Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-14 / 36. szám

JTTÍRJÜDÉK 1925. február 14. Működik az intrika. i Ki lehetne más ez az intrikus, mint a világos elmélet s a konfuzus gyakorlat embere. Most, hogy a miniszterelnök Genfben van, mindenesetre nem azért, hogy szórakozzék, hanem hogy, amennyire lehet, a népszövetség előtt tovább vigye a magyarság ügyét, szükségesnek tartotta a megszólalást. Mi másról nyilatkozhatna az állandói elvtagadások embere, mint a titkos választói jogról, amelynek egykor ő volt a legnagyobb ellensége. Most persze titkos választói jogot kiván s éppen a megokolása megdöbbentő, hogy miért kivánja. 1906-ban nagy beszédet mondott a titkos választói jog ellen s ezt a beszédét az egyik fővárosi la

D a napokban leközölte. Az intrikus gróf válasza tulajdonképen ebből az alkalomból jött létre s a szemére hányt elvtagadás ellen sajátságos érvekkel védekezik Kijelenti, hogy ő 1908-ban aZért volt a titkosság ellen, mert akkor még nemzetiségeink voltak s a nyilt választás eszköz volt a magyar szupremácia biztosítására. Elsősorban azt jegyezhetjük meg, hogy 1908-ban még nem volt olyan nagy divat az általános, egyenlő és titkos /álasztói jogról beszélni, mint ma, ugy, hogy Magyarországon is nem azért volt nyilt a választás, a

