Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-11 / 33. szám

1925. február 11 3 Egy nyíregyházi terménykereskedő egy milliárd passziva hátrahagyásával megszökött. Nyíregyháza, február 10. A Nyirvidék tudósítójától. » A gazdasági és pénzügyi állapotok általános javulása sorra tünteti el a porondról a háborulsizülte konjunktura és rohamos meggazdagodás lehetőségeit. Egymásután jönnek a hírek az egész ország területéről, kereskedők fizetésképtelenségéről, a nem tisztességes polgári haszonra dolgozó üzérkedők bukásáról és a fizetési kötelezettségek elől való szökésről. A muít hét elején tőrtént Nyíregyházán is egy hasonló eset. Szilágyi Dezső városszerte ismert terménykereskedő a főszerepfője. Szilágyi különben már magát a nevét is jogosulatlanul használja, amennyiben ő ma is Szamuelli és a m. kir. belügyminiszter nevének Szilágyira való átmagyarositását nem engedélyezte azzal az indokolással, hogy a Szilágyi név történelmi név és erre való névváltoztatást nem engedhet meg. Szilágyi—Szamuelli egy kis alacsony, köpcös, fehér, tetlarcu, erősen fekete hajú fiatalember, aki évekkel ezelőtt még nem is mert álmodozni olyan üzletmenetről sem, amilyet nála a pénzügyi ziláltság az utóbbi években kifejlesztett. A Bessenyei-tér 3. szám alatt, a Glück-féle házban nyitott lerniénykereskedői irodát, amikor már a mozgó kereskedői pályafutást megunta. Jól ment a kis üzlet. "Lassankint telt elegáns ruházatra,, mulatozásokra, élvezetekre — és kártyára. Egyszóval kezdett nagylábon, jól élni. — Közben azonban meg-meglorpanhatolt a fényes pályán, talán el-elsik!ott és ilyen magáraeszmélő polgári pillanataiban bizonyára gondolhatott arra, hogy ez igy nem fog tartani örökké és eljön majd a normális polgári gazdaság iélet ideje is. Fészekrakásra is elszánta magát. Megnősült és a Józsa András-utca 3- szám alatt laktak egy bútorozott szobában. Játékait azonban tovább folytatta. Terményüzemét erősen széthálózva kifejlesztette, ugy, hogy már ismert név volt az ország nagyobb malmai és terménykereskedői előtt. Eljött a kosztpénz zsarnokideje is, persze, hogy szedett fel pénzt kölcsön, kosztkamatra és pedig főleg sok kis embertől, kis télelekben — gondolván azt, hogy sok kicsi sokra megy. És igy tartott ez egy ideig. A szenvedéllyé váió kártya azonban őt is — mint annyi sokat — jégre vitte. — Elkövetkezett a végzet. Helyben és Budapesten is nagyban játszott kártyaéjjelek jüan a reggel napfényé lialmas kártyaadósságokat mutatott fel. Fizetnie kellettNem tudott. Halasztásokat kért és megoldáson törte a fejét. Közben a hitelezői is megmozdultak, a bankok és a koszttőke tulajdonosai. Szilágyi—Szamuelli szorongatottságában szemlényvesztésre határozta el magát egy nagyivü gesztussal, hogy megtévessze hitelezőit. A Jókai-utcán, a Brüllféle házban fűszer-nagykereskedést nyitott, de oly szédületes gyorsasággal, hogy sízinte mondák keringtek róla. Este még üres voll a bolthelyiség és egy éjjel a berendezések, beraktározások ugy elkészültek, hogy reggelre már meg lehetett nyitni a forgalom számára az üzletet. Mindez nem használt azonban — és csak a tűzre volt olaj. A kártyaadósságok hurokkötele már a nyakát iszorongatta. — Most már nem volt más menekvés — mint kereket oldani. És a műit hét keddjén megszökött Nyíregyházáról, itthagyva beteg feleségét. Sokan látták Pesten, amikor a bécsi gyorsvonatra felszállt, hogy továbbszökjön, azonban ezt nem lehet kétséget kizárólag megállapítani. — Utánajártunk itt az államrendőrség utlevélosíztályán is a dolognak és kiderült,; hogy itt nem váltolt külföldre szóló útlevelet. A lény az, hogy megszökött. Hitelezői pedjg sóvár szemekkel nézhetnek utána. ígv a debreceni István malom 160 —200 millióval, a Karcagi Hengermalom, a Róth-téle malom 50 millióval, a Törökszentmiklósi