Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-08 / 55. szám

JSÍYXRVIDÉK 1925. március 8, «t' . W MBIWW — Vertse Márta zongoramű­vésznő március 10-iki hangverse­nyére a jegyek Ferenczinél kapha­tók . — Briil! Alfréd és a 15 revolver. Megjelent a »I<épes Sportlap« uj száma, melyben Briill Alfréd szen­zációs nyilatkozatán kivül Orth György kezdő futballisták számára irt Heti Levele nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Izgalmas fény­képfelvételek a vasárnapi mérkő­zésekről, a mezei versenyekről és a ping-pong versenyről, Fogl II., Blum Zoltán érdekes nyilatkozatai rendkívül mulatságos vicclap és szenzációs külföldi képek, köztük Nurmi a newyorki fedett pályán, teszik olyan nagyszerűvé a lapot, hogy mindenkinek meg kell venni Bus Fekete László lapját 5000 ko­ronáért a hírlapárusító helyeken. — Az izr. Szentegylet közgyű­lése. A nyiregyházi izr. szentegylet f .hó 3-án tartotta 68-ik közgyűlé­sét Schvartz Ede szentegyleti elnök elnöklete alatt. A közgyűlést isten­tisztelet előzte meg, melynek ke­retében dr .Bernstein Béla főrabbi parentálta el a lefolyt évben el­hunyt tagokat. Istentisztelet után a megjelent tagok sokasága a köz­gyűlés helyére, az iskola díszter­mébe vonult. Az elnöki megnyitó után következett a nyomtatásban is megjelent évi jelentés tárgyalása. Az első felszólaló a chevra legré­gibb és legöregebb tagjá, Baruch Arnold választmányi tag volt, aki­nek zajos éljenzéssel egyhangúlag elfogadták előterjesztését." Ha átte­kíntjük az évi jelentést — mondot­ta Baruch Arnold — láthatjuk, hogy missziót teljesít a Szentegy­let. A buzgó elnök és vezetőség szociális érzése kiterjed a közjóté­konyság minden ágára, nemcsak a szegény elhunytak eltemettetéséről, szegény betegek segélyezéséről éá ápolásáról gondoskodik, hanem készpénz segélyt is nyújt mindazok nak, akik rászorultak, házbérüket fizeti, minden szegény tüzelő­anyagát és burgonya szük­ségletét lakására szállítja. — Nagy összegeket oszt ki havonként elöre­gedett munkaképteleneknek, öz le­gyeknek, árváknak, szegény gyer­mekek ruhájára és cipőjére. Oda­adással támogatja a szegény diáko­kat, Iegdicséretesebb vonása pedig az, hogy jótékonykodása más fele­kezeíüekre is kiterjed. Érdeme még, hogy nem várja be a szegények kéznyujtását ,magától ád és a sze­mérmeseket lakásukon keresi éí. Én ugy érzem, hogy ezen nagy munkák igen nagy bizalmat, elisme­rést és szeretetet igényelnek, miért is tisztelettel indítványozom, hogy a közgyűlés egyhangúlag fejezze ki a nagyérdemű elnöknek és lelkes munkatársainak áldásos, eredmé­nyes, odaadó munkájukért köszö­netét. Azután kéri a közgyű­lést, hogy a Szentegylet jegyzőjé­nek, Friedmann Bertalan iskola­igazgatónak őszinte elismerését és köszönetét fejezze ki. Fried Sala­mon serlegbeszédje és több indít­vány letárgyalása után a közgyűlés emelkedett hangulatban véget ért. — Munka köpenyegek, orvosi ápolónői, irodai, üzleti, borbély, nyomdász, lakatos, mechanikus, ta­karító és főző köppenyek a legol­'csóbban a Gólya áruházban szerez­hető be. Magántanfolyam (Walter szeminárium) Budapest, VIII., Rákóczi-nt 51. szám. Előkészít magínvizs­gákra, érettségire, vidékieket is. — Legújabb füzőmodelljeit le­vélbeni meghívásra személyesen mutatja be Komáromi Füzőszalon tulajdonos Debrecenből. 8x A Csata — Egy pályaudvari búcsúzás és következményei. Grünstein Endre hajdudorogi lakos a napokban a tiszalöki vonattal Debrecen feléuta zott. Mikor a vonat Hajdúböször­mény állomásra érkezett, Grün­stein egyik hölgyismerőse utazási szándék nélkül felszállott Grim steinhoz elbúcsúzni. Ezt meglátta a kalauz és a felszálló nőt a legfris­sebb rendelet értelmében 1 arany­korona pénzbirsággal büntette meg. Az eset jegyzőkönyvbe véte­lekor Grünstein hölgyismerőse pártjára állott s oly kijelentéseket tett, hogy »disznóság a kalauz ténykedése», de ez »nem csoda, az állam is ilyen.» «Egy rókáról két bőrt nyuz le.» Ezen kijelentése mi­att a kalauz Grünstein Endrét a rendőrségen nemzetgyalázás címén feljelentette. Eljárás indult ellene. Vertse Márta hangversenye március 10-én. — A facimba'mos Néhány nap óta egy exotikus cigányzenész tűnt föl Nyiregyháza város éjszakai éle­tében. A facimbalmos. Ez a saját­ságos hangszer kisebb-nagyobb fa­hasábocskákból van összeeszkábál­va, ^melyek mindegyike egy-egy magasabb vágy mélyebb hangot ad. A hangok elrendezése azonos a cimbaloméval. Ezen aztán elkezd játszani Szabó József, mert ő a facimbajom főszerkesztője és mű­vésze, s olyan brilliánsan pergeti a trillákat és futamokat, hogy még a Iegkörinönfontabb nagybőgős­nek is tátva marad a szája. Szabó József zseniális konstruktőr és egyúttal művész a maga hangsze­rén, akit élvezet hallgatni, s épen ezért megérdemli, hogy támogas­sák. Ajánljuk őt a közönség szives figyelmébe. BALLADA A ZONGORÁBAN TALÁLT EGEREKRŐL Az egyik Mozgóban klavírt hango­[lának, S ezvégből zongorahangolót hívá­lnak. Ez klavírt kinyitá, s lön szeme [kerek: Az billentyűk alatt tanyáztak ege­[rek. IGRIC. — Az uj napszámbérek. Aföld­mivelésügyi miniszter most kiadott vetésjelentés eszerint a napszámbé­rek az egész országban esnek, mert a nyomasztó viszonyok hatása alatt sok kisgazda családtagjaival együtt kívánja csak a földjeit megművelni és a cselédségét elbo­csátja. A Dunántul 25—30000 ko­rona a napszám, Budapest kör­nyékén 40—45000 korona a Duna Tisza közén 30—40000 korona, a Tiszántúl is ilyen formán áll az bár a munkások nem szívesen nyugosznak meg a felkínált összeg­ben, de olyan kevés a munkaalka­lom, hogy mit sem tehetnek. A SERHÁZ-UTCAI KOT Nyomot nyomoztak és a rendőr éj-napon át prédára lesett, s hová juthatnának: a holt pont a serház-utcai kútba esett. IGRIC. — Fényképfelvételek az oláhok vandalizmusáról. Az oláhok deb­receni uralmának is maradandó nyomai vannak. Itt helyeztek el egyes katonai hivatalokat, amelyek­nek személyzete a közgyűlési és a kistanácsterem falain elhelyezett nagyértékü festményeket sem kí­mélte meg. A képeket szuronnyal összeszurkálták és ez a sors jutott osztályrészül II. Rákóczi Fe­renc és Kossuth Lajos nagy olaj­festményeinek is. Most a varos kijavíttatja a képeket, de előbb le­fényképezteti, hogy a városi mu­zeumban maradjon meg az emlé­ke a románok «békés» felszaba­dításának . FESZTY MASA Csupa tűz és csupa ideg, Nézése selymes, nem rideg, Szeme mint kovács tüzes vasa: Tűzről pattant lány Feszty Masa. IGRIC. — Narancshéjak a járdán. A vá­rosházára menve szemünkbe ötlik egy megszívlelésre méltó figyelmez­tetés : ügyeljünk a tisztaságra ! Er­re figyelmeztetnek a hulladékot ké­\rő kosarak is. De a tisztaságot nem 'látjuk a járdán szétdobált narancs­héjakban, melyen elcsúszva nem­csak »gikszer« történik, hanem na­gyobb baj is lehet. Érdekes, hogy csak az elcsúszás után és nem előt­te lökik félre a könnyen végzetes szerencsétlenséget okozható na­rancshéjat. De hát igy van ez az életben is, mint a biliárdozásnál • előbb, gikszert csinál a rossz biliár­dozó és aztán krétázza — a dákót. — Tekintse meg! mielőtt ruha­szükségletét beszerezte volna, kül­földről érkezett angol gyapju-szö­vet férfiruha raktárát Székely, Győri, Morvái cégnél. 4x — Tersánszky Jenő: Mike Pál emlékei. -- Edgard Wallan: A hatalom könyve, ezt a két regényt hozta az Ajándék legújabb szá­ma. Ára 15 ezer korona. Kapható­az Ujságboltban . A KOSSUTH-TÉRI GÖMBAKÁCOK Akácokból divatbajött a kugli; mily kár! — sóhajt a futballista — hogy ezt nem lehet rúgni! IGRIC. — Nagy Occasio eladás. Tava­szi újdonságokban divatos átme­neti férfi és gyermek kabátok, uri öltönyök, vízhatlan eső köppenyek, gyermek kosztümök. Bőrkabát kü­lönlegességek nagy választékban Székely, Győri és Morvái férfiruha kereskedőknél Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 5. 