Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-02 / 50. szám

2 JSÍYÖüriDÉK 1925. március 3. A lefegyverzett Magyarország. Irta : Némethy Béla dr. Csáky Károly honvédelmi minisz terünk nagyszabású, de szomorú ténymegállapításaiban, megdöbbentő expozéjában reámutatott a mi rettenetes elhagyatottságunkra, véd telenségünkre és izoláltságunkra s mindezekkel kapcsolatban felszólítást intézett a Nemzetek Szövetségéhez, hogy az általa is hőn óhajtott nemzetközi béke biztosítása érdekében hívja fel a kis-entente-ot a Magyarországhoz hasonló katonai leszerelésre. Lehetetlen és tarthatatlan, a lelkek nyugodtságát pedig csak felháborító állapot az, hogy^ itt bent az országban, annak szivében, fővárosában magyar pénzen idegen sőt ellenséges államok »katonai irodáknak« nevezett kémirodái működjenek és ezek az irodák, innen keltezett levelekkel és jelentésekkel tele kürtöljék a világsajtót hazug hírekkel és rágalmakkal csak azért, hogy a kis-entente-nak mindinkább fokozódó fegyverkezését és .a kisebbségekkel szemben tanúsított elnyomó és brutális magatartását indokolni és leplezni tudják. Csonkamagyarország körül, a honvédelmi miniszternek nyílt ülésen elmondott megállapítása szerint is, a kis-entente egy legmodernebbül felszerelt félmilliós hadsereget tart készenlétben, ágyukkal tankokkal és repülő flottákkal. Mi ezzel szemben a legszigorúbban végrehajtottuk a békeszerződés által követelt katonai leszerelést s teljesen védtelenül állunk egy 35.000 főt számláló kis csapattal. Ezekkel a tényekkel szemben nem elég a siránkozás, nem elég a való helyzetnek ismételt hangsúlyozása és béke készségünkre vonatkozó kevésbbé férfias esküdözés nem elég az utódállamok fegyverkezésének beszüntetését és hozzánk hasonló katonai lefegyverkezését kérni a Nemzetek Szövetségétől, hanem egyenesen, határozottan és férfiasan deklaráció formájában ki kell jelentenie a magyar kormánynak azt, hogy a minket vasabroncs ként körülvevő ellenséges államok fegyverkezésére és egyéb nem békés szándékot mutató ténykedéseire való tekintettel, a legelemibb fog az önvédelem jogán kénytelenek vagyunk az általános védkötelezettségen alapuló magyar hadsereget felállítani. Törökország példája mutatja, hogy nem mindig az opportunitás és megalkuvás politikája a helyes és célravezető. Si vis pacem, para bellum, ha békét akarsz, készülj a háborúra. A világháború előtt is harcban állott s igy teljesen kimerült és kifáradt Törökorsszág sem volt annyira »beteg embert, hogy az elébe adott békediktátumot azzal a loyalis gyorsasággal és heves készséggel írja alá, mint azt mi tettük négy évvel ezelőtt. Törökország most az általános védkötelezettségen alapuló és békeszerződésileg is biztosított hadsereggel bir s rövidesen és minden valószínűség szerint erre tér át Bulgária is. Nekünk nem szabad lemondanunk az általános védkötelezettségen alapuló magyar nemzeti hadsereg megteremtéséről. Nemzetünk külpolitikai súlya és tekintélye, államunk biztonsága és jövőnk egész léte függ ettől. És ennek a hadseregnek méltónak kell lennie a magyar katonai hagyományokhoz és méltónak kell lennie azokhoz a nagy célokhoz, rrjelyeket ennek a hadseregnek kell megvalósítania. — Jól mondta a honvédelmi miniszter expozéjában, hogy hiába szerelik fel ellenségeink a legmodernebbül