Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-18 / 39. szám

JSÍYÍK3ÍIDÉK 1925# február 18 > leizáloglevelek. Bethlen István gróf miniszterelnök haza­érkezett genfi utazásából és nagyjelentőségű beszámolót adott a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatával arról a sikerről, amely a nép­szövetség pénzügyi bizottságánál tett lépéseit kisérte. Elsősorban is rámutatott arra, hogy a kölcsön egyes részleteit rendes beruházások céljaira lehet beállítani a költségvetésbe ab­ban az esetben, ha a budget szükséglete a jö­vőben a kölcsön igénybevétele tekintetében kevesebb lesz, mint ahogy azt az alapköltség­vetés megalkotásával az 1924-ik évi IV. t.-c. előírta. A főbiztos jelentéseiből máris kivilág­lik, hogy a mostani takarékosság állandó be­tartásával fogyatkozó lesz a deficit, vagyis kevesebb hiány fog remélhetőleg mutatkoz:­ni, mint amennyit a szanálási terv számításba vett. Az a hír terjedt el, hogy a népszövetségi kölcsönt záloglevél vásárlásra használhatjuk fel, ez fa; beállítás azonban téves, mert a jel­záloghitel végső forrása a külföldön van. Csupán arról van szó, hogy jelzáloglevelek­vásárlására a kormánynak mutatkozni fognak más jövedelemforrásai s ezek összeszedése után bizonyos programm szerint megkezd­hetjük a jelzáloglevelek begyűjtését azzal a célzattal, hőgy azokat azután tovább adjuk az angol piacnak, esetleg más országok pénz. piacainak is. Aziok a tőkék, amelyek e célra a magyar kormánynak rendelkezésére állanak arányban állanak a magyar mezőgazdaság hitelszükségletével. Itt arról van szó, hogy valóban produktív befektetéseket lehessen kezdeményezni és hogy az állam produktív mezőgazdasági befektetésekre nyújtson hitelt. Ebből részesedni fognak a birtokosok, tekin­tet nélkül arra, hogy kis-, vagy nagybirtoko­sok-e a hiteligénylők. A részletkérdések ki­dolgozása a pénzügyi kormány feladata lesz, mely a Genfben nagy vonalakban megkonci­piált kereteket a gyakorlati élet szükségletei­hez mért belső tartalommal töltse ki. A Ma­gyarországnak engedélyezett kölcsönökből tehát nem vásárolunk jelzálogleveleket, ha­nem más források fogják a mezőgazdasági (többtermelés előmozdítását hitelnyújtással elő segíteni. Az állam maga nem fog adni hi­teleket, az állam csak jelzáloglevelekét vásá­rol. A hosszú lejáratú hitelek nyújtása tovább­ra is a pénzintézetek hivatása lesz, amelyek eeddig is jelzálogkölcsönök eladásával fog­lalkoztak. Ez a kérdés érdekli elsősorban a genfi úttal kapcsolatban a magyar gazdasági életet. A másik megnyugtatás a tisztviselőtár­sadalomnak szól. Ismeretes a kormány jó­szándéka s a népszövetség pénzügyi bizott­ságának hozzájárulása után most már nem is fog sokáig késni, hogy a gondokkal küzdő közalkalmazottak jelentékeny átmeneti se­gítségben ne részesüljenek. A segítség mér­téke a pénzügyi kormányzat döntésére hárul a miniszterelnök azonban biztatást nyújtott arra, hogy a nehézségeket áthidaló átmeneti segítség kezzélfoghatólag fog javítani a gondokon. Az államnak és a közgazdasági életnek a társadalom lélekzethez juttatása mellett valódi előnyt azonban leginkább azok a beruházások fognak jelenteni, amelyek a termékeny munka és az országos gazdasági élet fejlődésének vetik meg alapját. A be­ruházási célok megválasztása együttesen fog a kormányzat és a népszövetségi főbiztos tájékozódása alapján megválasztatni és hisz. szük, hogy ezzel Magyarország pénzügyi talpraállása nagy lépéssel jut előre a megva­lósulásban. A vármegye által segélyezett ifjak a közepesen felülemelkedő jó eredménnyel fejezték be első félévi tanulmányaikat. Míkecz István alispán a diáksegélyző akcióról. Nyíregyháza, február 17. A Nyirvidék tudósítójától. Megemlékezett a Nyirvidék arról, hogy a vármegyei diáksegélyező bizottság a napokban döntött a második félévi se­gélyezés ügyében. A főiskolai ifjúság segé­lyezésének mértékét és eredményeit a köz­igazgatási bizottság február havi ülésén iis bejelentette vármegyénk alispánja, aki magyaa* lelkének boldog örömével állapí­totta meg ismételten a jövőt mentő akció további sikereit, értékes kulturális és er­3 kölcsi eredményeit. A főiskolai hallgatók segélyezésérői Míkecz István alispán a következőkel je­lentette a közigazgatási bizottságnak. A tekintetes közigazgatási bizottság mull havi ülésén a főiskola ifjúság segé­lyezésének mértékét és eredményeit is­mertetve, már említést tettem általános­ságban arról, amit most író ár a rendelke­zésre álló tanulmányi jelentések is igazol­nak, hogy a vármegye által segélyezeti egyetemi ifjak nagyrészben igen szép, a közepesen felül emelkedő jó eredmény­nyel fejezték be első félévi tanulmányai­kat. Ezekből örömmel