Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-14 / 60. szám

Nyiregyháza, 1925. március 14. * Szombat XLYI. évfolyam. * 60. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 80000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20"/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYi-UT 8. SZÁM. Telefon szám 138. Postacheque 90669, Kéziratokat nem adunk vissza. A rendőrség széleskörű intézkedést foganatosí­tott Leirer Amália gyilkosának kézrekeritésére. A rendőrség feltevése szerint Pötör (Rakovszki) Gyula és Bolla közösen hajtották végre a gyilkosságot. Sollát ke­resztkérdésekkel akarják vallomásra birni. Leirer Lőrincet ma szabadlábra helyezik. A rendőrség a Teréz körúti rablógyilkosság ügyében a nyomo­zást két irányban terjesztette ki. Mindenekelőtt nyilt beismerésre akarják rábírni Bollát, akiről azt hiszik, hogy feltétlenül részt vett a gyilkosság és rablás elkövetésé­ben s igy a bűntett minden rész­letéről tudomása van. Egészen biz­tosra veszik, hogy még a mai nap folyamán el fog hangzani a beismerő vallomás s ezáltal min­den eddig még homályos részletre is világosság fog derülni. A nyomozás másik iránya pedig Pötör Gyulának kézrekeritéset cé­lozza. A" rendőrség nem hiszi, hogy Pötör Csehszlovákiába szökött s bizonyosra veszik, hogy itt bujkál valahol Magyarországon. A rendőrség szerint Pötör, akt Rakovszfty Gyufa néven is ismere­tes volt a bűnügyi nyilvántartó­ban és Bolla közösen követték el a gyilkosságot s arra már hetek­kel előbb elkészültek. A tervük az volt, hogy előbb meggyilkolják, majd kifosztják Leirer Amáliát, Bi­zonyos, hogy Pötör annyira be­férkőzött Leirer Amália kegyeibe, hogy Leirer Amália nem is sejt­hette az utolsó látogatás alkalmá­val, hogy Pötör és Bolla végze­tes tettük végrehajtása céljából ke­resték fel. Pötör Gyula a Rakovszky Gyu­la néven kívül Marczik Ferenc né­ven is több rendbeli bűncselek­ményt követett el s ilyen nev alatt is többször volt elitélve. Ilyenkor egy Marcik Ferenc névre kiállí­tott munkakönyvvel igazolta sze­mélyazonosságát. Ma reggel meg­jelent a rendőrségen az igazi Mar­cik Ferenc s bejelentette, hogy munkakönyvét még tavaly elvesz­tette s azóta nem tudott annak nyomára jutni. Rendkívül érdekes a dologban az hogy a rendőrség már régen he­lyes irányba terelhette volna a nyomozást, ha a kezében levő tel­jes tárgyi bizonyítékokat megvizs­gálta volna. Mikor ugyanis Bollát és Sagulyt elfogták s Halassy Barna rendőr­kapitány előtt vallomásukat jegy­zőkönyvbe foglalták, a náluk ta­lált beolvasztott ezüstre vonatkozó­lag azt vallották, hogy azt Pötör Gyulától kapták. Ha a rendőrség ekkor nem elégedett volna meg en­nek egyszerű tudomásul vételével, hanem Pötör Gyula elfogatására nézve is megtette volna az intéz­kedést, megoldódott volna a Leirer ügy rejtélye is. Mert hiszen lehetet­len lett volna összefüggést nem keresni és találni a Leirer Amália eltűnt ékszerei és a Pötörnél meg­talált, beolvasztott ezüst között. Ma délelőtt 9 órakor Bolla Jó­zsefet felvezették Fogl rendőrka­pitány elé s megkezdték kihallgatá­sát. A kihallgatás teljesen zárt aj­tók mögött folyik s még a déli órákban is tart. A rendőrkapitány­ságon keresztkérdésekkel akarják rábirni Bollát arra, hogy a gyil­kosság legapróbb részleteit is árui­ja el. Fél 11 órakor Saguly Ferencet is elővezették kihallgatása végett. Amikor Saguly a rendőrkapitány szobájába belépett, sirva borult az asztalra és szinte fuldokolva igy kezdett vallomásához : »Mindent őszintén bevallók, mert az urak olyan jók voltak hozzám. Nem szabad a lelkemet megterhel­nem már csak a kis fiam emléke miatt sem.