Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-27 / 70. szám

1925. március 22. JNÍYÍJÜTIDÉK 11 — A Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztálya folyó hó 25-én delelőtt tartott közgyűlése után rendezte idei első kirándulását a pazonyi homokdombok vidékére. A gyönyörű tavaszi időben igen jól sikerült' kiránduláson 24 tag vett részt, akik fáradalmaikat a xfes fekvésű és országos liirü Liptay szőlőtelep gyönyörű fenyve­sében pihenték ki, ahol a hires vendéglátó I.iptay Jenő dus pin­céjéből borkostolót is tartottak. A Nyírségi Osztály legközelebbi kirándulása folyó hó 29-én lesz Tokajba, ahonnét a kellemes ta­vaszi napsütésben a Kopaszra visz az ut, Indulás vasárnap reg­gel 5.52 órakor a nagy állomás­ról, érkezés ugyanoda vissza este 7.41 órakor. Vezető: Maurer Ká­roly, alelnök. Vendégeket a tagok tetszés szerinti számban hívhat­nak . MANÓ NAPJA. Puck is örömre puckanó Névnapot iil ma a Manó, Bár nem fénylenek itt borok, Köszöntik őt eme sorok. Legyen vidám és fiatal, Ne törje bú, gond, hivatal. Legyen dohánya, amolyan, JJa nincs, ne vegye komolyan. Így végződik a köszöntés : Tudja mindég : hol a söntés. PUCK. Március hó 27, 28, 29 péntek, szombat, vasárnap A bravurfilmek felhőkarcolója „U 777" flz ocean ura Kémek és hősök harca víz alatt és levegőben 7 felv. Shfrley Mason, és Buck Jones Fényes kísérő műsor. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. legközelebbi műsorunk Ruth Goetz regénye A Könnyök szigete Főszerepben Puty L a és Paul Wegener. Yárosi Mozgó Március hó 27, 28, 29 péntek, szom bat, vasárnap Scaramouche főszereplőivel Az arab Orion Metró világattrakció 8 felvonásban. Főszerepben Alice Terry és Ramon Novarro. Rendezte Rex Ingram. Fényes kisérő műsor. Előadások 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. Jön Film szkeccs Sulamith jeiuzsálem leánya Jdn — Budapest a — cseh-szlovák város. Prágából jelentik: A félhi­vatalos cCseszkoszlovenszka Repub lika» hosszabb cikkben ismerteti a Budapesten élő «cseh-szlovákok» helyzetét s megállapítja, hogy még a jelenben is négy cseh-szlovák egyesület működik Budapesten. Leírja a cikk, hogy a háború előtt milyen szabadon és nyíltan működtek ezek az egyesületek, ze­nével és zászlóval felvonulásokat rendezhettek és mulatságaikon nem csak a csehek, hanem a magyar közélet jelentős személyiségei is megjelentek. A cikk ezután büszke­séggel állapítja meg, hogy a vál­tozott viszonyok dacára most is kitartó és céltudatos munka fo­lyik a cseh egyesületekben, majd a sajnálkozás hangján azt a valótlan­ságot állítja, hogy Budapesten nincs sem tót, sem cseh iskola s igy a cseh-szlovák szülőknek ren­geteget kell fáradniok, hogy gyer­mekeikben a nemzeti öntudat szik­ráját megőrizzék. A cseh félhiva­talos itt nem mond igazat, mert a Rákóczi-uti evangelikus elemi is­kola tanítási nyelve tót. A cikk azzai végződik, hogy ha a Buda­pesten élő összes csehek és tótok olyan munkát fejtenének ki, mint az egyesületek, akkor nyilvánvaló­vá lenne, mily nagy cseh-szlovák város Budapest! — Az apa büne. Az egyik köz­ismert és rokonszenves fiatal battonyai kereskedőhöz, aki fiatai házas, idő előtt állított be a gó­lya. A dologból nemcsak válás, de bűnvádi eljárás is lett, amennyi­ben a férj följelentést tett családi boldogságának a megrontója el­len, aki a vád szerint nem volt más, mint a saját apósa. K­György alniáskamrási jómódú gaz­dálkodó a vád szerint arra kény­szerítette hajadon leányát, hogy ve le benső viszonyban éljen s etínek a bűnös viszonynak következménye képen kereste fel időelőtt az azután Battonyára- férjhezment szeren­csétlen leány házát a gólya. A Vád szerint á bestiális apa nagyobb leánya férjhezmenetele és a szü­lői háztól való távozása után fi­atalabb leányát rontotta meg. A VILÁG OKTAT. Ki tanítgat minket a Világ, (Idegenből plántált Mákvirág) Írjunk becsülettel, írjunk hun, Ne palástoljuk azt, ami bűn. Szép, szép, ha a nagy tanit kicsit, De ilyenkor vigyázzon kicsit, Ne mesterkedjék iskolába' Ha hátul kilátszik lólába. Sajtó hada ugy nekiesett, Dagadt a nyiregyházi eset. Egy s más újság nagy taglót kapott És — sanda mészárosként csapott... No meglesz a »külföldi hatást, Lám biz csak szebb volt a hallgatás Kárörvendve figyel a világ : Köszönjük a tanítást: Világ. PUCK­Ludvigf Amerikai Népszavában a kisebb­ségi kérdésről. Az amerikai Nép­szavában Ludvigh Ernő hosszabb cikkben ismerteti a kisebbségi kér­dést, reámutatván arra, hogy a számottevő külföldiek kevés kivétel lel mind hitelt adnak annak az igaztalan vádnak, amit Tolstoj, Björnson és Skotus Viator ma­gukévá tettek s amely abban áll hogy Magyarország a háború előtt nem tartotta tiszteletben nemzetisé­geinek jogait, amiért ezek azután cserben hagyták Magyarországot. Ludvigh ebben a cikkében hang­súlyozza, hogy' semmiféle cseh propaganda sem fogja tudni bizo­nyítani azt, hogy a magyar nem­zet gonosz szándékkal törekedett volna nemzetiségeinek kiirtására, amit az utódállamokról még a leg­nagyobb tárgyilagosság mellett is meg lehet állapítani. Ludvig nyíl­tan megállapítja az amerikai köz­vélemény előtt, hogy a békeszer­ződés revíziója nélkül az utódálla­mokkal kibékülni Magyarország­nak nem lehet, mert a kibékülés árulást jelentene a mi véreinkkel és volt, hozzánk még mindig hü kisebbségeinkkel szemben. Polemi­zálva az utódállamok pártfogóival Ludvigh rámuiat arra, hogy nem­csak etnográfiái, hanem földrajzi és történelmi okok folytán is vég­zetesen veszélyes volt Magyaror­szág feldarabolásával olyan kísérle­tekbe bocsátkozni, melyek nem ^ w " ^ — ; j ­kibékülést, hanem khaoszt terem­tettek. A cikk élénken hangsúlyoz­za, hogy a megtörtént bajon- sem felületességekkel sem szemfény­vesztéssel segíteni nem lehet. — Csak a békeszerződés revíziója ad­hatja meg Kelet-Európa nyugal­mát és őszinte békéjét. — Növényvédelem. Ilyen címmel a napokban ízléses kiállításban ní­vós tartalommal egy uj mezőgaz­dasági szakfolyóirat hagyta el a sajtót, amely feladatául tűzte ki hogy a mezőgazdaság sok mil­liárd ellensége ellen indítandó harcban a tudás fegyverét adja a gazda, a kertész, a szőlőbirtokos stb. kezébe. A folyóirat munkatár­sai sorába tömöritette a növényvé­delem és a mezőgazdasági több­termelés legkiválóbb szakembereit. Első számába az üdvözlést dr. Má­gocsi-Díetz Sándor irta, Bakó Gá­bor: A tavaszi hernyóirtás, dr. Húsz Béla: A burgonya rák, dr. Sávoly Ferenc: A hó, mint vetés­takaró, Kadocsa Gyula: Pajzstet­vek a szobai dísznövényeken, Csör gey Titusz: A vetési varjú gazda­sági szerepe, Varga Kálmán: A madarak növényvédelmi jelentősé­ge cimen irtak igen beható és érté­kes tanulmányokat. A lap elevensé­gét a különböző rovatok, a jó raj­zok és képek is biztosítják. A lap. egyszer jelenik meg havonként es előfizetési ára igen mérsékelt: évi 48000 K- Mutatványszámot in­gyen küld a kiadóhivatal, Buda­pest, VIII. Rákóczi-ut 51. IV. 5. — Meumann Ernő: Az esztétika rendszere. Fordította Várkonyi Hildebrand. 