m'ért Andrássy Gyula gróf állítja, hanem, mert akkor általában véve igy szavaztak. Meg kell döbbennünk azon, hogy a nemes gróf nyilatkozata éppen most hangzott el, mikor a miniszterelnök külföldön tartózkodik. Ugy tűnik fel, mintha ő maga akarna anyagot adni ellenségeink kezébe, hogy minket támadhassanak s megnehezíthessék a kormányelnök számára kitűzött céljainak megvalósítását. Ez a nyilatkozat nagyon is magán vise,i a kormányellenes tendenciát, de az a fő baj, hogy nagyon könnyen nem a kormány, hanem az ország ihatja meeg a levét. A nagy bajszerző hazafi, akinek mindig az volt a főhibája, hogy sohasem tudott elfeledkezni személyes ambícióiról, lett légyen szóban bármilyen fontos kérdés, most is ettől a motívumtól vezettetve cselekedett. Elvégre annyira nem mehet egyetlen magyar ember sem bármiféle rendszer gyűlöletében is, hogy olyan kijelentésekkel próbá/ja megbuktatni, amelyekkel elsősorban a nemzetének árt. De ha még ez a nyilatkozat mondana valami lényegeset! De nem mond. Mert Andrássy maga is kijelenti, hogy az általános, egyenlő választójogot nem tartja aktuálisnak. De hát akkor mit akar? Hiszen nagyon jól tudhatja, hogy az ország egyes kerületeiben amúgy is titkosan fognak szavazni a választók, Tehát mi célja volt ezzel az egész nyilatkozattal? Ez olyan probléma, amelyet megfejteni nem nehéz. Alig simultak el azok a hullámok, amelyeket a nemes gróf balsikerü legitimista beszéde vert fel, máris megsokalva a rövid hallgatást, éppen a legjobbkor jön elő ezzel az ügyes nyilatkozatával, hogy megnehezítse az amúgy is elég bajjal küzdő ország külföldi reputációjának növekedését. Más, kisebb embereket,- kisebb dolgokért szoktak felelősségre vonni és megbüntetni, de hát Andrássy Gyula nagy ur, tehát neki nagyobb tévedéseket is szabad elkövetni. Csak azután azt ne kivánja, hogy a magyar nép mégis ugy nézzen reá, mint az ország fő megmentőj ("re, aki nem alszik éjjeleken át a haza java feletti töprengések miatt. Bizony, az olyan szereplés után ítélve, amilyet Andrássy Gyula gróf, főleg az utóbbi időben kifejt, ezt semmiféle magyar ember sem fogja róla elhinni, ellenben könnyen arra a meggyőződésre juthat, hogy a nemes gróf egy nagy, hatalmas, jó kifejlett egoizmust takargat lelke mélyén, amelyet elleplezni sehogysem sikerül neki. A íöldbirtokreíorm nehézségeit Kállay András elvei alapján akarják elhárítani. Kállay András volt nemzetgyűlési képviselő már évekkel ezelőtt állást foglalt az örök bérlettel való megoldás érdekében. Most egyre-másra jelennek meg az eredetiség látszatával olyan értekezések, amelyek több-kevesebb eltéréssel Kállay András fejtegetéseit isméiiik. Most egy »Nemzetgazda<. irja az örök bérletről a következőket: A mezőgazdasági bérletek nagy válsággal küzdenek. Az a válság jelentőségében fokozódik aszerint, amint nagyobb és nagyobb területek osztatnak ki a földbirtokreform utján. A válság, kapcsolatban a földbirtokreform végrehajtása rendjén mutatkozó válsággal két irányú érzést vált ki a társadalomból. Azok, akik a földbirtokreform körüli zavarokat oktalan kárörömmel figyelik, azok a jelenségekből jóslataik beigazolását látják, azok, akik szenvedő részesei a válságnak, azok elkeseredéssel sorakoznak az elégedetlenek táborához. , A mezőgazdasági érdekképviseletek, kiki a maga módja szerint igyekszik keresni és megtalálni a medicinát, amellyel a kóros állapoton segíteni lehet. Vannak, akik a buzavaluta eltörlésében látják az orvosszert. Átmeneti igazság van ezekben az észrevételekben, mert valamint nem lehet 60—80 métermázsa búzát fizetni egy hold földért, ugy nem lehet 600.000 koronás búzaár mellett két-három, sőt sokszor ennél is több bért fizetni a bérlemény holdjáért. Vannak, akik a bérleti szerződések revízióját s a bérleti összegek mérséklését akarják. Ebben a megoldásban is van sok eredményt biztosító momentum, azonban ez a megoldás is csak ideig-óráig nyújt könynyebbséget. Ennek a kérdésnek rendezése nemcsak a termelés rendjének biztosítására szolgál, hanem belevág a földbirtokreform egész státusába s a teória által szabott határokat öszszekuszálja, felbontja és össztrombolja. Yárosi SzinCONRAD WEIDT Emil Janninsrs A gyakorlati élet korrektivum elé állította a földbirtokreformojt s ezt a korrektivumot vagy végrehajtjuk, vagy el kell bucsuznunk a földbirtokreform szociális és gazdasági eredményének egy nagy részlétől. Számolni kell azzal, hogy ha meg is szüntetik a buzavalutát s revízió alá is veszik a földbérleti szerződésekie[t s esetleg azok alapján mérséklik a- bérösszegeket, ezek pillanatnyi könnyebbülést nyújtanak, de megoldást nem hoznak. Sem a magángazdaság, sem az állam nem mondhat le a bérleti összegről s annak mérséklését is csak bizonyos határig vállalhatja. Ennek a bérmérséklésnek alsó határa az a termelési tőke, amelyet a termelés érdekében a tulajdonosnak saját mezőgazdaságába kell fektetnie. Miután a termelés tendenciája a növekvő hozadékképesség biztosítása, igy minden olyan körülmény, amely ezt a tendenciát lanyhitja vagy csökkenti, az a termelés rovására történik. Lapunk már foglalkozott az örökhaszonbérlet intézményével s igy feleslegesnek tartjuk annak ismételt magyarázatába bocsátkozni. í , i , J | Állítjuk azonban, hogyha örökhaszonbérleti rendszer alapjára helyezik a földbirtokreform és a kincstári bérletek ügyét, ugy a kisbérietek körül mutatkozó országos zavar megszüntethető s a termelés rendje országosan biztositható. Ezer milliárdos termelési kölcsön a föMhöz juttatottak és kisbérlők nagyobb megterhelése nélkül törleszthető, ha a törlesztés bázisa az örökhaszonbér intézményén pihen. A földhöz juttatott kisexisztenciákat hosszúlejáratú külföldi törlesztéses termelési kölcsönhöz kell juttatni s éppen ezért e helyről az alábbi indítványt terjesszük a nemzetgyűlés elé. Indítvány a nemzetgyűléshez! Határozza el a nemzetgyűlés, hogy a föld birtok reform anyagi végrehajtásának s a kis- és középbérletek exisztenciájának biztositására az örökhaszonbérlet intézményét jogéletünk ezen vonatkozásaiba beviszi. ház Mozgó CONRAD WEIDT Emil Jannings