állapíthattam meg, miszerint a főiskolai segélyezési akciónak legelsősorban abban nyilatkozik meg a legértékesebb hatása, hogy a vármegyei segélyesek ösztöndijaiknak a jövőben is I magatartásáért kifejtett pontos köleles­ségteljesitésükkel a szorgalmas munkálko­dásra reá nevelődnek, ami biztosíték arra hogy kifejlődött munkaszeretetük foly­tán majdan dolgos, szorgalmas munká­sai lesznek az uj Magyarországnak. A második félévben való támogatás végett beérkezett kérvények elbírálására összehívtam a főiskolai segélyező bizott­ságot, amely 188 tanulót talált érdemes­nek a további segélyezésre. Ez a létszám azonbau véglegesnek még nem tekinthe­tő, mivel egyesek tanulmányi igazolása most van folyamatban, ugy, hogy az ezút­tal segélyezendők száma nem fog alatta maradni az I. félévinek. Jelenleg Budapes­ten 81, Debrecenben 67, Pécsett 4, Mis­kolcon 3 egyetemi hallgató részesült a második félévben segélyben; továbbá 14 gazdasági akadémiai hallgató, 11 jegyző­gyakornok és 8 középiskolai tanuló nyer támogatást. A rendes havi segélyek 450000 koronától 900000 koronáig terjedüek, az egy összegű segélyek pedig 1000000— 2000000 koronát képviselnek, ezeken kívül Budapesten 25 egyetemi ifjúnak menzai ellátási költségei, Debrecenben pedig 26 egyetemi hallgató teljes inteni álusi ellá­tási dijai fedeztetnek a főiskolai alapból* mig az egy-egy hóra eső kiadások mintegy 110 millió korona összeget tesznek ki. A Benczúr Gyula szülőházán lévő emléktábla születési szám­adatát tévesnek mondja egyik fővárosi lap. Nyíregyháza, február 17. A Nyirvidék tudósilójától. Az «Az Ujság» c. fővárosi lap vasár­napi számában Benczúr Gyula édesanyja a fiáról cimmel, H. I. aláírással Nyíregy­házát közelről érintő cikk jelent meg, amelynek írója Benczúr édesanyjának le­vele alapján tévesnek mondja a nyiregy­házi szülőház emléktáblájára vésett szám­adatot és erre felhívja a nyíregyháziak figyelmét. A cikk a következőket mondja. A levél, amelynek elsárgult lapjait la­pozzák ujjaim, 1883 november 6-án kell Kassán. Német nyelven van írva; aláírása: Pauline Benczúr. Ezt a levelet Benczúr Gyula édesanyja irla egy nyíregyházi ro­konának, akinek — a levé'.ből kivehetőleg — vitája lehetett valakivel Benczúr Gyula (születésének időpontját illetőleg. Erre nézve nyújtanak felvilágosítást a levél be­] vezető sorai, a továbbiakban pedig érde­j kes képet nyerünk arról: milyen volt a. nagy festő mint fiu, milyennek látta őt az anyjaV A Benczúr-család tudvalevőleg nyíregyházi származású, itt született Ben­czúr Gyula is. Szülőházán — kis földszin­tes ház — márványtábla hirdeti: ITT SZÜLETETT BENCZÚR GYULA A MAGYAR FESTŐMŰVÉSZET HAL­HATATLAN MESTERE Ma már a Benczúr-család egyetlen le­származottja sem él Nyíregyházán. Az ilt következő levél — mely moslt kerül elő­ször nyilvánosságra, Werner Gyula kisvár­dai iskola-igazgató tulajdonában van, aki Benczúr Gyufa unokahugát vette felesé­gül. «Neked volt igazad >, — így kezdődik a levél — mert Gyula fiam 1814 január 28-án kedden reggel szülelett (az órát nein tudom pontosan megjelölni), saját házunk­ban. (a volt városháza) a patika melletti nagy szobában; éppen harangoztak, a kö­rülöttem lévők tréfásan mondották: (Eb­ből a fiúból nagy ember lesz. En moso­lyogva feleltem: Adja Isten!! «Az én jó Vilmosom nagyon örült az egészséges ,erős fiúnak és bizonyos, hogy vele áldás is költözött a házba, én mint anya igazán boldognak érezhettem Véle magainai.- Igen. én joggal mondhatom, hogy az én Gyulám személyében Isten iga­zi boldogságot ajándékozott nekem, nem­csak azért, mert olyan szép tehetséggel van megáldva, amellyel — megfeszített iszorgahna és kitartása segítségével — hír­névre tett szert, hanem azért is, mert ő a legkedvesebb fiu, aki mindig azon fára­dozik, liogy gyengéd szeretetével min­den alkalmat felhasználva, difikéin örö­met szerezzen. Felejthetetlen, drága fér­jem és szeretett Etelka leányom halála után nagy vigasz volt számomra, hogy legfiatalabb fiamat: Bélái ő magához vette és neveltetéséről gondoskodott. Derék em­ber is lelt belőle, nagy szeretettel és hálával csügg testvérén. Építésszé képezte ki magái, nagyon ügyes és már ő is nevel iszerzett magának. Mosl műtermet épít a Gyula számára... A következő sorok Benczúr Gyula müncheni tartózkodását és ott kötött bol­dog házasságát részletezik. Azulán tragi­kus eseményről számol be a levél irója: félszeme világának elvesztéséről. El­mondja, hogy az előző évben hülésből ki­Ma kedden i ai Apll 7 és 9 órai ltoljára íbi tor. i FÉLIX SALTEN regénye filmen i párisi rongyszedő leányai és a fényes műsor. VU kedden i 12 Afl 1 ás 9 órai ituljára Él. tor.

Next

/
Thumbnails
Contents