Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-14 / 60. szám

1925. március 14. A város testnevelésre kötelezett ifjúsága nagy lelkesedéssel vesz részt aLevente-délntánokon. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósítónktól . Megírta a Nyirvidék, hogy Nyír­egyháza város szerencsés válasz­tással Gáspár Jenő világhírű atlé­tát nyerte meg a város testneve­lésügyének szervezésére. Az uj test­nevelő lelkes sportkötelességtudás­sal szuggesztív erővel fogott hozzá a város sportéletének irányításá­hoz. Munkatársunk felkereste Gás­pár Jenőt hivatali szobájában, a városháza 12. sz. szobájában, ahol a világot járt, győzelmes sport­férfiu a nemes ambíció hevületével beszélt a sport terén ránk váró nagy nemzeti feladatokról. A testnevelési törvény értelmé­ben mondotta — Gáspár Je­nő a tizenkettő és huszonegy év között minden ifjú köteles részt venni a Levente egyesület kereté­ben folvó testnevelési munkában. Az első levente összejövetelt vasár­nap délután rendeztük, minden té­nyezőt kedvezően érintő sikerrel. Nyíregyházán mintegy ezerre megy a testnevelésre kötelezettek száma és ezzel a kontingensnek mintegy a fele megjelent már az első alkalommal s a fiatalság "nagy kedvel tanúsított a további testnevelési munka iránt. Meg­kérdeztük Gáspár Jenő atlétát, hogy vannak-e büntető rendelke­zések arra az esetre, ha a tizen két­liuszonegv év közötti ifjak nem jelennének meg a testnevelési cé­lokra előirt vasárnap délutánokon. Megtudtuk, hogy a testnevelési j törvény megszabja az esetleg fel­merülő büntetések mértékét s igy következmények nélkül senkisem vonhatja ki" magát a testnevelési délutánokon való megjelenés alól. A testnevelési korban levő ipa­ros és kereskedő tanoncokat és se­gédeket a mesterek illetőleg főnö­kök vagy a szülők utján hívják fel a vasárnap délutáni sportolá­son való kötelező részvételre. Gáspár Jenővel még sokáig elbe­szélgettünk a magyar sport nagy kérdéseiről. Finnországban egy­szerű életsorsból emelkednek világ­hírű sporthirnévre a győzelmes at­léták. A magyarság, a magyar nép rétegei is" kitermelhetnek ilyen erőket . Gáspár Budapestről jött le Nyíregyházára. Világvárosok után csöndes kis vidéki emporiumba vo­nult vissza s ezzel bizonyos, hogy nagy áldozatot hozott. De a SZÍ­VÓS" akarat, a lobogó tüz, amely­lyel a vidéki sport szervezéséljez kezdett, megérezteti a kérdőn rá­tekintővel, hogy kedvvel, a magyar sport kérdéseinek, a nagy össze­függésnek tisztán látásával, egy apostol küldetési hitével kezdi meg munkáját. A kémia csodái. Hnnek Emil szabadliceális előadása. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósitónktól. A szabad líceum csütörtöki ösz­szejövetelén Hűnek Emil, az üzemi részvény társaság »eze rmestere« fog­lalt helyet az előadó-asztalnál és másfél órán keresztül a vegyész­mérnök tudásával és a tanárok megmagyarázó képességével vezet­gette nagyszámú és intelligens hall­gatóságát' a kémia labirintjain ke­resztül. Ezt a közönség előtt szá­raznak hitt tárgyat olyan közvet­lenséggel adta elő, amely annyira érdekfeszitővé tette mondanivalóit, hogy mindenki szeretett volna oda­tódulni a kísérleti asztalhoz, ha a felgyúló különféle szinü lángok kisebb és nagyobb robbanások és jó és rossz illatok miatt meg merte volna tenni. Hűnek azzal kezdte előadását, hogy már az őskorban voltak ké­mikusok, mert az ételek élvezhe­tőbbé tétele már akkor is különféle vegyi átalakítások