hadseregeiket, az nem elég, mert a fegyver önmagától nem sül el, ahhoz szívvel, lélekkel és bátorsággal biró ember is kell. A hadsereg vezetéséhez pedig a szaktudáson kivül vitézség is kell. Ilyen vezérei pedig mindég Voltak a magyarnak és arra törekszünk, hogy ezután is legyenek. Városi Mozgó Március 2. hétfő Március 3. kedd Honore De Balsac világhírű regénye filmen A szamárbőr (A gyönyör rabszolgája) Regény 7 fejezetben. Főszerepben Bessie Leve és Geirge Walch Fényes kisérő műsor. Előadások kezdete 7 és 9-kor. Jegyek elővételben a Jakabovits Fanny dohánytőzsdéjében kaphatók d. e. fél 10—12-ig, d. u. az előadás kezdete előtt egy órával a színházi pénztárnál DIADAL !• min IMIIHIIIWHWiHIHIHI Március 2. hétfő Március 3. kedd Sláger film Sevillai hegedűs erkölcsdráma Pompás kisérő műsor. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Jegyelővétel a Diadal Mo/goban hétköznap d. e. 10—12-iy,,d, u. 3 ó átdl, vaíárnaD d. e. 10—12-ig, délotán 3 órától

. H fekete kapitány Dr. Vikár Béla Nyíregyházára érkezett. Nyíregyháza, március 2. Saját tudósítónktól . Nyíregyházára érkezett a finn Kalevala, az eszt Kalevipoeg, a norvég Én folkefiende magyar műfordítója, dr. Vikár Béla. Itt van tehát közöttünk Ural-altáji rokonságunk leghivatottabb reprezentánsa. A Nyírség fővárosa hallani kívánja a magyar néplélek és néprajz legalaposabb ismerőjét. A magyar népköltési termékek és népdallamok fáradhatatlan kutatója előadást tart a Bessenyei Körben a magyarságról, a magyar népről, annak származásáról, a finn-magyar rokonságról, miután előzőleg másik előadásában a francia irodalom gyöngyeit, La Fontaine klaszszikus költészetét ismerteti. S dr. Vikár Béla még egy harmadik előadást is tart. A Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület keddi ünnepélyén a magy ar gyorsírásról, annak legnagyobb kaliberű és európai hírnevű harcosáról, dr. Fabro Henrikről beszél. S itt ő a legilletékesebb. A finn és az eszt époszok utolérhetetlen műfordítója polgári foglalkozásában, kenyérkereseti pályáján professzionátus gyorsíró volt. Országgyűlési revisor, majd a parlamenti gyorsiroda főnöke. Fiatalon került az országgyűlési gyorsirodába s gyorsírási érdemeinek elismeréséül nevezték ki a parlamenti gyorsiroda élére. Oly kiváló szervező elődök után, mint Kónyi, Zalai, Fenyvessy és Markovits fván, a gyorsirodai főnökség az ő számára hatalmas erőpróba volt. Buzgó munkásságával, szívós akaraterejével és gyakorlati rátermettségévelv oly magas nívóra emelte a parlamenti gyorsirodát, hogy az ma bármely más európai parlament gyorsirodájával felveszi a versenyt. Munkateljesítményének a jelentőségét csak az ítélheti meg igazán aki tudja, milyen szellemi erőmegfeszítést igényel az, hogy- a honatyák parlamenti beszédeit elmondás után egy-két óra múlva már a napilapok egész terjedelemben hozzák. Éppen Vikár Béla írásaiból ismerhetjük meg legjobban ezt a nagy agymunkái: »A gyorsíró ceruzája leselkedik a röppenő szóra, hogy mint nyíl a madarat, utolérje s földhöz szegezze. Sokszor nem is egy, de több madár kerül' a nyársra egyidőben, mikor két-három oldalról csapnak össze és kapnak egymásba a sebesröptü szók. Ilyenkor igazi bravúrt fejt ki a gyorsíró. Fülének, szemének és ujjainak minden idegére szüksége van, hogy nehéz feladatának megfeleljen. Áz a kép, amit a ház nyelvéről a lapokban és a ház naplóiban nyerünk, az ő kezük és eszük munkája. Ők a parlament belső történetének krónikásai, működésük nélkül a nemzet parlamenti élete csak gyarló töredékes vonásokban tükröződne vissza a jelen és az utókor előtt.* Hivatalos elfoglaltsága mellett is folyton a gyorsírás érdekeit szolgálta. Markovits Iván igen nagyra becsülte falentumát. Ö volt aMarkovits-iskola büszkesége. S a Mester halála után dr. Vikár Béla át is vette az őt megillető örökségét. Ö lett az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület elnöke és a Gyorsírászati Lapok szerkesztője. "Ahol megfordult, vele volt a gyorsírás. Finnországi útjában nemcsak a finn nyelv és néprajz érdekelték, hanem a finn gyorírási rendszerek és viszonyok is. A budapesti egyetemen ő tanította a stenographiát. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, előadást tartott az akadémia tudósainak Gáti Istvánról, kinek szaporaírását ő fedezte fel. A Kisfaludy Társaságban is hű maradt kettős szenvedélyéhez, a gyorsírásmüvészethez és a népköltési gyűjtéshez, midőn ez előkelő helyen tudományos előadásban Ismerteti a gyorsírás szerepét a népköltési gyűjtésben. A hivatalos gyorsíróvilág ma ís őt tekinti vezérének. Elévülhetetlen szolgálatokat tesz a gyorsírás mik vészeiének ma is, mint az Országos Gyorsíró tanács alelnöke s a Gyakorló Gyorsírók Vizsgáló Bizottságának elnöke . Mások a magyar faj lelkének mélységes kutatóját csodálják benne. A gyorsíró dr. Vikár Bélában az elmélyülő gyorsírásbuvárt is látja, kit az Isten jókedvében adott a magyar stenographiának. Bácskai József. Nyíregyháza város költségvetése tizennyolc milliárd korona. Az 1913. éri zárószámadással való összehasonlítás is elárulja, milyen olcsón dolgoznak a tisztviselők. züí csak egyet-kettőt ragadunk ki. — Szabolcsvármegye nagy fali térképe iskolák vagy intézetek részére kapható az üjságbottban. Nyíregyháza, március 2. Saját tudósítónktól. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken tárgyalta az 1925. évi áranyköltségvetést, amely tizennyolc milliárd korona körül mozog. A költségvetés részleteit Pivnyik Gyula főszámvevő ismertetie. Pisszer János tavaly előterjesztett indítványához képest az egyes tételek mellé odaállította az 1913. évi zárószámadási tételeket, ugy, hogy alkalmunk volt a tíz év előtti kiadási és bevételi tételeket összehasonlítani a maiakkal. Ebből az összehasonlításból kitűnt, hogy mennyivel olcsóbban kapja meg" most az állam és a varos is a tisztviselői munkaerőt, mint békében. A költségvetési tételek köA közigazgatási tétel kiadása volt 1913-ban 166.191 korona, most, 1924. év végén 124.828 korona. Ebből a tisztviselők fizetése volt 1913-ban 114.000 korona, most pedig mindössze 72.200 korona. Érdekes, hogy a város 1913-ban hirdetésekre 1556 koronát költött szemben a mai 500 koronával. A bélyeg, a posta azonban most drágább. Tiz év előtt 324, most 1201 korona. Növekedett hála Istennek a közegészségügy tétele is. Tiz év előtt 20.739, ma 40.000 korona. Feltűnően kevesebb ma az egyházak és iskolák részére adott segítség összege. Ez tiv év előtt 119034 korona, most pedig csak 4,8.000 korona. A bevételi rovatokból feljeApolló Szerdától Mosjoukin | ; Apolló Szerdától Spanfolvér j 1 Lissenkó I | Spanyalvér