Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-06 / 4. szám

1825. január 6. JSÍYÍRYIBÉXC 3 A kuruzsló jós erre megtört. Bevallotta, hogy karácsony éjszakáján belopódzott az özvegy elhagyott lakásába és amikor éjfél után mitsem gyanítva belépett a szobába, hirtelen rávetette magát és megfojtotta. Miután az utóbbi években még két olyan eset volt, amikor a nézőember jómódú parasztoknak , közeli halálát jósolta meg, akik azután híven a jóslathoz, tényleg elpusztultak, a | csendőrség most ezekre az ügyekre is kiterjesztette a nyomozást. Az orvosi vizsgálat szerint különben valószínű, hogy özv. Bodoláné halálát nem fojtogatáSj hanem váratlan támadás miatti rémület következtében beállott szívszélhűdés okozta. Leleplezték Burger István arcképét. Az izr. egyházközség képyiselőtestületének kegyeletes emlékünnepe. Bernsiein Béla dr. főrabbi ünnepi beszéde. Nyíregyháza, január 5. A Nyirvidék tudósítójától. Az óhéber időszámítás szerint most van az évfordulója a város és a zsidó hitközség nagy jóttevője, Burger István halálának. Az egyház képviselőtestülete ezalkalommal kegyeletes emlékünnep keretében leplezte le a jótékonyság terén ragyogó példaképet adó Burger István arcképét. Az ünnepség vasárnap délután 5 órakor a képviselőtestület tanácstermében folyt le. A terem falán ott van Ferencz József és Erzsébet királyné képe, alatta Horthy Miklós kormányzó arcképe. A képviselőtestület tagjai megtöltik a termet, az első sorokban dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, Szohor Pál főjegyző, a városi tanács, a kuratórium tagjai, Illés Andor kir. főügyész, Kausay Tibor vármegyei gazdasági felügyelő és a Burgercsalád képviselői foglalnak helyet. Burger István arcképét fekete lepel fedi, alatta mécses ég. istenért, hazáért! A képviselőtestület ünnepi közgyűlését Bodor Zsigmond hitközségi elnök nyitja meg. Felidézi annak a tragikus napnak emlékét, amelyen Burger István fiatal szivét egv eltévedt golyó kioltotta. Az az idő, 192Ó, kétszeresen fájdalmas volt a magyar zsidóságnak. A vesztett háború, a forradalom, kommunizmus után helyreállt az alkotmány, de a haza romokban hevert. Mindenkit az a szent kívánság hatott át, hogy tegyünk félre minden ellentétet, fogjunk össze Istenért, Hazáért ! Fájdalom, éppen e két jelszóra hivatkozva a gyűlölet, irigység a zsidóságot állította oda bűnbakul. Azoknak hasznuk volt abból, de a magyar zsidóság néma fájdalommal viselte el a vádaskodást. Ebben az időben történt, hogy Burger István elhunyt, aki mielőtt örökre becsukta volna szemét, az »Isténért, hazáérk szent jelszónak hódolva, nagy vagyonának felét Nyíregyházára, felét a zsidó egyházra hagyta, hogy szenvedő magyar testvéren, szenvedő hazájának sorsán segítsen. Tanúbizonyságot tett arról, hogy a magyar zsidóság megérti hazája érdekeit, példát is tud adni a haza szolgálatára és hisszük, hogy követik is példáját. A magyar Hiszekegy-gyei fejezi be szavait. Bodor Zsigmond elnök ezután sorra üdvözli a megjelenteket, majd áttekintést ad a Burger István-alapítvány mult évi jövedelmének felhasználásáról. Száztíz millió jótékonycélra. A város az elmúlt évben száztíz millió koronát juttatott a Burger-birtok jövedelméből a hitközségnek. Ebből kereken 52 milliót fordítottak jótékony célra, a többi még megvan, mert a felhasználás költségelőirányzatát fel kell terjeszteni a népjóléti minisztériumba. Az 52 millióból perköltségekre és kegyeleti kiadásokra 14.239.860 K kellett, de ezek többször elő nem forduló kiadások. — A hitközség intézmények segélyezésére 1 millió 100 ezret, tanulmányi segéélyre 4 millió 209 ezret, betegsegélyezésre 7 millió 725 ezret, ünnepek előtti kiosztásra 15 milliót fordított, a többit lakbérsegély, élelmiszer, j ruhasegély iés más kisebb segélyezésre for- i í ditotta. Dr. Bernstehi Béla főrabbi beszéde A közgyűlés tudoinássul veszi a BurgerI