4x — Szabolcsvármegye nagy fali térképe iskolák vagy intézetek ré­szére kapható az Ujságboltban. Modern | Kölcsönkönyvtár f Ujságboltban. | Látogatás Madame Curieaél. Negyvenezer írank évi ösztöndíj a Rádium feltalálójának. Madame Curie laboratóriumában. Páris 1925. február hó. A Nyir­vidék párisi tudósítójától. Abból az alkalomból, hogy a francia kamara a közoktatásügyi mi niszter előterjesztésére évi negyven­ezer frank tiszteletdijat szavazott meg Madame Curienak, felkeres­tük őt otthonában. — A Rádiumot most mult egy jó negyed százada, llogy a Curie házaspár feltalálta. Ez alkalomból a francia akadémia is fényes ünnepség keretében jubi­lált. Curiené csendes, villaszerű, egy­emeletes házban lakik, mióta a fér­je meghalt. Ott van a hatalmas négyszobás laboratóriuma is. A ház körül magas vasrács van és gyö­nyörű de komoly kert közepén áll. A" lakásáról a laboratóriumaba uta­sítanak, ahol meg is találjuk. Curiené fehér zubbonyt és fehér kötényt visel. Magas nő és első pillantásra bárki azt gondolta vol­na, hogy egy egyszerű betegápoló­nővel all szemben. Csak szemei, melyekből meleg jóság és szellem szikrázik és hagja ez az eergikus majdnem tréfás hang, árulják el a nem mindennapi asszonyt. A nagy feltalálónő nagyon szívesen vette kérdezősködéseinket és készségesen állott rendelkezésére a sajtónak. A »DaiIy Cronicle« munkatársának azt is szívesen megengedte, hogy lapja részére fényképet készítsen róla. Terveiről többek között kérde­zősködésünkre mondja : »Éppen a természettudományok terén megen­gedhetetlen jóslatokba bocsátkozni, és reményeket ébreszteni, melyek talán nem is teljesülhetnek. Ha munkám eredményei jelentősek lesz nek úgysem fognak titokban ma­radni, ha pedig nem volna ered­ménye munkásságomnak, akkor úgyis fölösleges vele a nyilvános­ságot foglalkoztatni. Mindössze annyit árulhatok el, hogy ugy én, mint munkatársaim, jelenleg olyan kísérleteket folytatunk, melyek hi­vatva lesznek az egész rádium kuta­tást uj irányban terelni és a rádió­aktivitás gyakorlati alkalmazásánál ugy vegyi, "mint orvosi uton tágabb lehetőséget biztosítani. Ezek a kí­sérletek párhuzamosan itt a rá­diumintézetben folynak. Itt a rí* diumintézetben én dolgozom a fi­zikai és kémiai probléma megoldá­sán, mig Regand doktor, a Pasteur intézet rádium osztályának vezető­je, a rádium kutatás orvosi kérdé­seivel foglalkozik.« Madame Curie ugylátszik mun­kájának fontosságával -teljesen tisz­tában van. Nagyon jói tudja, hogy mindaz, amit az elmúlt hu­szonötév alatt laboratóriumának fe­hér falai között létre hozott, az emberiség kultúrtörténetének leg­ragyogóbb fejezeteit alkotja. — Élete a lemondás és az önfeláldo­zás legritkább példája. 1897. óta egyedül csak annak a nagy célnak él: az általa fölfedezett csodatevő elem tulajdonságait hiánytalanul kifürkészni. Szerénységére jellemző, hogy nagy fölfedezésének érdemeit min­den áron férjére, a korán és tragi­kusan elhunyt Pierre Curie-re há­rítja legnagyobb részben. «NéiküIe sohasem lett volna energiám a ta­pogatódzásban és hiábavaló ku­tatásokban eltöltött évekhez.» Curiené ekkor bucsuzóul egy megsárgult papírlapot mutatott. — Ez^ a papiros egy igen fontos ok­mány: madame Curie kinevezése a párisi egyetem tanárává. Ez a megtiszteltetés 1910-ben jutott a lángeszű asszonynak osztályrészül, olyan időben, mikor még Európa összes asszonyai elől még el volt zárva az egyetemi pálya. Madame Curie barátságos kézszorítással az: előszoba ajtajáig kísér, mikor visz­szanézek összeér a pillantásunk és. mosolyogva utánam int .

Next

/
Thumbnails
Contents