Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-09 / 56. szám

4 HlCISÜIWÉK 1925. március 10. IIIT H III HIHIHI—MUHI—— l«l Vertse Márta zongoraművésznő hangver­senye holnap kedden a Ko­ronában fél 9 órakor. Mendelssohn hegedű­versenye. A filharmonikusok 16-iki hangver­senyének 3-ik száma. A zenei romanticizmus kiváló képviselőjének, Mendelssohn— Bartholdy Félixnek egyetlen hege­dűversenye talán a legszebb kom­pozíció ebben a műfajban, Beetho­vené mellett az egész zeneirodalom­ban. A poétikus belső tartalom mel lett formai tökéletessége teszi ki­válóvá, az előadó szempontjából pedig rendkívül hálás zenemű, mert a legszebb lehetőségeket nyújtja a meleg, olvadékony kantiléna és a legbrilliánsabb technikai kiválósá­gok érvényesítéséhez. Ezért tarto­zik Mendelssohn hegedűversenye a leggyakrabban játszottak közé, alig van még egy koncertdarab, mely népszerűbb lenne. A verseny tételei, Mendelssohn eredeti előírása szerint szünet nél­kül, attacca következnek egymás után. Az első tétel mindjárt a fő­témával kezdődik, melyet a magán­hangszer mutat be. A rendkívül dal lamos tétel feltűnően hosszú más hegedűversenyekével szemben. A második témát a zenekar intonálja utána egy oktávával magasabban a hegedű hozza. A kidolgozás szin­te észrevétlenül olvad az expozíció­ba, a repriz pedig hü mása a beve­zetésnek, csak záradékul hallunk egy pompás presto codát. A máso­dik tétel széles cantilénáju dal, melynek főtémáját a hegedű játsza elejétől végig. A középrészben uj téma dominál, melyet a zenekartói a hegedű ragad magához. Eleinte önmagát kisérve harminckettedesí* gurákkal, majd oktávfogásokkal fejleszti tovább a témát, miközben a harminckettedes kíséretet a zene­kar adja és a teljes zenekar harso­gásával éri kulminációját a tétel. A fokozás ismétlése után újból fel­csendül a hegedűn a főtéma, maja a tizenhatodos hegedüfiguráció ala­posan kibővítve befejezi a tételt. A harmadik tételt a kürtök és trom­biták harsány riadója nyitja meg, azután a hegedű kezdi meg a fi­nom játszi Scherzót, melyből a leg­brilliánsabb hegedütétel fejlődik. i CSATA elöadásols; szerdán, csütörtökön 5, 7, 9 órakor kezdődnek. Tisztviselő jegyek csak az 5 órai elő­adásra érvényesek. — Vertse Márta zongoramű­vésznő március 10-iki hangverse­nyére a jegyek Ferenczinél kapha­tók . Városi Mozgó. (Mindennap rádiókoncert.) A föld rabjai Dráma öt felvonásban. Előadják : ma és holnap kedden a Városi Szinház-Mozgóban 7 és 9 órakor. Részletes ismertetését va­sárnapi számunkban hoztuk. * Ebért elnök emléke és Nyíregyháza közönsége. A Jókai centennárium alkalmá­ból rendezett szombati ünnepélyes előadáson történt, hogy a Városi Színház-Mozgó »Névtelen vár«-ának előadása közben rádiókoncerttel kí­vánt kedveskedni a vállalat vezető­sége az egész termet megtöltő in­telligens közönségének. A héttői­kilencig tartott előadás alkalmával el is hangzott egy pár sor a római Russzlokál orkeszterének az elő­csarnokba is kihallatszó muzsikája, de a változatosság kedvéért felfog­ni kivánt és más zsánerű német ál­lomások mind némák maradtak, a messze nyugati broadcastingok pe­dig az Atlanti óceán partjain fel­lépett zivatarok miatt nem voltak kapcsolhatók. A rádió céljainak legjobban megfelelő erőteljes né­met muzsikával egyidejűleg némák Jnaradtak, tehát ugy a francia, mint az angol leadok, mert a hallgatón keresztül olyan zaj hallatszott, mintha az egész Európán keresztül sürti eső húzódna át, talán azért, hogy elmossa a mesterséges hatá­rokat. A