Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-14 / 60. szám

1925. március 14. A város testnevelésre kötelezett ifjúsága nagy lelkesedéssel vesz részt aLevente-délntánokon. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósítónktól . Megírta a Nyirvidék, hogy Nyíregyháza város szerencsés választással Gáspár Jenő világhírű atlétát nyerte meg a város testnevelésügyének szervezésére. Az uj testnevelő lelkes sportkötelességtudással szuggesztív erővel fogott hozzá a város sportéletének irányításához. Munkatársunk felkereste Gáspár Jenőt hivatali szobájában, a városháza 12. sz. szobájában, ahol a világot járt, győzelmes sportférfiu a nemes ambíció hevületével beszélt a sport terén ránk váró nagy nemzeti feladatokról. A testnevelési törvény értelmében mondotta — Gáspár Jenő a tizenkettő és huszonegy év között minden ifjú köteles részt venni a Levente egyesület keretében folvó testnevelési munkában. Az első levente összejövetelt vasárnap délután rendeztük, minden tényezőt kedvezően érintő sikerrel. Nyíregyházán mintegy ezerre megy a testnevelésre kötelezettek száma és ezzel a kontingensnek mintegy a fele megjelent már az első alkalommal s a fiatalság "nagy kedvel tanúsított a további testnevelési munka iránt. Megkérdeztük Gáspár Jenő atlétát, hogy vannak-e büntető rendelkezések arra az esetre, ha a tizen kétliuszonegv év közötti ifjak nem jelennének meg a testnevelési célokra előirt vasárnap délutánokon. Megtudtuk, hogy a testnevelési j törvény megszabja az esetleg felmerülő büntetések mértékét s igy következmények nélkül senkisem vonhatja ki" magát a testnevelési délutánokon való megjelenés alól. A testnevelési korban levő iparos és kereskedő tanoncokat és segédeket a mesterek illetőleg főnökök vagy a szülők utján hívják fel a vasárnap délutáni sportoláson való kötelező részvételre. Gáspár Jenővel még sokáig elbeszélgettünk a magyar sport nagy kérdéseiről. Finnországban egyszerű életsorsból emelkednek világhírű sporthirnévre a győzelmes atléták. A magyarság, a magyar nép rétegei is" kitermelhetnek ilyen erőket . Gáspár Budapestről jött le Nyíregyházára. Világvárosok után csöndes kis vidéki emporiumba vonult vissza s ezzel bizonyos, hogy nagy áldozatot hozott. De a SZÍVÓS" akarat, a lobogó tüz, amelylyel a vidéki sport szervezéséljez kezdett, megérezteti a kérdőn rátekintővel, hogy kedvvel, a magyar sport kérdéseinek, a nagy összefüggésnek tisztán látásával, egy apostol küldetési hitével kezdi meg munkáját. A kémia csodái. Hnnek Emil szabadliceális előadása. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósitónktól. A szabad líceum csütörtöki öszszejövetelén Hűnek Emil, az üzemi részvény társaság »eze rmestere« foglalt helyet az előadó-asztalnál és másfél órán keresztül a vegyészmérnök tudásával és a tanárok megmagyarázó képességével vezetgette nagyszámú és intelligens hallgatóságát' a kémia labirintjain keresztül. Ezt a közönség előtt száraznak hitt tárgyat olyan közvetlenséggel adta elő, amely annyira érdekfeszitővé tette mondanivalóit, hogy mindenki szeretett volna odatódulni a kísérleti asztalhoz, ha a felgyúló különféle szinü lángok kisebb és nagyobb robbanások és jó és rossz illatok miatt meg merte volna tenni. Hűnek azzal kezdte előadását, hogy már az őskorban voltak kémikusok, mert az ételek élvezhetőbbé tétele már akkor is különféle vegyi átalakítások árán történt. A görögök és rómaiak már a szépítőszereket is ismerték, habár akkor még csak szemöldök festésére, a hajkendő részére szolgáltak azok. Ma azonban az ipar, gyógyászat, hadászat, toalett kellékek készítése, a termőföld feljavítása mind igénybe veszi a kémiát. Ezúttal azonban csakis a kenyéradó foglalkozásokat kívánja ismertetni. Az időszakban természetesen a megfigyeléseken indultak el a réz, vas acél, bronz feltalálói; mert egyegy tűzvész nyomán olvan tárgyakat találtak, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak és amelyeket mesterségesen előállítani kívánatosnak tartottak. Az őskor után a középkorban különösen a méregkeverők tűntek fel, akik növényi kivonatokkal dolgozva mégis csak vegyészkedtek. Később a mesterséges aranycsinálás láza vett erőt az embereken, akik aranyat ugyancsak és ott tudtak elővarázsolni, ahol az bár rejtetten, de mégis meg volt. de fáradozásukból sok áldásos dolog származott a/ emberiségre, inert a porcellán és egyéb értékes tárgy felfedezésére vezetett. Voltak olyanok, akik azt vitatták, hogy az Isten legnemesebb teremtvény>~ az ember és mert az arany nemes fém, tehát az ember váladékában kell keresni. Ezen az uton jutottak aztán el a foszfor felfedezéséhez, amely az emberek életében valóban nélkülözhetetlen elemnek bizonyult. Egyrészről beigazolódott tehát, hogy' nem mind arany, ami sárga, másrészről pedig kétségtelenné vált, hogy van olyan arany is, ami nem sárga. Ezt nem csak a középkor alkimistái nem tudták, de még a proletárok sem a maguk diktatúrája idején, mivel ő 32 darab 20 koronás aranyat ugy mentett meg az elviteltől, hogy abból aranykloridot, tehát folyadékot csinált. Érdekes