1924. Kiadta Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nem­zeti könyvkereskedése. Filozófiai Könyvtár (szerk. Kornis Gyula.) — Ara 49.000 korona. Meumann ki­tűnő esztétikájának fordítása iro­dalmunknak valóban nagy hézagát pótolja. Az esztétikának ilyon mo­dern és világos rendszeres feldol­gozása nálunk már régen érzett szükséglet. Meumann könyve mé­lyen, cíe azért mindenkitől érthető módon elemzi az esztétika feladatát s a művészetekhez való viszonyát, a művészi alkotást s ennek motívu­mait, az esztétikai tetszés és Ítélés pszichológiai lefolyását, tárgyi és normatív viszonyait. Végül a sajá­tosan »esztétikai« mozzanatot s az esztétikai kategóriákat vizsgálja. Ez az egész esztétikai rendszer egyet­len alapgondolatból, a művész te­remtő alkotásából indul ki s erre vezeti vissza az esztétikai megértést is. Ami valóban létrehozza a szép­ség világát, a művészetet, az szol­gál Meumannál alapul ezen élet­terület megértésére is. A munká­ban Meumann kitűnően egyesíti a pszichológiai módszerrel a művé­szettörténeti, az összehasonlító kul­túrtörténeti s biográfiai eljárásmó­dokat. E munka nálunk az esztéti­kai kultura és elmélkedés terjeszté­sében komoly és jelentős hivatást fog betölteni. — Esterházy Luiza grófnőt egy évi börtönbüntetésre Ítélték a cse­hek. Pozsonyból jelentik: A pozso­nyi ítélőtábla Esterházy Luiza gróf­nőt egy évi börtönbüntetésre és 20000 korona pénzbüntetésre ítélte kémkedés miatt. Ezzel az ítélettel az Ítélőtábla helyben hagyta a nyítrai törvényszék elsőfokú Ítéle­tét. A pozsonyi «Hiradó» megál­lapítja, hogy az ítélkező tanácsnak csak egy tagja tudott magyarul, aki Jabloniczky János dr. védőbe­szédét is félbeszakította azzal, hogy­ne beszéljen olyan sokat, mert a tanács két tagja amúgy sem ért magyarul és ő nem hajlandó a hosszú beszédet lefordítani . — Révész Béia: Ady tragédiája cimü nagyszabású tanulmányát most sorozta be az Ujságbolt Mo­dern Kölcsönkönyvtára. A könyv száma 6070. Tagsági dij egy hó­napra 21000 korona. — Terjednek az iskola sztráj­kok Elsassban. Párisból jelentik: Az összes lapok terjedelmes tudó­sításokat hoznak az Elsassban ki­tört iskolasztrájkról. Az «Echo de Paris szerint Strassburgban és Kölnben az iskolásfiuk 50--60 szá­zaléka maradt ki az iskolából, mig vidéken ez az arány 90-100 szá­zalékot tesz ki. Strassburgban kü­lönben a szocialisták egy plébá­niai iskolába is betörtek és az is­kolás gyermekek ellen tettleges in­zultusokra ragadtatták el magukat. — Júniusban megtudjuk mennyi jóvátételt fizetünk. Prága. A bé­keszerződések szerint a szövetsé­ges antanthatalmak háborús káraik 60 százalékát jóvátétel címén Né­metországtól, negyven százalékot Ausztria, Magyarország és a tár­sult Balkán államoktól követelik. A jóvátétel kérdésében a jóvátételi bizottság kötelezte az utódállamok kormányait a magyar területeken átvett magyar állami javak meg­váltására oly módon, hogy a köl­csönösen megállapított magyar ja­vak ellenértékét nem fizetik ki Ma­gyarországnak, hanem a magyar jóvátétel számlájának a javára ír­ják. Csehszlovákia a birtokába ju­tott magyar területeken átvett magyar javak összeírását és felbe­csülését, mint értesülünk, már be­fejezte és a terjedelmes jelentés már a párisi jóvátételi bizottság előtt is fekszik. Ebben az ügy­ben éppen a közelmúlt napokban, mint a kormány áltaf kiküldött szakreferens, Párisban járt Slavik yános, a kassai vasút helyettes igazgatója, hogy az utolsó szük­ségesnek bizonyult információkat, amelyek a volt magyar vasutakra vonatkoznak, megadja a bízottság­nak. Hir szerint ez év junius vége előtt meghozza a párisi jóvátételi bizottság végleges döntését a ma­gyar jóvátétel nagyságáról, vala­mint arra is, hogy mily összeget köteles Csehszlovákia az átvett magyar javak ellenértékeképen a jóvátétel magyar számlájára lefi­zetni ? — Vénusz, Salvatore Farine szenzációs regénye a Milliók Köny­vében most jelent meg. Ára 7000 korona. Kapható az Ujságboltban. J U N O Tavaszi és nyári divatuj­douságok albuma pjból kapható az Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents