Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-09 / 6. szám

> 4 nyitója. 3. Az ünnepi beszéd, (Szónokát j most kérik fel.) 4. Az egyesület történeté- J nek ismertetése. 5. A jubileumnak az alap­szabályokba való iktatása. 6. Emlékérmek kiosztása. 7 Záró énekszám, előadja Tiszt­viselő Dalkör . A Jégpálya dijat ) Maurer Károly a télisport szakosztály elnöke jelentést telt a jégpálya látogatott­ságáról. A belépődijakat a következőkben állapították meg: egy látogatás dija: 12 (ezer, tagoknak és közalkalmazottaknak 8, diákoknak 6 ezer korona. , A választmány ezek után a birkozó­verseny rendezését és más intern kérdést tárgyalt meg. A birkozóversenyről a fővá­rosi lapok nagy elismeréssel írnak. Feb­ruár 1-en lestz s a Tíyirvidék sporttudósitó- ; ja állandóan "felszínen tartja ezt a ftér­dést. m^^m^m^mmmmammmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmammmam A városházán is nyilvántartják a nyíregyházi egyesöleteket. Nyíregyháza, január 8 A Nyirvidék tudósítójától. i U ! ! ; [.riíigLÜ A belügy-miniszter elrendelte, hogy ja­nuár 1-től a városoknak is nyilvántartásba , kell venniök a helyben működő egyesüle- ' teket. A polgármester e rendelet alapján : felhívta a nyíregyházi egyesületek elnöksé­gét, hogv jelentsék be az alapszabályok miniszteri jóváhagyásának számát, aZ egyesület tagjainak létszámát és csatolják lés csatolják az alapszabály egy példányát is. Az egyesületek közül több nem ren­delkezik jóváhagyott alapszabályokkal. — Ezek most sürgetik ügyeik elintézését. — A Díe Dame téli sportszáma sok soprt és divatképpel megjelent és kapható az Ujságboltban. t JSfYÍKffIDÉK | Diadal I műsora | Január 8 csütörtök Vígjáték 6 felvonásban. 5, 7 és 9 órakor Constance Talmadge főszereplésével Később hideg volt a folyosón, áz: apa beljebb került a konyhába a paedagógiai lés gazdasági megbeszélések alkalmával. — Mondja, kérem, meddig szándéko­zik ilyen őrült munkát végezni, hiszen las­san kidül. Most is olyan sápadt, mint a fal, szólt egyszer szokatlanul nyers hangon iTenkő Bandi az özvegynek. Fogadjon leg­alább cselédet! — Már nem tart soká, — mondta lel­kesen az özvegy és kellemesen édes bá­gyadtság lepte el egy percre önállósághoz szokott egész lényét, hogy róla valaki busul. Két hónap múlva az utolsó fillér adósságom is letörlesztem, azontúl aztán több kényel­met engedhetek meg magamnak. A férfi csendesen elnézegette az asz­szonyt, amint fáradtan és mégis fáradha­tatlanul tett-vett, rendezgetett, csinositga­tott ( i i r- i t Valami szépet, nagyon szépet akart neki mondani, elismerést, bókot, hódolatot, de csak az a banális kis mondát jött aZ aj­kaira: i J_ Tj L_i_i i I M í — Maga nagyon, de nagyon derék egy asszony, Irmuska néni! Igaz, hogy ez a semmi kis mondat olyan meggyőződéssel és melegséggel volt mondva, hogy szinte megégette az asszony­kát. Csupa tüz és láng lett az arca. — Nem ismer még elég régen ahhoz, hogy megítélhessen. Lehetnek az én termé­szetemben olyan fel nem fedezett tájak, ami­ket nem szívesen mutogatnék. '— Hiszen, ha nem mutogatja, akkor nem is baj, ha vannak, — mosolygott az ember és egyszer csak felkelt a székről, meg­indult az asszony felé és kinyújtotta ke­zét, hogy megfogja az övét — Irma néni, kérem, miért nem jön ki nekem ez az összeadás ugy, mint Pistának, mikor ugyanazok a számok? — Bandika rontott be és félkezével bizalmasan átölelte Irma néni derekát, a másikkal meg a fü­zetet tartotta eléje. Hízelgő cica módjára bujtatta fejét az asszony baboskötős mellé­hez. • i ( f i [ i \j | f í Az özvegy öt ujja belemélyedt a fiúcs­ka hajába s miközbe simogatta, csendesen mondta: — Rosszul irtad a számjegyeket, egymás alá, édes lelkem. > Édes lelkem! Ugy érezte az ^pa, mintha ezt a két szót neki szánták volna. De azért nem merte megkérdezni. Az előbbi bátor­sága is elröpült. Hiszen ez az asszony so­hasem biztatta őt egy tekintettel sem vallo­másra és csak azért nyájas, kedves hozzá, mert nem tud másminő lenni. Azért a hideg és meleg váltakozva nyar­galt rajta végig, ahogy a fiát azzal az asz­szonnyal nézte. Lefesthette volna őket szent­képnek, ha történetesen tudott volna festeni. — A kocsi itt van, — jelentette Laci, — már egy félórája vár és Jóska azt mond­íja, hogy fáznak a lovak. , j < í J U (Föl/tatjuk.) ; f ; ( i január 9. A Bessenyei Kör szabadliceális előadásainak programmja. Szombaton Horváth Mihály tart előadást. „Az elferdülések megelőzése." Nyíregyháza, január 8. A Nyirvidék tu­dósítójától. j Nyíregyházán a Bessenyei Kör évtize­dek óta értékes szabadoktatási tevékenységet fejt ki. Ez a kulturális akció a Kör közműve­lődési programmjának egyik legszámotte­vőbb része. Az előadások rendezése terén a Kör szabadliceális szakosztályának elnöke, dr. Spányi Géza főorvos működik igen jelen­tős eredménnyel. Már a folyó évadban is |több nagyértékü előadás volt, amelyek vala­mennyién intenzív érdeklődést tanúsított vá­rosunk közönsége, amely minden alkalmat felhasznál a tudományos és művészeti törek­vések támogatására. A liceális szakosztály­nak ma már rendelkezésre áll az idei előadá­sok csaknem teljes programmja. A legközelebbi ilyen előadás szombaton, január 10-én délután • j 6 órakor tesz, at ág. h. ev. főgimnázium dísztermében. Erre az! alkalomra a Bessenyei Kör nevében dr. Spányi Géza, a magyar orvostudományi kar egyik legjelesebb reprezentánsát, Horváth Mihály egyetemi tanárt nyerte meg előadóul. Horváth a pedagógia és az or­vostudományy területén egyaránt régóta vizsgálat tárgyává tett kérdést, az elferdülé­sek megelőzésének problémáját tárja fel. Ez a kérdés a nagyközönség soraiban minden szülőt érdekel, de érdekel természetesen első­sorban minden tani/tót, tanárt, akiknek nap­ról-napra alkalmuk van ezzel a kérdéssel ta­lálkozni. Nyíregyháza közönsége hálásan fo­gadja azt, hogy az elferdülések megelőzésé­ről a legavatottabb tudós előadótól nyer tá­jékoztatást. , Ezalkalommal beszámolunk a liceális szakosztály további programmjáról is. Január 15-én Nádai Pál: A rokokó és klasszicizmus cimen tart előadást. Január 22-én Mikecz Ödön dr. Shaw Bernátról; ja­nuár 31-én Fischof Gyula (Szeged) a tudo­mányos grafológiáról tartanak előadást. A februári előadások programmja : dr. Scharbert Ármin : A hangyák élete. Margó ­csy Emil : A kereskedelem története. Humek Emil : A kémia köréből (bemutatásokkal) Kozák István : Képzőművészeti kérdés. Már­ciusban ifj. dr. Vietórisz József (Budapest) A malomipar története. Országos tanitógyülés. Magyarország összes felekezeti, községi és állami tanítóinak összefoglaló egyesülete, a Tanítók Országos Szövetsége dec. 28.- és 29-én Budapesten, a Tanitók Házában szö­vetségtanácsi ülést tartott. Szabolcsvármegye tanítósága részéről Szabó Pál egyesületi el­nök, Miskolczy Mihály főjegyző, Kemény Pé­ter a Nyíregyházi Járáskör elnöke, László Zoltán, Gyüre Péter és Szabó Antal küldet­tek ki. A Szövetség tisztikarának megválasztása az egyetértés és komolyság fenséges jegyé­ben folyt le. A gyűlés egyik legvonzóbb pont­ja Mózer Ernő nemzetgyűlési képviselő meg­jelenése, ki az üdvözlésre adott válaszában a tanítóság vezető szerepét domborította ki. Buzdítja a tanítóságot, hogy ne lohassza munkakedvét, ha ma még nem részesül ab­ban a figyelemben, melye? 1 nemzetépítő mun­kája érdemelne. , MasKT AZ UTOLSÓ TÁNC El ne mniassza megnőni I Betty cowpson attrakciót.

Next

/
Thumbnails
Contents