árán történt. A görögök és rómaiak már a szépítő­szereket is ismerték, habár akkor még csak szemöldök festésére, a hajkendő részére szolgáltak azok. Ma azonban az ipar, gyógyászat, hadászat, toalett kellékek készíté­se, a termőföld feljavítása mind igénybe veszi a kémiát. Ezúttal azonban csakis a kenyéradó foglal­kozásokat kívánja ismertetni. Az időszakban természetesen a meg­figyeléseken indultak el a réz, vas acél, bronz feltalálói; mert egy­egy tűzvész nyomán olvan tárgya­kat találtak, amelyek azelőtt isme­retlenek voltak és amelyeket mes­terségesen előállítani kívánatosnak tartottak. Az őskor után a közép­korban különösen a méregkeverők tűntek fel, akik növényi kivona­tokkal dolgozva mégis csak ve­gyészkedtek. Később a mesterséges aranycsinálás láza vett erőt az em­bereken, akik aranyat ugyancsak és ott tudtak elővarázsolni, ahol az bár rejtetten, de mégis meg volt. de fáradozásukból sok áldásos do­log származott a/ emberiségre, inert a porcellán és egyéb értékes tárgy felfedezésére vezetett. Voltak olyanok, akik azt vitatták, hogy az Isten legnemesebb teremtvény>~ az ember és mert az arany nemes fém, tehát az ember váladékában kell keresni. Ezen az uton jutottak aztán el a foszfor felfedezéséhez, amely az emberek életében valóban nélkülözhetetlen elemnek bizonyult. Egyrészről beigazolódott tehát, hogy' nem mind arany, ami sárga, másrészről pedig kétségtelenné vált, hogy van olyan arany is, ami nem sárga. Ezt nem csak a középkor alkimistái nem tudták, de még a proletárok sem a ma­guk diktatúrája idején, mivel ő 32 darab 20 koronás aranyat ugy mentett meg az elviteltől, hogy abból aranykloridot, tehát folya­dékot csinált. Érdekes volt, ami dőn a foszfor vilódzását, a szén­kénegben feloldott foszfor önbe­gyulását, a foszfor és klórkáli rob­banó képességeit gyakorlati uton bemutatta, amelyek közül sokra ráismert a közönség, mint büvé­szeti trükkökre. Röviden kitért a sárga és vörös foszfor közötti kü­lönbségre és az abból folyó mér­gezési és tüzokozási lehetőségek csökkenésére. A szanálás nélkül is vérszegénységben szenvedő állam­kasszák nem teltek ugyan meg kö­zépkorban mesterségen anyagok­kal, de a fémek keverése lehetővé tette az ötvözetek tanulmányozását és ezáltal acélipar fellendülését. —• Természetesen a porcellán, üveg és más értékes dolgok készítésére <sent volt ez a tévelygés befolyás nélkül, habár a fejedelmek nem egyszer válogatott kínzásokkal sar­kalták a kísérletezőket az általuk kitűzött aranycsinálás kutatására. Az oxigén felismerése és azzal kapcsolatosan az atomok és mo­lekula súly számításba vevése tette határozott irányúvá az ujabb kor munkáját, amelyben a konyhasó­ból előállított szóda, a kálium és jód képeznek ujabb állomásokat. A közönség gyönyörködhetett a nedves tűzben is J amelyet a tudós előadó kálium és víz elegyítésével állított elő. Kincsesbányának bi­zonyult a kőszén, amelynek terme­lése adják az analint, a karbolsa­vat és egy csomó más értékes ter­méket. Az analinnal festett ken­dő színpompáját gyakorlati uton is uemutatta, amelyet a közönség szemeláttára állított elő. A leg­újabb kor foglalkozott behatóbban a keményítő, szesz, nitrogén ter­melésének gazdaságossá tételével. Megmutatta még a reagenseket is, amelyek különféle színeket vettek fel aszerint, ha térfogatuk egymil­liomod részét kitevő idegen anya­gokat adott hozzájuk. — Hálával emlékezett meg a magvar kémia úttörőiről és Wastha Vincéről, — Than Károlyról, Lengyel Béláról és Ilosvay Lajosról, akiknek neve Furópaszerte ismert. Hogy na­gyobb dolgokat nem produkálhat­tak, azt a magyarországi visz^ nyokban kell keresni. Ugylátszik, hogy őket is megakadályozta * sors tervük megvalósításában, mint Irinyi Dánielt, a gyufa feltalálóját. Előadót zárószavai után lelkesen megtapsolta hallgatósága. Sps. Egy ujfehértói földbirtokos száz hold földet adott a debreceni Déri muzenmnak. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósitónktól. A debreceni lapok vezetőhelyen •méltatják azt a hazafiúi kötelesség­tudással áthatott elhatározást, amellyel Békés Gyula kormányfő­tanácsos földbirtokos ujfehértói birtokából száz hold földet adományozott a Déri­muzeumnak. Békés Gyula, akinek cselekedete fé­nyes lángkévével világit be a mai önző és csak szavakkal hazafiasko­dó sötét világba, egyik fővárosi lap munkatársának a következőket mondotta adományáról : — Nem akartam, hogy a dolog nyilvánosságra kerüljön : nem a népszerűség hajhászása indítottéi­határozásomra, hanem szívbéli kö­telességet véltem teljesíteni hazám­mal és szülővárosommal szemben. Ma is előttem áll Déri Frigyes ió­ságos arca ama pillanatban, ami­kor Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter előtt az első kalapács­ütést tette nagy müvének alapkö­vére. Feledhetetlen benyomással volt reám ez a pillanat és ez a be­nyomás kisér még most is. Mer ebből a kalapácsütésből értetem meg, liogy a magyar föld vissza­vonzza tőle elszakadt fiát, aki — ime visszaadja neki munkában eltöltött életének dus aratását. Azóta is folyton azt figyeltem, mi­kor kél ki az elvetett mag, mikor szökken sudárba a magyar kultú­rának az a fája, amelyet Méri Deb­recenben elültetett. — De láttam, hogy a reátiksza­kadt gazdasági válság mint söpri el és pusztítja a legszebb s leg­nagyobb értékeket és láttam azt t hogy az a vagyon, amely a Déri­muzeuin építését lett volna hivatva szolgálni, hogyan vesziti értékét. Láttam, hogy a magyar kormány és szülővárosom minden erőfeszí­tése sem elegendő arra, liogy vég­re meginduljon a muzeüm építke­zése, hogy végre méltó hajléka tá­madjon a sok milliárdot érő kul­turális kincsnek. És ebben a töp­rengésemben született meg az én szerény elhatározásom. Megdob­bant a lábam alatt ez az áldott magyar föld, amely cselekvésre serkentett. — Feleségem társaságában el­mentem Debrecen polgármesteré­hez és bejelentettem neki, hogy a Déri-múzeum építkezésének céljaira száz hold földet ajáit lok föl ujfehértói birtokomból £n ebben nem látok érdemet, mert (ugy érzem, hogy kötelességet teljesítettem ha­zám kultúrájával szemben amely a mai sulyos viszonyok között igazán rászorult áldo­zatkész fiai önzetlen támoga­tására. Hiszem és remélem, hogy utánam egész sora fog jelentkezni azoknak, akik nemes versenyre kel­ve, lehetővé teszik a Déri-muzeuin felépítését. Mert ennek a háznak a felépítése a magyar erő és a magyar becsület kérdése. Már jön a 15 éves detektív — Már részletre is lehet olaj­képeket vásárolni. Ezt a kedvez­ményt a tisztviselőknek Szalay Pál festőművész is megadja leg­közelebb megnyíló tárlatán. lf Két hatalmas szenzáció! A gyermekrabló gorilla Szombat A gyermekrabló gorilla Szombat Vasárnap 11 • M 1 Vasárnap AZ OROSZLÁN JEGYESE amerikai dzsungel-dráma 4 felvonásban. Szombat Vasárnap AZ OROSZLÁN JEGYESE amerikai dzsungel-dráma 4 felvonásban.

Next

/
Thumbnails
Contents