Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-20 / 65. szám

2 J^YÜOTIDÉK 1925. március 556. (és a tanítókban lelkesültséget, mely a szentügy megértésének alapfel­tétele. Az értekezlet vége. Fazekas János igazgató a könyv­tárakra vonatkozólag megjegyezte, hogy ujabban 1—1 tanyai iskola részére 22 és 20 uj mii lett besze­rezve, közel 12 (tizenkettő) millió korona értékben. Majd pedig leadta Geduly Henrik püspök impresz­szióit, amelyek a legkedvezőbbek voltak éppen ott, ahol az elmúlt évben panaszok merültek fel. Vége­zetül a tantestület köszönetét "tol­mácsolta s egyben a további haza­fias és egyházias működéséről biz­tosította a felettes hatóságokat, mellyel a tanulságos értekezlet vé­get ért. Szombettól «WHMnHHsn A legszenzációsabb francia fi'mregény Jegyeztessen jegyet az Apollóban. Előadások 7 és 9-kor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9. Küzdelmek utján. Irta: Varga Béla dr. Az egész világ beteg. A világ­háború lángjában elhervadtak azok a keretek, amelyek között nemzetek, társadalmak, családok és egyének a maguk békés, nyugat mas életüket berendezték és foly­tatták. A háborút talán az (egész vi­lág tisztító tüzének hitte, melyben az idők során felgyülemlett ellen­tétek gyúlékony anyaga elég, ér­vágásnak, mely az emberiség véná­jából a fáradt, elernyedt vért le­csapolja s amely után gyógyulás, friss, egészséges" élet következik. A tűz nem tisztító tüz volt, or­kán élesztette a lángokat s a lo- I bogó zsarátnok végigperzselte a vi­lágot, bekormozta a lelkeket pa­rázs, pernye hullott a nemes érzé­sek virágos kertjére. A romok fö­lött a hamuból az önzés, a go­noszság dudvái burjánzottak elő. Az érvágás nagyon erős volt, egyík-masík nemzet elvérzett belé s akik megmaradtak, legyöngültek a vérveszteségtől- És itt "nincs kü­lönbség «győztes» és «Iegyözött» között. Igazában a világháborúnak nincs is győztese, egyformán le­győzött lett minden nemzet, amely cselekvő részese volt a világkava­rodásnak. Franciaország, mely büszkén hir­deti győztesnek magát, már ébre­dez a mámorábójf s a gőgös kard­csörtetés mögött már ott sápado­zik a félelem.. Anglia, a «világ ura» ideges fftrelmetlenséggel fi­gyeli az egyptomi zavargásokat és aggódó szemmel néz India felé... Napkeleten kezdenek már öntudat­ra ébredni a leigázott nemzetek. A diadal szédülete oszladozni kezd, a rózsaszín ködök mögül kezde­nek elsötétleni a felperzselt világ üszkös gerendái, a náboru előtti élet romjai. A kapzsiság, a gonosz­ság ,a vért szomjazó biinös emberi indulatok ördögei diadalt ' ülhet­tek, reázudithatták a világra a gyű­lölködés szennyes árvizét, ami el­moshatta a régi" boldog partokat, uj szigeteket hordhattak össze a mocsár közepén s ezeken az iszapszigeteken kalóznépek vertek tanyát s boldogan csörgetik a hit­szegés hitvány bérét, élesrefent szuronnyal őrzik a rablott kin­cseket. Azok a hatalmak, aamelyeknek kapzsisága felidézte a háború ré­met s az emberiségre rázuditotta az özönvizet, ma mar, a saját csa­lódásukon okulva, maguk kezdik újraépíteni a könnyelműen ledön­tött zsilipeket, maguk kezdik uj Í fátak közé szorítani a fékevesztett íullámokat. Kiábrándultak hitvány csatlósaikból. Ma már ők maguk is belátják, hogy az igazságtala­nul megcsonkított országhatárokat egv tartós béke érdekében vissza kell állítani. Nem az