Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-18 / 39. szám

JSÍYÍK3ÍIDÉK 1925# február 18

> leizáloglevelek. Bethlen István gróf miniszterelnök hazaérkezett genfi utazásából és nagyjelentőségű beszámolót adott a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatával arról a sikerről, amely a népszövetség pénzügyi bizottságánál tett lépéseit kisérte. Elsősorban is rámutatott arra, hogy a kölcsön egyes részleteit rendes beruházások céljaira lehet beállítani a költségvetésbe abban az esetben, ha a budget szükséglete a jövőben a kölcsön igénybevétele tekintetében kevesebb lesz, mint ahogy azt az alapköltségvetés megalkotásával az 1924-ik évi IV. t.-c. előírta. A főbiztos jelentéseiből máris kiviláglik, hogy a mostani takarékosság állandó betartásával fogyatkozó lesz a deficit, vagyis kevesebb hiány fog remélhetőleg mutatkoz:ni, mint amennyit a szanálási terv számításba vett. Az a hír terjedt el, hogy a népszövetségi kölcsönt záloglevél vásárlásra használhatjuk fel, ez fa; beállítás azonban téves, mert a jelzáloghitel végső forrása a külföldön van. Csupán arról van szó, hogy jelzáloglevelekvásárlására a kormánynak mutatkozni fognak más jövedelemforrásai s ezek összeszedése után bizonyos programm szerint megkezdhetjük a jelzáloglevelek begyűjtését azzal a célzattal, hőgy azokat azután tovább adjuk az angol piacnak, esetleg más országok pénz. piacainak is. Aziok a tőkék, amelyek e célra a magyar kormánynak rendelkezésére állanak arányban állanak a magyar mezőgazdaság hitelszükségletével. Itt arról van szó, hogy valóban produktív befektetéseket lehessen kezdeményezni és hogy az állam produktív mezőgazdasági befektetésekre nyújtson hitelt. Ebből részesedni fognak a birtokosok, tekintet nélkül arra, hogy kis-, vagy nagybirtokosok-e a hiteligénylők. A részletkérdések kidolgozása a pénzügyi kormány feladata lesz, mely a Genfben nagy vonalakban megkoncipiált kereteket a gyakorlati élet szükségleteihez mért belső tartalommal töltse ki. A Magyarországnak engedélyezett kölcsönökből tehát nem vásárolunk jelzálogleveleket, hanem más források fogják a mezőgazdasági (többtermelés előmozdítását hitelnyújtással elő segíteni. Az állam maga nem fog adni hiteleket, az állam csak jelzáloglevelekét vásárol. A hosszú lejáratú hitelek nyújtása továbbra is a pénzintézetek hivatása lesz, amelyek eeddig is jelzálogkölcsönök eladásával foglalkoztak. Ez a kérdés érdekli elsősorban a genfi úttal kapcsolatban a magyar gazdasági életet. A másik megnyugtatás a tisztviselőtársadalomnak szól. Ismeretes a kormány jószándéka s a népszövetség pénzügyi bizottságának hozzájárulása után most már nem is fog sokáig késni, hogy a gondokkal küzdő közalkalmazottak jelentékeny átmeneti segítségben ne részesüljenek. A segítség mértéke a pénzügyi kormányzat döntésére hárul a miniszterelnök azonban biztatást nyújtott arra, hogy a nehézségeket áthidaló átmeneti segítség kezzélfoghatólag fog javítani a gondokon. Az államnak és a közgazdasági életnek a társadalom lélekzethez juttatása mellett valódi előnyt azonban leginkább azok a beruházások fognak jelenteni, amelyek a termékeny munka és az országos gazdasági élet fejlődésének vetik meg alapját. A beruházási célok megválasztása együttesen fog a kormányzat és a népszövetségi főbiztos tájékozódása alapján megválasztatni és hisz. szük, hogy ezzel Magyarország pénzügyi talpraállása nagy lépéssel jut előre a megvalósulásban. A vármegye által segélyezett ifjak a közepesen felülemelkedő jó eredménnyel fejezték be első félévi tanulmányaikat. Míkecz István alispán a diáksegélyző akcióról. Nyíregyháza, február 17. A Nyirvidék tudósítójától. Megemlékezett a Nyirvidék arról, hogy a vármegyei diáksegélyező bizottság a napokban döntött a második félévi segélyezés ügyében. A főiskolai ifjúság segélyezésének mértékét és eredményeit a közigazgatási bizottság február havi ülésén iis bejelentette vármegyénk alispánja, aki magyaa* lelkének boldog örömével állapította meg ismételten a jövőt mentő akció további sikereit, értékes kulturális és er3 kölcsi eredményeit. A főiskolai hallgatók segélyezésérői Míkecz István alispán a következőkel jelentette a közigazgatási bizottságnak. A tekintetes közigazgatási bizottság mull havi ülésén a főiskola ifjúság segélyezésének mértékét és eredményeit ismertetve, már említést tettem általánosságban arról, amit most író ár a rendelkezésre álló tanulmányi jelentések is igazolnak, hogy a vármegye által segélyezeti egyetemi ifjak nagyrészben igen szép, a közepesen felül emelkedő jó eredménynyel fejezték be első félévi tanulmányaikat. Ezekből