féle jótékonysági akció adatait, majd dr. Bernstein Béla főrabbi emelkedik szólásra és magasan szárnyaló beszédben hódol Burger ( István emlékének. Beszédje közben levonják a leplet az arcképről, amely Neubrun Tóbiás festőművész, tanár kiválóan sikerült alkotása. A főrabbi a következőket mondotta : Mi nem a testet balzsamozzuk be. Tiszteli díszközgyűlés!! Szenlirásunk soron levő hetiszakaszá azl jelenti nekünk, hogy mikor Jákob ősatyánk meghalt, az ő nagy fia József megparancsolta az orvosoknak, hogy balzsamozzák he édesatyja holttestét. Negyven napig tartott, mondja a biblia, a bebalzsamozás művelete, ez volt rendes ideje és j ezzel azután készen volt az ősatya teteme • az ulra, hogy elszállítsák Kanaán országába, a Maciipela barlangjába, a családi sirbollba. Az egyptomiak, mint ismeretes, mesterek voltak e téren; hisz tudjuk, hogy évezredes múmiákat taláHak a királysírokban. melyek az egykor élő fejedelemnek arcvonásait hűen megtartották. Csak a nem régiben felfedezett Tutenkamen nevezetes esetére utalunk, hogy lássuk, mily körülményesen, mily aprólékos figyelemmel végezték az egyptomiak az ő haloltaik megőrzését, mi mindent halmoz: lak fel azok rendelkezésére a csodálatos sziklaüregekben. Bizonyos, hogy az a képzel vezette őket, hogy valamikor viszszatér a lélek az elhagyott testbe, találja tehát azl épen és lelje fel mindazt körülölte. amit életében használt. Mi, egyisten hivők, kik a biblia alapján állunk, nem űzzük a balzsamozás mesterségét ily alaposan, mi engedelmeskedünk az ige szavának: Porból lettél és a porba térsz vissza!! Visszaadjuk a testet az anyaföldnek és ha hiszünk is a feltámadásban, nem tartjuk magunkat hivatottnak arra, hogy ezt gyarló emberi módra előkészítsük. De azt kérdem én már most, hogy azok az egyptomiak, akik oly pompásan tudták megtartani a holttetemet, meg tudták-e épp ugy őrizni annak szellemét, lelki hagyatékát is? Bizony nem!! Nem ritka eset volt, hogy a mesterien bebalzsamozott király utóda és fia egyenesen lerontotta azt, amit az apa szellem felépíteti. sőt meghamisította feliratait és a maga nevére íratta át annak hőstetteit, dicsőségét. fis így történhetett meg, hogy amíg azok a jól conservált múmiák évezredeken át biztosan pihentek a föld alatt, addig az ő szellemük eltűnt végképpen, az ő alkotásaik megsemmisültek teljesen. Mi tehát nem a testnek bebalzsamozására vetjük a súlyt, hanem a szellemnek fenntartására, melv azt áthatotta, a lelki kincsekre, melyeket az hátrahagyott. fis ha mégis márványba, ércbe vésetjük nagy fiaink alakjait, megrögzítjük fényképen, festményen kiválóink, szeretteink vonásait, ezt csak azért tesszük, hogy; ez a számunkra könnyebben érzékelhető tény emlékeztető gyanánt álljon előttünk, figyelmeztetve a dicső szellemre, a magasztos gondolatokra, az erkölcsi eredményekre ,melyeket az elköltözőitek tanulságul, követésre méltó például hagytak reánk. Ily értelemben, ily célzatla' jelenik meg előttünk is most és a jövőben: Burger István arcképe!! (Itt az arcképről levonják a lepleit s a hallgatóság felállva hódol.) Hódolat és hála örök koszorúja övezze azt mindenha!! Itt vagy közöttünk •' Itt vagy íme közöttünk, kedves elhunyt barátunk, szeretett hiltestvérünk, letekintesz reánk szelid szemekkel, amelyeket a mester ecsete megörökíteti; itt vagy és maradsz első helyen azok között, kik hitközségünk tagjai közül kitűntek, kiváltak az életben működésükkel, itt vagy képen, ha nem is ténylegesen; szellemed azonban ilt van és marad közöttünk mindig a maga valóságában. Az a fenkölt szellem, mely az örökkévalóság számára dolgozott, az a szent szellem, mely téged halálos ágyadon sem hagyott el, de megmutatta neked az utat a halhatatlanság felé. Burger István köszöntünk itt, hitközségünk szerény tanácstermében, üdvözlünk mint állandó lakóját, aki itt lesz mindig a közügyek tárgyalásánál, a hit és szeretet müveinek létesítésénél, itt lesz fiatal életednek áldozatos tanulságával, A Mgtjmlági Aéma Filmregény 5 felvonásban Lucy Doraine és Fenyő Emil főszereplésével. Gutinar Tolnaes főszereplésével Társadalmi dráma 5 felvonásban: Január 6., kedd i a i • sláger •