« Leirer Lőrinc ma reggel ezekkel a szavakkal fordult a fogházőrhöz: »Nem hivatnak még az irodába ?« s amikor a fogházőr azt felelte, hogy eddig még semmi intézkedés sem történt, Leirer nagyon elcso­dálkozott s ezeket mondotta : »Hát mire várnak még ? Érthetetlen do­log. Ne de már nem tarthat so­káig.« Leirer Lőrinc védője Sándor László dr. ma délelőtt megjelent a királyi ügyészségnél és a vádta­nácsnál is, hogy sürgesse Leirer Lőrinc sza"badíábra helyezésének ügyét. Délelőtt 11 órakor Földi dr. törvényszéki biró, az ügy re­ferense fernent az ügyészségre, hogy az ügyészség a maga nevé­ben is tegyen indítványt a sza­badlábra helyezés ügyében. Soóky József királyi ügyész az ügyész­ség elnökének utasítására hozzáfo­gott az indítvány megfogalmazásá­hoz s igy a mai délután folya­mán Leirer Lőrinc minden való­színűség szerint szabadlábra is ke­rül . Az Uj Nemzedék irja. Saguly Ferenc a rendőrség előtt a követ­kező vallomást tette. Február 20-án Pötör és Bolla felkerestek a lakásomon s azt mondották, hogy menjek velük Ceglédre, mert meg akarnak jutalmazni azért, hogy a szöktetésben se­gítségükre voltam. El is mentem velük, de nem mentünk be a vá­rosba, hanem Bolla szüleinek szőlőjébe mentünk s a magunkkal vitt bőröndből nagy mennyiségű arany és ezüst ékszert szedett eíő Pötör. Az ékszerek egy részét ott fiagytuk, a másik részét pedig visz­szavittük a fővárosba, egy részét értékesítettük, a másik részét pe­dig Újpesten a rakparton helyez­tük biztonságba. Kétségtelen, hogy Saguly val­vallomása nagyjában megfelel a valóságnak s az is természetes, hogy az ő szerepét enyhíteni igyekszik. Azonban az, hogy a gyilkosságban ő is részt vett volná, már csak azért sem tehető fel, mert máskülönben sohasem jelentkezett volna vallomástételre, amikor tud­ta, hogy Leirer Lőrinc ellen irá­nyul minden gyanú. Saguly csak tudott a gyilkosság elkövetéséről, bűne csak az, hogy leplezte a gyilkosságot. Saguly mindig csak kisebb bűntényeket követett el s most is attól félt, hogy esetleg a gyilkosság kiderül s akkor őt is gyanúba fogják. Azt is remélte, hogy ha vallomást tesz az ügy­ben, az ő szerepét enyhébben fog­ják megítélni . Nem ilyen a Bolla vallomása. Tudja, hogy Saguly rántotta bele a bajba s ezért haragszik reá. Ra­vaszkodik, kapkod, nyilvánvalóan hazudozik. Természetesen csak a rablásban való részességet vállal­ja. Bolla egy ideig Pötörrel együtt egy Tölgyfa-utcai lakatosmühely­ben dolgozott, hogy szükség ese­tén alibit tudjon igazolni. Pötörre vonatkozó vallomása már nagyon zavaros. Először azi állítja, hogy Pötör a Turul madár­nál eljátszott jelenete előtt való nap megzavarodott. Otthon is dü­höngött, majd a szobájában lövöl­dözni kezdett. A detektívek ke­resztkérdései alatt azonban zavar­ba jön s azt mondja, hogy a Tu­rul madárnál csak szimulálta az őrültséget. Előre megbeszélték, hogy valami bolondot kellene tenni a rendőrség félrevezetése céljából. Pötör ekkor azt eszelte ki, hogy a nyílt utcán csinál botrányt. Igy követte el a Turul madárnal meg­játszott jelenetet. Arra számítottak ezáltal, hogy Pötört az elme­gyógyintézetbe zárják