kilenctől—tizenegyig tartott előadás aztán meglepetésekkel szol­gált. Először is bemondotta Frank­furt, hogy Ébert elnök halálától számítottan egy héten belül német állomások zenét nem továbbítanak és a németek ezen gyászában egy­formán osztozott barát és ellenség *m|ert a szétszaggatottságot nem res­pektáló Hercz hullámok Európa mű veit embereit már olyan szellemi közösségbe hozták, akiknek dob­hártyái ugyanolyan rithmikus rez­gésbe szoktak jönni esténként a nélkülözhetetlennek bizonyult ger­mánmuzsika hanghullámainak lük­tetésére. Nyíregyháza város közön­sége is megilletődve vette tudomá­sul a halkan tovább adott híradást és a mi halhatatlan Jókaink ünne­pélyén mindenkinek eszébe jutott, ,hogy a németek is el vannak fog­lalva a maguk nagyemherének em­lékezetével. Tiz óra után aztán elül­tek a légköri zivatarok és Európa felett kitisztult a láthatár, amelyen talán felgyúltak a nemzetek egy­másrautaltságának pislogó csillagai is, amidőn aztán Farkas József mérnök bravúrosan halászgatta ki­felé a levegő tengeréből a wiani bájos keringőket, a római shymit, a zürichi fuvósmuzsikát, sőt 11 óra után a megafon tisztán, minden mellékzörgéstől mentesen adta le a londoni rádióközpont egész Euró­pára szétsugároztatott változatos programmját. A finálé után aztán felhangzott a londoni tapsvihar, amellyel egyidejűleg nem egy pár nyíregyházi tenyér is verődött ösz­sze halk visszhangként. A mozi ké­peinek lepergése és a szintén kitü nően sikerült büvészeti előadások befejezése után, ugyanis a közön­ség egy része visszamaradt a jóre­ménység kedvéért. Ezek aztán nem is bánták meg tettüket, mert a rá­dió szeszélyes szépasszonyként jóvá tette az előadás kezdetén mutatko­zó durcásságát és feledhetetlen elő­adást nyújtott az imádói sorába lépetteknek. Magyarországi hullámokat — sajnos — nem sikerült fogni azon egyszerű foknál fogva, mert ne­künk nincsen még mindég Broad­Borzalmak vonata Egy mesterdetekfrv rejtelmes kalandjai Szerdán, csütörtökön a Városi Mozgóban. casting állomásunk. Operánk pe­dig európai hirnek örvend és igj kulturszegénységünket áruljuk el, amidőn Magyarországot rádiószem­pontjából még mindég kietlen terü­letnek engedjük lenni, amelyen csak a délibáb csalókajátéka mu­tatja egykori nagyságunkat, amikor mi fogtuk fel a török-tatár hordá­kat utjukban és ezzel lehetővé tet­tük a nyugati kultura kifejlődését. Diadal Mozgó. Glória Swanson főszereplésével az Amerikai leányok Erkölcsrajz a rádió korszakából 6 felvonásban. * Előadják : ma és holnap kedden 5, 7 és 9 órakor a Diadal-Mozgó­ban. Részletes ismertetését vasár­napi számunkban hoztuk. SPORT. NyKISE—DTE 1:1 (1:1) Biró: Biró Sándor. A mutatott játék alapján mind­két csapat meg lehet elégedve az eldöntetlen eredménnyel, mert ajá ték mérlegelése és a játékosok tel­jesítményének összehasonlítása után ketségtelen, hogy az ered­mény felel meg legjobban a mér­kőzés tükrének. A játék — meg kell állapitanunk — csalódást oko­zott. A DTE nem felelt meg a várakozásnak, a csapat még nincs formában és hozzá még éppen a a <ckrekkek» keltették — abszolút gyenjje játékukkal — a legnagyobb csalódást. A Nykiséről sem mond­hatunk sok jói. Náluk a legna­gyobb baj a harmónia hiánya, a játékosok állandóan civakodnak, egymást bírálgatják és ez igen be­folyásolja a csapat egész játékát. A közvetlen védelemben Károlyi ez alkalommal bizonytalanságával tűnt ki, Budaváry—Damu bekk­pár ha csinált is hibákat, hatal­mas munkát végzett és az eldön­tetlen eredmény megtartásában igen nagy