Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-03-25 / 69. szám
tUlMIIH i ; 1925. március 22. JNÍYÍJÜTIDÉK 11 Lényeges külömbségek A politikai érdeklődés homlokterében gróf Bethlen Istvánnak a választójogi bizottságban legutóbb tartott begzéde áll, melyben éles polémiában Vázsonyi Vilmossal, sok olyan kérdését világította meg a választójogi javaslatnak és a politikai helyzetnek, ami ma az országot fölöttébb érdekli. Legelsősorban párhuzamot vont aközött a paktum között, amit a kormány 1923-ban kötött és aközött a szoros szövetség között, amelyben Vázsonyíék most állnak a szocialistákkal. "A miniszterelnök, mint a felelős kormány vezetője, a konszolidáció érdekében azért kötött egyezséget, mert képtelenségnek tartotta, hogy egy több százezer tagból álló nagy párt ne legyen a parlamentben Képviselve és ne adhasson a nyilvánosság előtt kifejezést kívánalmainak és kormánykritikájának. Ezzel szemben nem kötött ki egyebet, minthogy ne űzzenek bolsevista propagandát és hogy az ország belügyeit ne tárgyaltassák az emigránsokkai olyan módon ,amellyel az ország külpolitikai hírnevének ártanak. Ezeket a kikötéseket tehát nem a saját, vagy pártja, hanem az ország érdekeben tette. Ma ellenben Vázsonyiék, vagyis a demokratikus blokk fegyverszövetségben állanak, közös programmal és haditervvel a szocialistákkal a kormány ellen, dacára azoknak a tanulságoknak, amelyeket 1918-ban szerezhettek, mely szerint a szocialisták minden ellentétet és minden pártfrakciót kihasználnak, érvényesülésükre csak azért, hogy volt fegyvertársaik hulláin keresztül a hatalomhoz jussanak. Ebben a stádiumban aztán éppoly gajdeszbevaló a legdemokratikusabb Vázsonyi Vilmos, vagy Szilágyi Lajos, mint a legkonzervatívabb főur. — Akkor aztán nincs alku és nincs pardori. Miután a mai helyzet sokban analóg az akkorival, megdöbbenéssel kell konstatálnunk, hogy a demokratikus polgári pártok nem tanultak semmit, de mindent elfelejtettek. A polgári pártok és a szocialisták közt kiegyenlithetetlen világnézleti ellentétek vannak s az a polgári párt, amely egy más polgári párt ellen a szocialistákat támadja, tudatosan, vagy öntudatlanul olyan alakulatot segit elő, amely, ha hozzájuthat, mindenkit felfal, aki nem elvtárs. Azzal a váddal szemben pedig, hogy a Friedrich-féle választójogi javaslat a választók szélesebb körét ruházta fel e joggal, szintén nagyon találóan azt vetette oda a miniszterelnök, hogy a külömbség a mostani helyzet és az akkori között az, hogy akkor egy meg nem gátolt agitáció által százren lettek megfélemlítve és elriasztva választójoguknak gyakorlatától; az egész szocialista partból egy képviselő sem jutott be, mig ellenben most, ha valamivel kevesebben is, de mindenki szabadon gyakorolhatja meggyőződését és — amint a példa mutatja — már ezidőszerint iscca 30 szocialista képviselője van a nemzetgyűlésnek. Szóval az csak olyan választójog volt, mint amilyet a székely ember adott a fiának, amikor azt mondta: nesze itt van két alma, egy piros, meg egy kukacos, válassz belőle, de ha a pirosat találod választani, ugy nyakon teremtelek, hogy arról koldulsz. i Városi TTÍozgó Március 24, 25, 26, Kedd, szerda, csütörtök A szezon legnagyobb sikerű attrakciója RIN TIN TIN Egy emberlelkü kutya története 8 felvonásban. Főszerepben Rin-Tin-Tin az amerikai legjobb rendőrkutya. Ezenkívül a kiséró műsor. Előadások kedden, csütörtökön 7 és 9 órakor. Szerdán 3, 5, 7 és 0 órakor. Jin Jön Az arab Alice Terry és Ramon Novarro a „Scaramouche'- főszereplőivel Diadal Márc. 25, 26, szerda, csütörtök Csak felnőtteknek A félszüzek 8 felvonás Marcel Prevost regénye ny«máa Főszereplők Qermaie Fontanes és Gábriellé de Gravanne. IZ k Béke Vilgfe A nagyváros leánya. Szinmü 6 felvonásban. Főszerepben CHARLES RAY. Előadások szerdán 3, 5, 7, 9. Csütörtökön 5, 7 és 9 kor. Jön Jőn „ü 777" AZ OCEAN URA Gondolatok egy tan felügyelői jelentésről. ii. Folytatom ott, ahol elhagytam. Szinte legfájdalmasabb a jelentésben a következő: «neinzeti szerencsétlenségünk legtragikusabb vonása az, hogy a békeszerződéstűi tönkretett magyarság nagy tömege, nevezetesen a földmivelők milliói többsége, az alföldi magyarság, nem érzi, nem látja a nagy tragédiát s nála a magyar faji öntudat, a magyar nemzeti önérzet, a szó szoros" értelmében letargiás közönybe fulad, akkor, mikor a minket "körülvevő mindenik népnél a faji és nemzeti