s ha köz­ben kiderül Leirer Amália meg­gyilkolásának bűnügye, Pötört nem fogják felelősségre vonni, mert elmebeteg. A terv csakugyan sikerült is s amint ismeretes, Pö­tört csakugyan beszállították az Angyalföldi tébolydába, ahonnan azonban, társai segítségével meg­szökött. A detektiveknek az a nézetük, hogy Bolla nemcsak utólag, ha­nem előzetesen is értesült Pötör (tervéről s részt is vett a gyilkos­ságban. Pötö ' fényképét sok ezer példányban sokszorosították, min­den detektív kapott egy fényké­pet s ezenkívül kifüggesztették fényképét a vasútállomásokon is. A detektívek két nap óta figye­lik mindazon helyeket, ahol Bolla és Saguly vallomás aszerint Pötör valaha is megfordult. Pötörre vo­natkozólag megállapították, hogy törvénytelen gyermek. Iskolake­rülő volt. Szeretett jóf öltözködni. Ha sikerült valamilyen kis tofvaj­Iása, ugy megvetette a tolvajokat. Ilyenkor selyem harisnyákat, lakk­cipőt vásárolt, frissen borotválko­zott, elegánsan felöltözött s elő­kelő kávéházaknak, vendéglőknek és éjjeli mulatóknak volt a lakója. Több izben ellátogatott Bécsbe és Csehszlovákiába is. Amig Ecsedy rendőrkapitány szobájában Bolla és Saguly val­lomását jegyzőkönyve foglalják, Ángyai "detektivfőfelügyelő es cso­portja a gyilkosság" elkövetését igyekszik rekonstruálni az ujabb adatok afapján. Az Est irja: Ma délelőtt ujabb döntő tanú jelentkezett Hübsch József autószerelő személyében, aki az ügyészségen jegyzőkönyvbe mondta a következőket : Hellig József iskolatársam — kezdi vallomását Hübsch — már­cius 7-én este fél 8 órakor a Berzenczei és üaray-utca sarkán beszélgetés közben azt mondotta, hogy nem Leirer Lőrinc a gyil­kos, hanem ő tudja, hogy "ki "kö­vette eí a gyilkosságot. "Erre én faggatni kezdtem Helliget. Hellig azt mondotta, hogy Bolla és Ra­kovszky Gyufa gyilkolták meg kö­zösen Leirer Amáliát. Ezután el­mondta Hellig azt is, ttiogy Sa­guly csak a rablott ékszerek érté­kesítésében volt segítségükre. Az elrabolt holmit Saguly lakására vit­ték s ott osztoztak meg rajta . TŐZSDE. Zürichi zárlat. Páris 2662.5, London 2482, Newyork 518 öt­nyolcad, Brüsszel 2615, Milánó 2102.5, Hollandia 207, Berlin 72, Bukarest 255, Belgrád 835. Prága 1540, Varsó 100, Budapest 123.5, Bécs 73.05, Szófia 378.5, Terménypiac. Az irányzat lany­ha. A búzában alig néhány vagon kötés volt. Az ára további 5000 koronával esett. A többi cikkekben csak mérsékeltebb áresés volt. A tengeri és korpa 2500 koronával lett olcsóbb. Hivatalos árak. 76 kg. tiszavidéki buza 515—517.5, egyéb 512—515, 77 kg. tiszavidéki 520—522.5, egyéb 517.5—520, 78 kg. tiszavidéki 525—527.5, egyéb 522—525, rözs 430—435, takar­mányárpa 360—380, sörárpa 450 —470, zab 405—415, köles 260 —270, tengeri 240—245, korpa 215—217.5. Valuták. Angol font 344—347 ezer, cseh korona 2126—46, di­nár 1138—60, dollár 71740— 71840—72470, frank 3714—38, hollandi forint 28470—746, lei 352—4, leva 516—24, líra 2919— 37, márka 16944—17108, osztrák silling 10145--10205, dán korona 12795—935, svájci frank 13798— 952, belga frank 3604—36, nor­vég korona 10842—11008, svéi korona 19208—376, lengyel márka 13729—883. Jön Jön a Városi Mozgóba. Előzetes jelentés! | Jön Jön 1 a Városi f Mozgóba. Jön Jön a Városi Mozgóba. JZsjz* utolsó ember S nlí g | Jön Jön 1 a Városi f Mozgóba. Egyes szám ára 2000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents