Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-20 / 41. szám

JSTYÖONDEK 1S'25. február 20. Konfoederáció ? Pár év után Középeurópa szétrombolói rájöttek arra, hogy azok az országok, amelyeket a háború utáni »békék« részint tönkretettek, részint pedig uj alapokon akartak újjászervezni, életképtelenek ugy politikailag, mint gazdaságilag. A sokat támadott monarchia helyébe apró államokat alkottak, a melyek mindegyike nagy gazdasági válsággal küzd. Egyelőre ujabb ötletek merültek fel, amelyek az elrontott dolgokat vissza szeretnék csinálni. A francia előadó a népszövetség elközelgő ülésén javaslatot fog benyújtani az úgynevezett dunai konfoederáció tárgyában. Mielőtt ennek a javaslatnak részleteit ismernők, már eleve általánosságbán véleményünk van Középeurópa uj alapokon történő újjászervezéséről. Franciaország a maga hegemóniájának biztosítása céljából mindent elkövet, hogy Németország hátába egy olyan erős alakulatot szervezzenek, amelyik szükség esetén fegyveréül is szolgál. A dunai konfoederáció francia alapon való megszervezése egészen bizonyos, hogy ezt a célt kivánja szolgálni. Magyarországnak ebben a helyzetben nagyon szomorú statiszta szerep jutna s mi semmiképen sem nyugodhatunk bele, vagy járulhatunk hozzá ehhez a megoldáshoz, mert Magyarország, amig ezeréves határainak birtokaiba nem jut s amig, mint Önálló állam, függetlenül minden más államoktól saját naaga intézheti ügyeit, addig semmiesetre sem kötheti magát egy olyan szövetséghez, amelyik végkép csak Csonkamagyarországot ismerne el. A francia felfogással szemben áll az úgynevezett angol álláspont, amelyik a dunai államokat csak gazdasági szövetségbe kivánja vonni a vámsorompók lerombolásával. Hallatszanak, különösen Bécs felől olyan hangok is, amelyek a monarchia visszaállítását célozzák. Már most leszögezni kívánjuk ezekben a tagadhatatlanul nagyfontosságú kérdésiekben a magyar álláspontot. Magyarország az ő fekvésénél, gazdasági és politikai helyzeténél fogva sohasem lehet se egy francia, se más államok terveinek kísérleti nyula s egy pillanatra sem engedhetjük hazánkat odadobni egy olyan állami közösség megalakításának céljaira, amelyik nem számol a tanulságokkal s a reparációt még most sem a helyes, igazságos formában keresi, hanem kapkod jobbra, kapkod balra, uj, kipróbálatlan ötleteket vet fel, amelyekbe bele akar fullasztani egy ezeréves nemzetet, amelyik sohasem engedheti sorsát megoldani , olyan mesterséges államszövetségek által, amelyekben neki nem jut az a szerep, mint ami őt történelmi múltjánál, kultúrájánál fogva joggal megilleti. Vannak olyan szabolcsi községek, amelyekben a szanálási rendelet a békebelinél is kedvezőbb helyzetet teremtett. A legtöbb község háztartásában snlyos zavarok állanak elö. Nyíwgyíi^, február 19. Aa%irvidek, „ A községi pólado alapjaA községi pótadó alapjául a földadó, •/ tudósítójától. ' V^iv/iu AUijUUlOjUU ZSAAJl^ A költségelőirányzat fedezeténei az 5 százalékos kulcs szerint kiszámított álI talanosl kereseti adó jövedelme is beálli„ 1 ~ nyi szabolcsi község olvassa s igy a nagyjelentőségű pénzügyi kérdésről való közigazgatási bizottsági jelentés részletei szé„. |

V . vvi-'iíiXV/ jukJ 17-VCUU lets körben keltenek érdeklődést. _ tanító, az igy megállapított költségvetési Mikecz István alispán a községek hiány fedezendő pótadóból, mely azonban pénzügyi helyzetéről a következőket mon- a fentebb idézett rendelet szerint 50 szádolta. zaléknál több nem lehet. A belügyminiszter réiuMe- A rendeletnek ezen intézkedése az álteinek hálása. jóváhagyás a feladata .. mu körrendelettel ezeknek hatáskörömbe utaltatott. A m. kir. belügyminiszter urnák ezen rendelete annyiban kedvező helyzetet teremtett, hogy a költségvetési irányzatok letárgyalása, jóváhagyása kevesebb időt igényelvén, á községek hamarabb jutnak a költségelőirányzatok birtokába és igy a kivetésieket hamarabb eszközölhetik. Az idézett rendelet a költségelőirányzatok összeállításánál azon módosítást eszközli, hogy egyes címekhez átuézeti ki' mutatásókat kell csatolni s a kimutatások agyobh ritja. A községek súlyos probléma elölt. Ezen rendelet mindén esetre nagy. probléma elé álíitottá a községeket, mivel a bevételeket a lehetőségig emelni, a kiadásokat pedig a minimális összegekre csökkenteni kényszerültek. Nagyobb községek, ahol a kereskede-lém kiterjedtebb, valamint az ipar is nagyobb s ezen körülmények folytan tetemes általános kereseti adó áll rendelkezésre, mely a költségelőirányzat fedezeÁrt .lm-'* l' nak végösszege állítandó be a költségelő- W?*g: irányzat bevételi, illetve kiadási részbe. S-^JL hw^v * Meeíelöli azon bevételi Wrá^a! e

d®

zendü ,ua

n->

L.

o

IT a

nW a meraekh, Megjelöli azon bevételi "forrásokat, amelyekből származó jövedelmek fedezetként előirányzandók, nemkülönben egyes kiadások rovatára vonatkozólag is kellő felvilágosítást nyújt. A községi pótadó kivetést tiszlán a hogy az már fentebb idézett rendeletiéi megállapított 50 százalékot sem meríti ki Tehát az ilyen nagyobb községek háztartásában semmiféle zavart, vagy fennakadást nem idéz elő ezen megszorítás, sőt vátmak községek, melyeknél a Dr. IACK a nevettetés tudora Rendel: hétköznap 5-11-ig, vasárnap 3 - l'I'íg. a Diadalban. mm ;Pierre Benőit IvillJúgWrü regénye Királyasszony szeretője Pénteken érkezem a Városi Mozgóba JACKIE C00GAN, , . , *• . —v". - i'xiais, sot vaxmaK KozsegeK, melyeknél'y haztartasi célokra engedi meg, kulon koz- békebeli állapotoknál is kedvezőbb helvisiega, iskolai, kiSdedovodai es iparostanonc ze

( állotl elő iskolái pótadó kivetését megtiltja. ' Vannak azonban olyan községek, amelyek az általános kereseti adó csekély volla miatt az 50 százalékos pótadó teljes igénybevételével sem képesek szükségleteiket fedezni s ezek 1921. évi háztartásában sulvos zavarok fognak előállani. — Amennyiben a belügyminiszteri rendelethez szigorúan alkalmazkodnom kell, hogy a községi pótadó az 50 százalékot meg ne haladja, egyes cimeken a községek által előirányzóit összegeket mérsékelni, illetve a bevételi cimeken előirányzott őszszegeket emelni voltam kénytelen, bár lehet, hogy egyes községeknél e cimeken kevesebb folyt be, vagy már a tényleges szükségletnek megfelelve több adatott ki. A kereseti adó kulcsának felemelése A rendelet kimondja ugyan, hogy Íja a községi költségvetés hiányát az 50 százalékos pótadó sem fedezné, a pénzügyminiszter a községnek a belügyminiszter utján előterjesztett kérelmére megengedheti, hogy a község az általános kereseti adó kulcsát 5 százaléknál magasabbra, de legfeljebb 10 százalékig felemelje s e tekintetben különben az 1922. évi XXIII. t. c. 10. szakasza is intézkedik s a rendelet ezen intézkedését igénybe is vettem, amennyiben eddig is már néhány község általános kereseti adókulcsának felemelése ,illetve c felemelés kieszközlése végett a belügyminiszter úrhoz felfcérjeszI. rész. Tatárhwcsgnő. II, rész Ármány, és szerelem. Mindkét rész ugygünrre. Főszerepben Petrovich Szvetiszláv és Huguette Duflos. 6 • 9 óra

kor, i j Jegyelőj egy zés özv. Roltaridesz Istvánné űrnő 1 tőzsdéjében. , J Városi Szinház j Mozgó Előadások kezdete 7 és 9 órakor. Csütörtök 1 íVénusz temií Poézis és valóság 7 fejezetben. |M A R Y P H I L lomul Főszerepben B • N. 1 j Városi Színház | Mozgó 1 Előadások kezdete 7 és « órakor. ! Csütörtök