Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-20 / 65. szám

2 JSTYÓUTIjDÉK 1925. március 20. Hitelképesek vagyunk, tehát kaphatunk hitelt. A Nyirvidék számára irta : Bokor József, az Országos Többtermelési Liga igazgatója. Nyíregyháza, márc. 19. Magyarország ' talpraállitásának és jövő boldogulásának három_ té­nyezője: a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. E három té­nyező körül kell gazdasági és po­litikai életünk minden mozzanatá­nak* csoportosulnia, mert a ránk nehezedő súlyos megpróbáltatásain kat okozó problémák csak é három tényezőben lelhetik megoldásukat és csak e három tényező egymást kiegészítő és támogató sikere vezet­het bennünket a boldogulás útjára. Agrár állam vagyunk. Mező­gazdaságunknak jut a vezető sze­rep, de mezőgazdasági életünk az ipar kellő fejlettsége nélkül az ős­allapotok szintjéről fel nem emel­kedhetik. — E kettő együtt, mint egy szép egyetértésben élő há­zaspár leszármazottja a kereske­delmet, melv tovább fejleszti a mezőgazdaságot és az országot a jólét révébe viszi. Sokat, nagyon sokat foglal­koznak a politika, a szakegyesu­letek, a társadalom és az iroda­lom s legutóbb a pénzvilág is, hogy a még bölcsőben levő há­rom' csecsemőt saját lábára állítsák. Legutóbb a hitelnyújtás kérdé­se jutott előtérbe. Pénz az elő­feltétele mindennek — mondják most mindenütt. Pénz nélkül sem születni, sem meghalni nem lehet Ha pedig pénz nincs, akkor a szükséges költségeket «hitellei» pótoljuk . Hitelt minden hitelképes em­ber kaphat. Magyarország minden tekintetben hitelképes, tehát hi­telre számithat is. Minden hitelt azonban záros ha­táridőn belül kamatostul vissza is kell fizetni. Ha a hitellel a ter­melést fokozni tudjuk, akkor ez a visszafizetés akadályta'anul megy is. De ha bármilyen" okból és bármilyen körülmények kedvezőt­len behatása következtében a hitel utján nyert pénz improduktív célra fordíttatott, akkor abból a «hitef­ből» áldás nem fakad. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a hitel élvezőjének előre elkészí­tett tervezete legyen arra, mi­ként használja fel a hitel utján nyert összeget a 'termelés fokozá­sára. Csak igy lehet a hitel be­fektetése rentábilis s csak igy szolgálja a termelés nagy érdekeit. Előre megfontolandó, hogy ne csak a hitelező javára dolgozzunk, hanem a hitel csak egy segitő esz­köze legyen Magyarország mező­gazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődésének, illetőleg a jelenlegi fájó problémák rohamos megoldá­sának . S mindezek leginkább állnak a mai mezőgazdaságra, különösen pedig a kisgazdaságokra, melyek­ről Konkoly Thege Gyula mínis­teri tanácsos, az Országos Köz­ponti Statisztikai Hivatal mező­gazdasági ügyosztályának főnöke a hivatalos megállapítás tárgyilagos­ságával kimutatta azt a szomorú tényt, hogy majdnem 40 száza­lékkaí kevesebbet termelnek, mint a nagygazdaságok . A magyar mezőgazdaság fejlesz­tésének nem egyetlen feltétele a hitel. Amerika annak idején 115 hold földet adott hitelbe telepesei­nek, de a hitelnyújtáson kivül gondoskodott arról, hogy ezek a telepesek megtanulják a kémia, a technika és minden a természettu­dományok körébe vágó azokat a?, ismereteket, mely nélkül gazda a mai időkben nem boldogulhat. ­Ezek a telepesek kötelezve voltak jövedelmező, iizemtervszerü gaz­dálkodásra. Most, amikor a földreform nagy munkája mihamarább tető alá kerül, ezekre az elvekre tar­tottuk szükségesnek az illetékes körök figyelmét felhívni . Városi TTÍozgó Márc. 18 szerda, 19 csütörtök Mettro attraction A Gtietto gyöngv e (A* ötdolláros leáDy) életkép Newyork külvárosából 6 felvonásban. Címszerepben VIOLA DANA. ltenkivül előadas közben Páris, London, Berlin, Bécs stb. szenzációja Csoda okolárínm Szenzációs optikai tréfa. Csakis szemüvegen látható. Szemüveget minden néző in­gyen kap a pénztárnál. Piros Zöld Balszem Jobbszem Eiőadasok 7 é6 9 órakor Jön Jön Szép asszony élet halál Diadal Márc. 18 szerda, 19 csütörtök Mae Murray főszereplésével t francia baba Orion—Metró vigjáték 7 felv. és a First National Super film fl kétéltű ember (Börtönök lakója) Amerikai kalandorfilm. Milton Sills és Plorence Vider főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7 és 9, Jön Jön Baster Keatoii a tízsfa Filmjáték 6 felvonásban. Modern p^ Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban. 18000 koronára esett a marhahús ára. A sertéshús ára 22009 korona. Nagy áresések minden vonalon. Nyíregyháza, március 19. Saját tudósitónktól. Ahogyan a lavinát nem lehet megállítani a hegyoldalán, éppen olyan biztosan esnek az árak az egész vonalon, mert az általános pénztelenség miatt nincsen számot­tevő forgalom. A régi közgazdá szok jelszava tehát igaznak bizo nyúlt, mely szerint az árakat csakis a kereslet és kinálat viszo­nya szabályozhatja és mert az ipa­rosnak és kereskedőnek nincs kere­sete, a tisztviselő csak részletek­ben és olyan kis összegben kapott előleget járandóságára, hogy ab­ból adósságát sem fizethette ki, a gazdálkodókat pedig az időjárás viszontagsága akadályozza meg a pénzcsinálásban, ezért a 'társada­lom egyetlen rétege sincs abban a helyzetben, hogy vásárlásokat esz­közöljön. Ilyen körülmények kö­zött nem csoda, hogy ha a forga­lom emelése céljából egyik mé­szárosunk 18000 koronára irta ki a marhahúsnak kilóját, a sertés­húst pedig 22000 koronáért, a szalonnát pedig 30000 koronáért vesztegeti, amivel azonban az árak 6 héttel ezelőtt 26000, 32000 és 38000 korona körül mozogtak. Az áresés tehát körülbelül egyne­gyedének felel meg a 6 hét előtti összegeknek. A terményárak 650 ezer koronáról 480000 koronára csökkentek, ami a piacon árult lisz­tek árában is kifejezésre jut, körül­belőlegesen 25 százalékot kitevő ár­esés folytán. Igaz, hogy a keres­kedők a lisztet, a pékek pedig a kenyeret még mindig a régi ára­kon igyekeznek adni, utalással arra, hogy ők azt meg drága pénzen szerezték be, de a közönség meglelte már az olcsóbb beszer­zési forrást és falusi asszonyoktól a napi piacon veszi meg a ke­nyérhez valót és odahaza da­gasztja tésztává. A kereskedők amiatt panaszkodnak, hogy sem a fűszeráruban, sem a ruházati cik­kekben nincsen forgalom, pedig be érnék már az utánpótlási árral is, csakhogy pénzüket forgathassák. A nagyközönség azonban belátta, hogy nem érdemes most már »kamarára» vásárolni, mert az ár­emelkedéseknek immár befellegzett s ezért felraktározott áruit használ­ja feí. Ezért van már 15—16000 koronáért jó vászon forgalomba bocsátva, ezért esett egy negyedé­vel a borsó lencse és más főzelék ára. Fliába erősködik a tél, min­denki:, biztosra veszi, hogy rövi­desen megjelennek a piacon a friss főzelékek is. Még a fakeres­kedők sem tudnak nagyobb téte­leket elhelyezni, mert mindenki várja az olcsóbbodást az egész vonalon. Pénzre pedig szüksége van ma mindenkinek, hogy ha vállalt kö­telezettségeinek eleget kíván tenni. A késlekedőket erősen szorongat­ják a hitelezők, amit az bizonyít legjobban, hogy a Budapesti Köz­löny egyetlen számában 18 olyan bírói árverési hirdetmény jelent meg, amelyek nyiregyházi iparo­sok, kereskedők és gazdák ellen vannak kitűzve, amelyekben pe­dig nem foglaltatik benne az adó­végrehajtók ténykedése. Egyedül a napszámosok tartották jriagukat egy darabig, de az ő reménységük is lelohadt, amidőn a kótajiak, pazo­nyiak, és a dorogiak a tanyákról bejöttekkel együtt 30000 koroná­jával ajánlkoztak trágyahordáshoz, fagaíyazáshoz és szőlőnyitáshoz. Kedvetlenül olvasták a Nyirvidék­nek a Mezőgazdasági munkások bére Szabolcsban cimü keddi új­donságát, (mert tudniiliik, hogy ők is olvassák a lapokat, hogy a ked­vező konjunkturákat kihasználhas­sák, habár többen társulnak egy­egy újság megvásárlásához) és se­hogysem tetszett nekik, hogy a dadai afsójárás munkabérmegálla­pitó bizottsága március és április hónapokra 4 kiló buza árát vett számításba és hogy ebbe belenyu­godtak az ottani munkások is, félve a Borsod és Zemplén me­gyékből kínálkozó konkurrensek­től. Ezt a mennyiséget ugyanis, ha 500000- 600000 koronás' áron számítjuk át pénzre, akkor sem jön ki naponta többre 20-24000 koro­nánál, amiből csak ugy képes egy család megélni, ha annak .minden tagja dolog után lát. Nálunk is so­kan állottak már munkába 25000 ko­ronáért, ugy a kertgazdaságokban, mint a szőlőtelepeken, mivel a fa­lusiak eljönnek városunkba is dol­gozni 25000 koronájával, ha alvó­helyről gondoskodnak nekik. A falvakban pedig azért van nagy munkásfelesleg, mert a kisgazdák nem tarthatva a magas termény­árakat, nem akarnak drága cse­lédeket foglalkoztatni, azoknak fel­mondanak és családtagjaikkai együtt kívánják csak a gazdálko­dást folytatni. Az időknek nehézre fordulása meglátszik az állatárakon is. — A kisgazdák túladnak jószágaik nagy részén, csupán azért, hogy a ta­vaszi munkaidő beálltakon ne kell­jen azok gondozásával bajlódni. ­Szép malackát lehet már venni 100 —150000 koronáért. Szóval meg­kezdődött az egész vonalon a le­építés munkája, ami alól a nyír­egyházi taíyigások sem vonhatták ki magukat (Ez pedig nagy szó!) akik rendőri ellenőrzés nélkül sem kérnek többet a tarifánál, csakhogy a megfogyatkozott szánni vasúti utasokat jármüveikre csalogathas­sák. Az ideérkező idegeneknél sem keli már a szállodákban sürgönyi­Ieg biztosítani a szobákat, mert on­nan beköltözködtek az állandó it­1 tartózkodásra utalt olyan lakosok, akik eddig magánházaknál nem tudlak bútorozott szobákhoz jutni, mert a pénztelenség hatása alatt belátták az emberek, hogy 3—4 szobájukból egyet kiadhatnak, anélkül, hogy azáltal tekintélyü­kön csorba esnék. Egyedül a cu­kor ára emelkedett az utóbbi idő­ben 2000 koronával, de a közön­ség már már megadta arra is a választ, mert nagy része vagy le­mondott a fogyasztásáról, vagy pedig minimálisra csökkentette azt. Hiszen a békevilágban csak akkor fogyasztott a napszámos ember cukrot, ha beteg volt. A tejesek sem akarják tudomásul venni az árak esesét, de ez csak addig tart, mig ki nem zöldülnek az árokpartok. Máskülönben már most is sokan «sza!onnát kávéz­nak^ Lehetséges, hogy később jó lesz a kenyér magában is. — A Divat Szalon márciusi száma megjelent kapható az Uj­ságboltban. Egymilliúhatszázezer 25 Negyszazezer • a Színházban. MT Színházi bérletek már válthatók Szigeti titkárnál és a Jakobovits dohánytőzsdében.

Next

/
Thumbnails
Contents