örömmel állapíthattam meg, miszerint a főiskolai segélyezési akciónak legelsősorban abban nyilatkozik meg a legértékesebb hatása, hogy a vármegyei segélyesek ösztöndijaiknak a jövőben is I magatartásáért kifejtett pontos kölelességteljesitésükkel a szorgalmas munkálkodásra reá nevelődnek, ami biztosíték arra hogy kifejlődött munkaszeretetük folytán majdan dolgos, szorgalmas munkásai lesznek az uj Magyarországnak. A második félévben való támogatás végett beérkezett kérvények elbírálására összehívtam a főiskolai segélyező bizottságot, amely 188 tanulót talált érdemesnek a további segélyezésre. Ez a létszám azonbau véglegesnek még nem tekinthető, mivel egyesek tanulmányi igazolása most van folyamatban, ugy, hogy az ezúttal segélyezendők száma nem fog alatta maradni az I. félévinek. Jelenleg Budapesten 81, Debrecenben 67, Pécsett 4, Miskolcon 3 egyetemi hallgató részesült a második félévben segélyben; továbbá 14 gazdasági akadémiai hallgató, 11 jegyzőgyakornok és 8 középiskolai tanuló nyer támogatást. A rendes havi segélyek 450000 koronától 900000 koronáig terjedüek, az egy összegű segélyek pedig 1000000— 2000000 koronát képviselnek, ezeken kívül Budapesten 25 egyetemi ifjúnak menzai ellátási költségei, Debrecenben pedig 26 egyetemi hallgató teljes inteni álusi ellátási dijai fedeztetnek a főiskolai alapból* mig az egy-egy hóra eső kiadások mintegy 110 millió korona összeget tesznek ki. A Benczúr Gyula szülőházán lévő emléktábla születési számadatát tévesnek mondja egyik fővárosi lap. Nyíregyháza, február 17. A Nyirvidék tudósilójától. Az «Az Ujság» c. fővárosi lap vasárnapi számában Benczúr Gyula édesanyja a fiáról cimmel, H. I. aláírással Nyíregyházát közelről érintő cikk jelent meg, amelynek írója Benczúr édesanyjának levele alapján tévesnek mondja a nyiregyházi szülőház emléktáblájára vésett számadatot és erre felhívja a nyíregyháziak figyelmét. A cikk a következőket mondja. A levél, amelynek elsárgult lapjait lapozzák ujjaim, 1883 november 6-án kell Kassán. Német nyelven van írva; aláírása: Pauline Benczúr. Ezt a levelet Benczúr Gyula édesanyja irla egy nyíregyházi rokonának, akinek — a levé'.ből kivehetőleg — vitája lehetett valakivel Benczúr Gyula (születésének időpontját illetőleg. Erre nézve nyújtanak felvilágosítást a levél be] vezető sorai, a továbbiakban pedig érdej kes képet nyerünk arról: milyen volt a. nagy festő mint fiu, milyennek látta őt az anyjaV A Benczúr-család tudvalevőleg nyíregyházi származású, itt született Benczúr Gyula is. Szülőházán — kis földszintes ház — márványtábla hirdeti: ITT SZÜLETETT BENCZÚR GYULA A MAGYAR FESTŐMŰVÉSZET HALHATATLAN MESTERE Ma már a Benczúr-család egyetlen leszármazottja sem él Nyíregyházán. Az ilt következő levél — mely moslt kerül először nyilvánosságra, Werner Gyula kisvárdai iskola-igazgató tulajdonában van, aki Benczúr Gyufa unokahugát vette feleségül. «Neked volt igazad >, — így kezdődik a levél — mert Gyula fiam 1814 január 28-án kedden reggel szülelett (az órát nein tudom pontosan megjelölni), saját házunkban. (a volt városháza) a patika melletti nagy szobában; éppen harangoztak, a körülöttem lévők tréfásan mondották: (Ebből a fiúból nagy ember lesz. En mosolyogva feleltem: Adja Isten!! «Az én jó Vilmosom nagyon örült az egészséges ,erős fiúnak és bizonyos, hogy vele áldás is költözött a házba, én mint anya igazán boldognak érezhettem Véle magainai.- Igen. én joggal mondhatom, hogy az én Gyulám személyében Isten igazi boldogságot ajándékozott nekem, nemcsak azért, mert olyan szép tehetséggel van megáldva, amellyel — megfeszített iszorgahna és kitartása segítségével — hírnévre tett szert, hanem azért is, mert ő a legkedvesebb fiu, aki mindig azon fáradozik, liogy gyengéd szeretetével minden alkalmat felhasználva, difikéin örömet szerezzen. Felejthetetlen, drága férjem és szeretett Etelka leányom halála után nagy vigasz volt számomra, hogy legfiatalabb fiamat: Bélái ő magához vette és neveltetéséről gondoskodott. Derék ember is lelt belőle, nagy szeretettel és hálával csügg testvérén. Építésszé képezte ki magái, nagyon ügyes és már ő is nevel iszerzett magának. Mosl műtermet épít a Gyula számára... A következő sorok Benczúr Gyula müncheni tartózkodását és ott kötött boldog házasságát részletezik. Azulán tragikus eseményről számol be a levél irója: félszeme világának elvesztéséről. Elmondja, hogy az előző évben hülésből kiMa kedden i ai Apll 7 és 9 órai ltoljára íbi tor. i FÉLIX SALTEN regénye filmen i párisi rongyszedő leányai és a fényes műsor. VU kedden i 12 Afl 1 ás 9 órai ituljára Él. tor.