szerepük volt. A halfsor nélkülözte Szalontait, ami a DTE ellen nagy hátrányt jelent. Tímár, Palic I., Szmiku halfsor bizony in­kább csak a védelemben tűnt ki, a csatársor támogatásáról - külö­nösen a második félidőben — tel­jesen megfelejtkezett. A csatársor is első félidőben mutatott csak el­fogadható játékot legjobb volt Griinsberger,, aki amellett, hogy igen nagy munkát végzett kitű­nő szöktetéseivel pontos passzai­val a legértékesebb teljesítményt nyújtotta, Benke nagy gyorsaságá­val, Palicz II. áttöréseivel tűnt ki. A Dte-ben a halfsor gyenge já­téka volt a legnagyobb meglepe­tés. Fejér csak a mérkőzés végén jött magához, a szélsőhalfok nem sokat mutattak. A Tapfer, Fóris, Malosek közvetlen védelem igen megbízható formát árult el. A csatársor gólképtelen. Egyénileg a két szélső Polyik és Farkas és a «bohóckodó» Szlanek mutattak a legtöbbet. A mérkőzés előtt a jubiláló Pa­lic 1. köszönti Fleiner Lajos el­nök és az egyesület nevében ezüst érmével ajándékozza meg. Kemer a Dte és a kerület gratulációját tolmácsolja, majd Biró Sándor síp­jelére megkezdődik a játék. — A Nykise támad, Palicz II. beadását a Dte védelem nehezen tudja men­teni, végül Torma fölé lő. Újra Palic II. fut le Marosek kornerre szereli. (5. p.) Benke beadását Fo­Diníi, az árvák atyja és Jaj ezek a gyerekek a leghíresebb amerikai gy erm ekszinészekkel szerdán, csütörtökön a Diadalban ris ismét kornerre menti. (8. p./ A Nykise erősiti az iramot. Palic 11. ideális beadását Benke védhe­tetlenül befejeli a 10. percben. — (1:0) A Dte erősen támad a gót után, Szlanek majd Megyery I. hi­báznak. Benke, Grünsberger lab­dájával átmegy mindenkin, beadá­sa azonban autra megy. (16 p.) Polyik gyors lefutását Keiser ront­ja el. Paficz II. lövését Tapfer rá­vetéssel védi. Ugyancsak erre a sorsra jut a Grünbergeré is. (30 p.) Veszélyes helyzet a Nykise kapu eTőtt, Damu ment, a következő percben már a Dte kapu előtt a labda; Benke beadását Wilheim te­jeli, Tapfer azonban ügyesen véd. (38 p.) Palic 1. kézzel leüti a lab­dát, Fejér rúgja a szabadrúgást Keiserhez ez a levegőben továb­bítja Farkasnak, aki kapásból szép védhetetlen lövéssel kiegyen­lít. (42 p.) Szünet után Grünsberger Wil­heim akciót Foris kornerre szerel. Dte támadás Keiser meHé lő. A A csatársorok támadásait a védel­mek biztosan akadályozzák meg. (10 p( A 15. percben a Dte bel­ső csatárok szép támadása után Me gyerj- 1. csőrrel lő, a labdát Ká­rolyi kiejti és csak igen veszélyes helyzetben tudja kicsapással meg­menteni. Dte korner után igen el­laposodik a játék. A 25. percig nincs semmi feljegyezni való. Vég­re a 30-ik percben Palic II. átdol­gozza magát a Dte védelmén tisz­tára játsza a belsőket, de azok bo­szantóan gyámoltalanok Veszélyes Dte támadást Szmiku kornerre ment, amit Károlyi öklöz ki. A mérkőzés utolsó percében Megyeri 1. kitör, Károlyi azonban bravú­ros rávetéssel tisztázza a veszélyes lyes helyzetet . Biró Sándor gyengén bírásko­dott . Sardon Viktorien és Olande Farrere nagy művei az Apollóban. Az Apolló monstre hete. Ma hétfőn és holnap kedden ke­rül vászonra az Apollóban Sardou Viktorien szenzációs regénye «A kémnő® vagy asszonyok a lejtőn. Sardou regénye nem ismeretlen a publikum előtt, mert e grandiózus regény már öt kiadást" ért el s igy a filmen is olyan sikerrel fog debütálni, mint a könyvpiacon, ak­kor biztosan nem fognak csalat­kozni azok sem, kik e müvet csak könyvből jsmerík. Említésre méltó, hogy francia Gaumont mestermü

Next

/
Thumbnails
Contents