Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-11 / 33. szám

JSÍYÍRiriOÉK 1935. febroár 11. TOtarcorg-j.'irt'ayTO.v.'K

J

1 amnaa Cisziviselödal Megy a gőzös, megy a gőzös Genéve-be. Nyaltig ülök a jó langyos Reménybe. Hogy ha minién sóhajtásom tialambszámyon repülne, Galambok közt menne Bethlen Szövetségi gyűlésbe. rucK. =•= — A «Ha£gya» Szövetkezet fe'hivása. Értesítjük a ?Hangya» szövetkezet tagjait, hogy az alább felisorolt nemesilelt vetőmagvak szövetkezetünk ulján is beszerezhetők: nemesitett vetőmag burgonya gumók, különféle nemesitett tengeri fajták, nemesített buza, zab, áörárpa, kender, len, fehér bokor bab ós tavaszi bükköny. Ezen felsorolt magvakat és műtrágyát előjegyzésre szállítunk. Ezenkívül beszerezhetők szövetkezetünknél minden fajta mezőgazdasági és konyhakerti magvak. Nemesi lett magvak és műtrágya előjegyzés a szövetkezet Széchényi-tér 9. sz. aíalti helyiségében eszközölhető. Városi Szinház Mozgó ! • H Február Jió U 12 sserda csütört