igazságérzet vezeti őket, hanem az önérdek, in­gadozó hatalmuk megerősítésének vágya, nem a józan belátás, nem a tévedésük beismerése, hanem az ő hatalmuk árnyékában támadt uj országok életképtelenségének felis­merése, az uj szövetségeseikben va­ló csalódás. A történelmi Magyarország megcsonkítását jóváhagyó «beke­okmány» revíziójának " szükséges voltát ma már Anglia is hangoz­tatja, de nem cáfolja Franciaország sem. Románia Oroszországtól re­meg s uj szövetségesek után kutat, Csehszlovákia minden eszközt meg ragad, hogy hirtelen támadt or­szágánakingadozó fundamentumát megerősítse, Szerbiában kétségbe­esett belső harcok dúlnak s nyíltan követeli Horvátország a jugoszláv államtól való elszakadást. A világ­bonyodalomban ez a három kér­dés érdekli közvetlenül Magyaror­szágot. A csonka ország számára ma nincs más lehetőség, mint várni türelmesen, mig a magyar igazsá­got — ha önérdekből is — oelát­ják azok, kiknek szavuk van a vi­lág sorsának intézésében. Mert általános európai szem­pontból tekintve is a kérdést, be­bizonyult, hogy csúfosan megbu­kott az a politika, mely a balkán határát a Duna vonaláról a Kár­pátokig tolta előre, melv egy év­ezredes nemzeti kulturában izmo­sodott Magyarország helyén mű­veletlen, életképtelen országokat hí­vott életre . A régi határokat Magyarország­nak előbb vagy utóbb vissza kell kapnia. A világpolitika ugy bo­nyolódik, hogy- Magyarország in­tegritásának kérdése hamarosan előterbe kerül, ha Középeurópa kér­dését rendezni akarják. De Magyarország addig sem várhat tétlenül. Küzdelmes az ut, amely előttünk áll. Idebent a csonka határok között az egyet­értés megszilárdítására kell töre­kednünk,' hogy erőt, életképessé­get mutathassunk kifelé, odakint pedig az igazság meggyőző ere­jével hangoztatnunk kell azt a fon­tos hivatast, melyet Magyarország az európai kultura védelmében be­töltött, azt az értéket, melyet a magyar tudomány, a művészet, a nemzet lelkében élő erő jelent európai és világi vonatkozásban s azokat a feladatokat, melyekre Magyarország a jövőben hivatva van. Ezt a fontos munkát folytatja rendületlen buzgalommal a Ma­gyar Nemzeti Szövetség . Hallatlan olcsó áron vásárolhatja bútorait Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru­Csarnokában Bethlen-u 5. Telefon 319. 1353 10 A Városi Dalegylet közgyűlése. Nyíregyháza, március 19. Saji tudósítónktól. A Nyíregyházi Városi Dalegylet szombaton este 9 órakor tartotta évi rendes közgyűlését az ev. köz­ponti elemi népiskola egyik emeleti termében, Vietórisz István dr. el­nöklete alatt. A közgyűlés megnyi­tása után Bige Bertalan titkár is­mertette a mult év történetét. A közgyűlés a szépen megszerkesi tett titkári jelentésért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Bige Bertalan­nak. Ugyancsak köszönetet szavaz­tak Papp Lajos alelnöknek a dal­egylettel szemben tanúsított áldo­zatkész előzékenységéért és a Nyir vidéke, szerkesztőségének azért az erkölcsi támogatásért, amelyet a dalegylet munkásságával szemben mindig tanúsított. Ezután rátértek a soproni orszá­gos dalversenyen való részvétel mó­dozatainak a megtárgyalására. A dalegylet természetesen részt ves; az augusztus 14—17 napjain meg­tartandó versenyen valamennyi tag­jával. A részvétel költségeit társa­dalmi uton fogják egybegyűjteni. A közgyűlés egyébként Kubacska István tb. alelnök indítványára ki­mondotta határozatilag, hogy az ezentúl belépő tagok a versenyen nem vehetnek részt. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. A soj roni országos dalversenyről egyéb­ként lapunk más helyén részletes tudósítást hozunk. — Magyar zenetanítás! vállal elismert naturalista módszerrel Kvanduk Nádor-utca 10. A nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egyletének kulturestjén a „Gazdasági Tálságokról'' tartottak előadást. Nyíregyháza, március 19. Saját tudósitónktól . Kevés olyan kimondottan kul­turális törekvésekre irányuló szak­egyesületünk van, mint a keres­kedő ifjaké. — Felolvasó estékkel, önképzőkörrel, különféle tanfolya­mokkal és hatalmas könyvtárá­val segiti elő a kereskedelmi alkal­mazottak önművelődését. • Kedden este az egyesület kis helyisége ismételten szűknek bi­zonyult. Goldstein József, az egyesület főjegyzője tartotta fel­olvasását, a napjainkban szomo­rúan aktuális témáról, a gazdasági válságról. Az előadó meggyőzött bennünket arróí, hogy a gazda­ságtörténelemben teljesen otthon van, az ókori gazdasági válságok­tól kezdve — napjainkig ismertet­te, azoknak okait és materialis, va­lamint erkölcsi következményeit. A kereskedelmi történelemben "felem­lített első válság Karthagoban volt, mikor a rómaiak elfoglalták, de or­szágos katasztrófát okozó válság legelőször a németeknél vort, ami­nek oka Lübech és Hamburg fék­telen gazdasági versengése volt. — Ezt a válságot nagyságában, de ér­dekességében is jóval felülmulta a hollandi tulipánszédelgés a hol­landok minden vagyonukat tuli­pán hagymába fektették. Valósá­gos tulipán börze keletkezett, ami­be határidőüzletet is kötöttek, amj eddig ismeretlen fogalom volt. A mérhetetlen tulipán spekuláció a hollandokat teljes gazdasági tönk­be juttatta. Ezután Páris, majd egész Franciaország jutott Hollan­dia sorsára, aminek oka az volt, hogy XV. Lajos király «beug­rott» egy Law nevü skot aranymű­ves szanálási panamájának. Nem­csak a franciákat, de riválisukat az angolokat is utolórte a gazda­sági végzet. A déli tengeri tarsulat millió font sterlinges bukása tette tönkre az addig virágzó angol kei* reskedelmet. 1763-ban volt a má­sodik hamburgi válság. A minket érintő első válság a XX-ik század­ban volt, amit az ausztriai devalvá­ció okozott. A század eleje nem csak a vén Európa, de az ameri­kai válságot is meghozza. Az 1873. bécsi világkiállításra a magyar ipa­ri és bank érdekképviseletek tőké­jüket adják a bécsieknek, de min­den odaveszett. Hiteles feljegyzé­sek szerint 175 bank, 604 iparvál­lalati, 37 biztosító intézet és tö­méntelen addig vagyonos ember ment tönkre. 1882-ben ismét fran­cia válság volt. Majd pár évre rá a Panama csatorna botrány adja meg a végső pusztulását a francia gazdasági életnek. Komoly gazda­sági okfejtésekben ismertette a mai gazdasági válság okait. A je­lenlévő nagyközönség az előaaás végeztével hosszú tapssal köszönte meg az értékes, nivós, erőadást. Tudomásunk szerint az egyesü­let e hó 28-án nagyszabású Jó­kai estét fog tartani .' — Vénusz, Salvatore Faríné szenzációs regénye a Milliók Köny­vében most jelent meg. Ára 7000 korona. Kapható az Ujságboltbsn. Ma csütörtökön a 9 órás Koenigsmark jubiláris előadását uri szalon quartet kiséri Rendes helyárekkal

Next

/
Thumbnails
Contents