden lesz a Sóstón, akkor legyen szabad azt is megmondanunk, hogy mi hi­ányzik a Sóstóról. Hát meg is mondjuk. A csónak. Rendes, tisz­ta, igazi csónak. Apró szandoli­nok, karcsú kétüléses vízi jármü­vek kormánnyal és evezővillával, amint az dukál. Az a pár félig vízzel telt otromba nehéz láda, amelyeknek készítője soha nem lá­tott életében csónakot, s amelyek jelenleg a Sóstó egész csónakpark ját alkotják, igazán nem jöhet szá­mításba, legfeljebb nevetségszáin­ba. Evezős ember nem ül ilyen rettenetes alkotmányba, Épen ezért kell .hogy- legyen annyi érzéke Sz üzemi r. t. igazgatóságának a modern csónaksport iránt, hogy ezt az óriási hiányt egy kis áldo­zattal pótolja, mert ezzel egy- tel­jesen uj sportágat honosítana meg Nyiregyházán, másrészt pe­dig üzleti szempontból is első­rangú volna, mert jó. száraz, könnyű csónakba szívesen ül be­le mindenki és kap kedvet egy kis vízi sétához. Reméljük, hogy ez az írásunk ffem fog süket fülek­re találni és az uj szezonban már egy modern kis csónakpark, meg­felelő kikötővel fog a kiránduló keteönség rendelkezésére állani . A kölcsön A Pénzintézeti Központnak két revizora járt a napokban Nyír­egyházán, akik felülvizsgálták az üzemi r .t. egész ügykezelését és üzemeit s a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg annak pontossá­gáról és helyes vezetéséről. Je­lentésükben azután javaslatot is tettek egy nagyobb pénzösszeg folyósítására, amelyet olcsó kamat mellett venne fel kölcsönként az r. t. Értesülésünk szerint a köl­csön folyósítása a közei jövőben megtörténik, aminek igen jóté­kony és föllenditő hatása lesz a városi üzemekre. Ismét kapható a közismert elsőrendű, üdítő 111*5 méter mélységből eredő Személyesen vagy levelezőlapon tett megrendelések még aznap házhoz szállíttatnak. Ötven üvegnél nagyobb megrendelések vidékre is a legol­csóbb árak mellett eszközöltetnek. „Klára'-viz vállalat Nyíregyháza, Laktanya-sor 15. 1499-5

Next

/
Thumbnails
Contents