öntudat, az önérzet virágzik, sőt túltengését tapasztaljuk)). Nem érzi-e minden hazafias szív, hogy e megállapítás véresebb annál a véres kardnál, melyet a régi boldog (?) világban, nagy veszélyt jelző riadóként szerte hordoztak. Annyi bizonyos, hogy a hazasszeretet, mint minden nemes érzés koronája, nem máról holnapra tá maa és erősödik. Szinte szent örökségként adja át egyik nemzedék a másiknak, — ha van ilyen szent hagyatéka. S ha van, ha örökli az utód, akkor növelni, erősíteni kell, különben ugy jár, mint az anyagi hagyaték: — elkallódik. £n most nem időzöm annál a meddő kérdésnél, hogy az az alföldi magyar, akinél a faji öntudat és nemzeti érzés letargikus közönybe fulad, örökölt-e hazaszeretet-csirát mintegy s ha igen, vagy nem? ápolíák-e nála? Mert az kétségtelen, hogy ha az az öszvér érzés ver benne tanyát, akkor mondjunk le minden reményről, hogy ez a maradék darab föld is ápol s eltakar. Én nem mondok je a reményről, még a kétrész darabról se, de azt megvallom jqelőre, hogy nem lesz könnyű munka. Azt állitom lelkem teljes meggyőződésével, hogy a hazaszeretet ösztöne — hogy igy nevezzem minden élőlényben megvan s igy az emberben is meg kell lenni. Mert ahoz a helyhez, ahol bármiféle élőlény él " növény, állat, még a kőszikla mohája is, - ragaszkodik, védi, ápolja. E felett nincs vitának helye, de afelett van, minő uton-módon lehet ezt a fenséges kis lélekcsirájt a tefcti szervezet talajából kihozni, fejlődésre, tevékeny gyümölcsözésre növelni. Erőszakkal nem lehet, az bizonyos. Az életfejlődés benső erő folytán történik, az anyagi szervezetnél is, a lelki szervezetnél még inkább. A hazaszeretetet nem lehet megparancsolni. Minden élnivalóság a fejlődésére szükséges és hasznos viszonyokat, hatásokat keresi s ahoz ragaszkodik; az ellenkezőtől elfordul. Ezek élet-alapelvek s innen kell kezdenünk, ha gyógyítani óhajtjuk azt a nemzeti halált okozó betegséget, melyről a tanfelügyelői jelentés emlékezik. Megpróbálok némely gondolatot felvetni itt, melyet életmegfigyeléseim és tapasztalataim alapján szereztem. A hazaszeretet alapja az a hely, hol élünk s munkálkodunk s az a társas ösztön, mely az élethez segítséget, védelmet keres és remél. Ha ezeket megtalálta, ott élni óhajt, szeret, mert ott élnie jó, kellemes és ez érzés köti a helyhez és környezethez. Ez a, szinte állati ösztön tisztul, erősödik szellem-erkölcsi kapocscsá, társadalmi _ egységgé az emberben, művelődés utján' Minél szélesebb körű a belátóképesség, annál tisztábban látja és érti meg az összetartozandóság nagy élettörvényét, hasznát, értékét." Meglátja azon eszközöket és hatásokat is, melyek ezt az összetartozandóságot ' növelik, vagy gyengítik. ^ Most gondoljuk el azokat a külső viszonyokat, melyek között a mi magyal' népünk élt és él, nem most a háború óta, hanem mióta itt vert tanyát a magyar. $\z.t a sok rémséges kínlódást, életpusztító háborúkat, emberi érzést kiölő jogtalan üldözéseket, melyek sötét átokként húzódnak nemzeti történetünkön végig, a mai napig. Azt a vaditó önkényt, hatalmaskodást azt az osztály gőgöt s ebből származó lenézést, gyűlölséget, mely az ártó fegyverek kitalálásában és alkalmazásában müvészkedett és müvészkedik még mai napig. Gondoljuk el azt a manapság szinte napi szokássá szélesbült kitüntetési és cimezési látványosságot, mely magában is növeli a társadalmi szakadékokat, vágyak teremtésében pedig a látszatra törekvő elégedetlenséget. Ha többet nem veszünk is, vájjon gondolja-e a gondolkodóiélek, hogy mindé külső hatások, körülmények, kedvező talaj, az összetartás, a kölcsönösség, szóval a hazaszeretet legszentebb érzésének ápolására, erősítésére? Az alföldi magyarban az a letargikus közösyösség, tisztára okozat, eredmény, mint az elhanyagolt gazdaság dudvája, a biiszliödt pocsolya járvány-kigőzölgése Hiszen nem kell megdöbbentőbb bizonyság, mint az a jóakaratú figyelmeztetés felülről, hogy a fensőbbek lelke hajoljon le az ilyen magyarokhoz humánusabb érzéssel! Hát ha felül is igy, talán alulról várnánk a tisztább, ozondusabb levegőt, a hazaszeretetet ápoló müveit indulatot? Ezek .,bizony, meggondolásra késztetnek. Andrássy Kálmán. „J Modern I Kölcsönkönyvtár | 'SMHffi az jtfi^kSB | íljságboltban. | ifflWirinriiuiHWHÍIiw IIIIW (Bajadere Of Bagdad) Az emberi fenevad Világattrakció! •w(Bajadere Of Bagdad) jj Monumentális! Csütörtök I Mindkét rész egyszer re!