malom. Haas Ignác kemecsei malma 60 millióval, Kisvárdai terménykereskedők, Windt és Físch kisebbnagyobb összeggel, a budapesti ((Hungária)) malom 40 millióval, egy helybeli szénkereskedőtől az elutazás napján kölcsönkért 43 millióval. Ez az egész fizetésképtelenség körülbelül 750 millió paszszivát tesz ki. Hozzávéve a beavatott forrásból nyert azt az információnkat,. hogy ezenkívül több budapesti cég is érdekelve van e fizetésképtelenségben, az egész passzíva körülbelül kitesz egy milliárdot. Ez Szjlágyi—Szamuellinek csődtörtcnete addig számot üzérkedéseiről . amig a bírái előtt nem ad •,,,, —-—rc— juh. . iiii|_jjrT7 APOLLÓ Si BARBARA LA MIRR Seghatalmasabb fiinoje Kedden Szerdán V Csütörtökön Egy párisi szerelmei A repülő teve amerikai burleszk attrakció. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor A debreceni gazdászok előadásai szabolcsi községekben. Nyíregyháza, február 8. A Nyirvidek tudósitójálól . A debreceni m. kir. gazdasági akadémiai hallgatók Ifjúsági " Egyesülebének Széchenyi Gazdasági Osztálva február hó l-t n Büdszentmihályon a gazdakörben tartott népszerű előadásokat á nagyszámban megjelent vidéki gazdák részére. — Halász Miklós gazcl. akad. tanár, az osztály tanárelnöke beszédében feliária mezőgazdálkodásunk nagy mulasztásait és az okszerű talajmüvelést jelöli meg azon alapnak, melyre mezőgazdaságunk jövője felépíthető. Felhívja a gazdák figyelmét a modern taíajporhanyitó gépekre és rámutat azok nagyfontosságára a tatajelőkészitésnél. Ezután részletesen ismerteti a búzának és tengerinek, mint az ottani talajviszonyoknak legjobban megfelelő kél. főterménynek a heiyes termelését és ezzel kapcsolatban ajánlja a vetőmagcserét, a vetőmag helyes tisztogatását és csávázását. A gyakori takarmányinséget elkerülendő, felhívja a gazdák figyelmét a kukoricaszár feltépésére és bezsombolyázására, melynek módját szintén részletesen ismerteti. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Batta Pál III. éves hallgató »Lótenyésztésünk fejlesztése;) cimen tartott előadást, melynek keretében különös súlyt helyezett a tenyészegyedek megválasztására, a ménkérdés megoldására és a csikók helyes felnevelésére. Majd Ofáh László III. éves hallgató szomorú mezőgazdasági állapotaink jellemzésére a hazai es külföldi termésátlagokat hasonlította össze. Végül Göllner János II- é. haligaió a «Zöídtrágyázásról» tartott érLékes és a gazdák figyelmét lekötő előadást. Legközelebb majd Gégény községbe szállnak ki az agilis gazdászok s tartanak szakelőadásokat, hogy mezőgazdasági kultúránkat ezzel is előbbre vigyék. Burgonyatermelés! értekezlet lesz Nyíregyházán. Nyíregyháza, február 10. A Nyirvidék tudósítójától. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület tapasztalván a hazai burgonyatermelés évrőlévre súlyosabb pusztulását, a segités módozatainak és a legsürgősebb feladatoknak megtárgyalására, a Földmivelésügyi Minisztérium a M. Kir. Burgonyatermelési Hivatal és a M. Kir. Növényélet és Kórtani Állomás támogatásával és közreműködésével burgonyatermelési értekezletet rendeznek Nyíregyházán, 1925. február hó 21-ikén (szombaton) Szabolcsvármegye székházának tanácstermében. Az értekezlet kezdete délelőtt 9 órakor, folytatva délután 3 órától. Az értekezlet tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó 2. Burgonyatermelésünk válsága, eddigi akcióink ismertetése : dr. Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató (Debrecen). 3. A hazai burgonyatermelésről általában Takács Gyula m. kir. gazdasági felügyelő a m. kir. burgonyatermelési hivatal vezetője (Budapest.) 4. A szabolcsi burgonyafajták termelési értéke : vitéz Mayer Jenő tanár (Budapest). 5. Ujabb ismereteink a burgonya átörökSzerdán Osztrigás Mici Főszerepben P. Henichelli és Marcel Levesqne (Cocantin)