volt, ami dőn a foszfor vilódzását, a szénkénegben feloldott foszfor önbegyulását, a foszfor és klórkáli robbanó képességeit gyakorlati uton bemutatta, amelyek közül sokra ráismert a közönség, mint büvészeti trükkökre. Röviden kitért a sárga és vörös foszfor közötti különbségre és az abból folyó mérgezési és tüzokozási lehetőségek csökkenésére. A szanálás nélkül is vérszegénységben szenvedő államkasszák nem teltek ugyan meg középkorban mesterségen anyagokkal, de a fémek keverése lehetővé tette az ötvözetek tanulmányozását és ezáltal acélipar fellendülését. —• Természetesen a porcellán, üveg és más értékes dolgok készítésére <sent volt ez a tévelygés befolyás nélkül, habár a fejedelmek nem egyszer válogatott kínzásokkal sarkalták a kísérletezőket az általuk kitűzött aranycsinálás kutatására. Az oxigén felismerése és azzal kapcsolatosan az atomok és molekula súly számításba vevése tette határozott irányúvá az ujabb kor munkáját, amelyben a konyhasóból előállított szóda, a kálium és jód képeznek ujabb állomásokat. A közönség gyönyörködhetett a nedves tűzben is

J amelyet a tudós előadó kálium és víz elegyítésével állított elő. Kincsesbányának bizonyult a kőszén, amelynek termelése adják az analint, a karbolsavat és egy csomó más értékes terméket. Az analinnal festett kendő színpompáját gyakorlati uton is uemutatta, amelyet a közönség szemeláttára állított elő. A legújabb kor foglalkozott behatóbban a keményítő, szesz, nitrogén termelésének gazdaságossá tételével. Megmutatta még a reagenseket is, amelyek különféle színeket vettek fel aszerint, ha térfogatuk egymilliomod részét kitevő idegen anyagokat adott hozzájuk. — Hálával emlékezett meg a magvar kémia úttörőiről és Wastha Vincéről, — Than Károlyról, Lengyel Béláról és Ilosvay Lajosról, akiknek neve Furópaszerte ismert. Hogy nagyobb dolgokat nem produkálhattak, azt a magyarországi visz^ nyokban kell keresni. Ugylátszik, hogy őket is megakadályozta * sors tervük megvalósításában, mint Irinyi Dánielt, a gyufa feltalálóját. Előadót zárószavai után lelkesen megtapsolta hallgatósága. Sps. Egy ujfehértói földbirtokos száz hold földet adott a debreceni Déri muzenmnak. Nyíregyháza, március 13. Saját tudósitónktól. A debreceni lapok vezetőhelyen •méltatják azt a hazafiúi kötelességtudással áthatott elhatározást, amellyel Békés Gyula kormányfőtanácsos földbirtokos ujfehértói birtokából száz hold földet adományozott a Dérimuzeumnak. Békés Gyula, akinek cselekedete fényes lángkévével világit be a mai önző és csak szavakkal hazafiaskodó sötét világba, egyik fővárosi lap munkatársának a következőket mondotta adományáról : — Nem akartam, hogy a dolog nyilvánosságra kerüljön : nem a népszerűség hajhászása indítottéihatározásomra, hanem szívbéli kötelességet véltem teljesíteni hazámmal és szülővárosommal szemben. Ma is előttem áll Déri Frigyes ióságos arca ama pillanatban, amikor Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter előtt az első kalapácsütést tette nagy müvének alapkövére. Feledhetetlen benyomással volt reám ez a pillanat és ez a benyomás kisér még most is. Mer ebből a kalapácsütésből értetem meg, liogy a magyar föld visszavonzza tőle elszakadt fiát, aki — ime visszaadja neki munkában eltöltött életének dus aratását. Azóta is folyton azt figyeltem, mikor kél ki az elvetett mag, mikor szökken sudárba a magyar kultúrának az a fája, amelyet Méri Debrecenben elültetett. — De láttam, hogy a reátikszakadt gazdasági válság mint söpri el és pusztítja a legszebb s legnagyobb értékeket és láttam azt t hogy az a vagyon, amely a Dérimuzeuin építését lett volna hivatva szolgálni, hogyan vesziti értékét. Láttam, hogy a magyar kormány és szülővárosom minden erőfeszítése sem elegendő arra, liogy végre meginduljon a muzeüm építkezése, hogy végre méltó hajléka támadjon a sok milliárdot érő kulturális kincsnek. És ebben a töprengésemben született meg az én szerény elhatározásom. Megdobbant a lábam alatt ez az áldott magyar föld, amely cselekvésre serkentett. — Feleségem társaságában elmentem Debrecen polgármesteréhez és bejelentettem neki, hogy a Déri-múzeum építkezésének céljaira száz hold földet ajáit lok föl ujfehértói birtokomból £n ebben nem látok érdemet, mert (ugy érzem, hogy kötelességet teljesítettem hazám kultúrájával szemben amely a mai sulyos viszonyok között igazán rászorult áldozatkész fiai önzetlen támogatására. Hiszem és remélem, hogy utánam egész sora fog jelentkezni azoknak, akik nemes versenyre kelve, lehetővé teszik a Déri-muzeuin felépítését. Mert ennek a háznak a felépítése a magyar erő és a magyar becsület kérdése. Már jön a 15 éves detektív — Már részletre is lehet olajképeket vásárolni. Ezt a kedvezményt a tisztviselőknek Szalay Pál festőművész is megadja legközelebb megnyíló tárlatán. lf Két hatalmas szenzáció! A gyermekrabló gorilla Szombat A gyermekrabló gorilla Szombat Vasárnap 11 • M 1 Vasárnap AZ OROSZLÁN JEGYESE amerikai dzsungel-dráma 4 felvonásban. Szombat Vasárnap AZ OROSZLÁN JEGYESE amerikai dzsungel-dráma 4 felvonásban.