ök Isten hozta főszereplője BUSTER KEATON (skóti vígjátéka) IFJABB Raffay és Ravasz püspökök március hó folyamán Nyíregyházán előadást tartanak. Nyíregyháza, február 9. A Nyirvidék tudósítójától . Nyiregyháza két protestáns egyházának életében március hó folyamán két izben is nagyjelentőségű ünnepség fog lefolyni, melyek mindegyike nem is annyira a külsőségek nagyszerűségében, mint inkább belső tartalmában fog figyelmet kelleni. Az egyik ünnepséget az Országos Luther Szövetség fővárosi kiváló reprezentánsainak előadásai fogják figyelemre méltóvá avatni. *Az Országos Luther Szövetség előreláthatólag március 1-én tart egy vallásos jellegű ünnepélyt az ev. templomban, melynek előadói Raffay Sándor dr. ev. püspök, Győry Lóránd, Br. Kaas Albert és mások lesznek. Az ünnepély pontos időpontja még nincs megállapítva, mert attól függ az előadók lejövetele, hogy a miskolczi és debreceni előadásaikat mikép tudják összeegyeztetni a nyiregyházi úttal. Egy-két napon belül azonban ez is eldől s akkor már az előadók állal nyújtandó programmot is módunkban lesz leközölni. A másik ünnepséget a Protestáns Irodalmi Társaság rendezi március közepén. Ha egyelőre mást nem is árulunk el. csupán annyit, bogv az ünnepi beszédet dr. Ravasz László, a reformátusok nagyludásu, ékesszólásu püspöke tartja, máris biztosra vesszük, hogy nemcsak e városnak^ hanem az egész megyének ref. társadalma öszsze fog seregleni Ravasz László és a kíséretében megjelenő előadók meghallgatására . Sherlock Holmes Burleszk-vigjáték 5 felvonásban. Főszerepben Buster Keaton. Pompás kisérő műsor. Jegyek elővételben a Jakabovits Fanny dohánytőzsdéjében kaphatók d. e. fél 10—12-ig, d. u. 3—5-ig. Vasárnap a szinház pénztáránál 10 órától. Előadások kezdete 7 és 9 órakoi. Jön! Jön! PAüOPTfKUÜ Conrád Weid», Weiner Krausz, Emil Jannings. •*• Diadal A F®bruár> b ó If 12 szerda csütörtök A Vígszínház Iegnagyobb-sikerü bohózata A főszerepben P. NIENICHELLI és Marcel Levesque (Cocantin) Osztrigás Mici Georges Feydeav világhírű vígjátéka 6 felv. Csak 16 éren felülieknek engedélyezve. Fényes kisérő műsor. Jegyelővétel a Diadal Mozgóban. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9» vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jön Jön Asszonyok ellensége regény 2 részben 10 felvonásban.. A nyíregyház! izraelita hitközség Jókai-ünnepe. Jókai előszava Bernstein főrabbinak a szabadságharcról irt könyvéhez. Nyíregyháza, február 10. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi Jókai-centennáriumok sorát a zsidó hitközség vasárnapi Jókai-ünnepe kezdte meg. Az ünnepség az izr. elemi iskola dísztermében volt, amely Nyiregyháza város egyik legnagyobb előadóterme. A termet zöld füzérrel diszitett Jókai-portré ékesítette. Délután hat órára zsúfolásig megtelt a hatalmas terem. Az emlékünnep kiemelkedő száma dr. Bernstein Béla főrabbi Jókai-tanulmánya volt. Dr. Bernstein Béla főrabbi hatalmas koncepciójú képet adott Jókainak a magyar zsidósággal való összefüggéséről. A nagy összefogó erővel adott kép meggyőző erővel igazolta Jókai szabadelvüségét. Dr. Bernstein Béla főrabbi előadásának kezdetén felidézte Jókaival való találkozását, amely >1908 májusában történt, amikor Bernstein dr. »Az 1848—49-iki magyar szabadságharc és a zsidók« c. nagyhatású könyvéhez Jókaitól kért előszót. Ezt az előszót Jókai meg is irta és ebben pregnánsan kifejezést adott a magyar zsidóság értékéről vallott elismerő felfogásának. A főrabbi tanulmányainak során elmondotta Jókai egyik elbeszélése alapján regényíró gyermekkorában miként lett antiszemitából filoszemita, majd mélyreható kutatás eredményeként pontról pontra kimutatta hogy Jókai a zsidó szertartások istentiszteleti mozzanatok kitűnő ismerője. Bemutatta Jókai zsidó alakjainak egész sorát, amelyekben a nagy mesemondó nem leplezi a hibákat sem, de amelyeknek legtöbbje a magyar zsidóság erényeinek apotheozise is különösen a hithez való hűség az, amelyet Jókai hangi súlyozni szokott. Dr. Bernstein értékes meglátásokban gazdag tanulmányát a következőkben foglalta össze : Jókai sokat lát és sokat tud, az ő óriási szelleme átfogja az ismeretek rengetegét és az ő látnoki szeme behatol a jövendő titkaiba, hisz csak ő tudta oly csodálatos módon megirni, mit hoz a jövő század, ez a mi hatalmas ugrásokkal haladó, keserves, egyelőre szerencsétlen századunk. Jókai nagy szelleme és nemes lelke előtt meghódolunk mindazért, amit nekünk adott és mivel tudjuk, hogy komolyan foglalkozott velünk, zsidókkal is, jól esik minden szava, mely elismerést juttat nekünk. Jókai megállapítja müveiben több helyen (Pl. A kőszívű ember fiai II., 6. 1. és 191 1.), hogy a magyar zsidókat régtől fogva erős hazafias érzés tünteti ki. Felemelő bizonyítékot nyújt erre az az örökké nevezetes és , bámulatos korszak, mikor az újjászületett Magyarország függetlenségeért folytatott élet-halálharcot, amelynek történetével Jókai oly szívesen és sürün foglalkozik. Egész sora gyönyörű regényeinek és elbeszéléseinek kapcsolódik az 1848— 49-iki Szabadságharchoz, a hazafias érzés és áldozatkészség örök mintaképéhez. Jókai irodalmi munkásságának ez a része különösen fontos, mert főleg az elnyomatás korában bátorságot és bizalmat öntött a csüggedő lelkekbe és oly kincstárát nyújtja a "hazaszeretet és honfiúi feláldozás példáinak, amelyekhez visszatérnünk minden időben, de különösen édes hazánk jelen szomorú állapotában lelki szükséglet, hogy erőt és kitartást merítsünk belőle a jövő küzdelméhez. Nekünk magyar zsidóknak is legszebb emlékünk Jókainak a 48—49-iki történethez fűzött megnyilatkozása, mert abban az előszóban, melyet 48-as munkám átnézése után irt, többek között a következőket mondja : »Magyarországon a Mózes hitvallás népe, a héber faj mindenkor a legbuzgóbb hive volt és maradt a magyar állameszmének, a szabadságnak. A legnagyobb megpróbáltatás korszakában a 48—9-iki szabadságharc alatt bizonyította azt be Iegigazabban. Amidőn a hazának minden másajku népfajai, amelyekkel a magyar szabadságát megfosztotta, a melynek fiait a jobbágyságból felszabaditotta, földeiken úrrá tette, — fegyverrel támadtak ellene, — ugyanakkor a " héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvédelmezésére: — az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sáncaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, egyenlőséget a haza milliói között. Mégis szerette hazáját. Ezen csodálatos hazaszeretetnek nagyszámú adatait találjuk e könyvben Összegyűjtve. Én, aki e tanulságos múltnak dicső és gyászos eseményeit kereszttül éltem, az akkori intéző körök közvetlen közelében, csak arról tehetek tanúságot, hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiak. A történetirodalom köszönettel tartozik értük az összegyűjtő és rendező kéznek'. A magyar közönség sok megszivlelendő tanúságot fog ezekből meríthetni. A magyar zsidók előtt pedig ama bibliai tüzoszlopként fog vezetőül világítani követésre méltó elődeik példája«. íme, igy beszélt, igy irt Jókai Mór, ezt hagyta nekünk szent hagyományul az a lángszellemü író, az a halhatatlan hazafi. Bátran elmondhatjuk, t. h. és u., hogy mindaz, amit mi most önök előtt egy képbe raktunk össze az örökbecsű müveiből a zsidóság szempontjából, az tanulság mindenki számára aki tanulni akar, de különösen tanulság számunkra, akikről szól! És midőn mi ma mély hódolattal hajlunk meg megdicsőült szelleme előtt, amely száz évvel ezelőtt lépett be az emberiség nagyjai közzé, azt kívánjuk, vajha az nemes vetés,, melyet ő, mint iró és mint ember oly bőségesen elhintett, dus aratást hozna a magyar nemzet és a magyar zsidóság javára ! Dr. Bernstein Béla főrabbi szavait viharos éljen és taps fogadta és a jelen voltak percekig ünnepelték a tudós felolvasót. — Ezután megkapó erejű szavalatok követ-