Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-07 / 30. szám

1925. február 7. JÍYÍRíIDÉK Lelkünk, képzeletünk, — a sebes szárnyú sas — a nagy úttól fáradtan visszatérve ide a jelenbe, ebbe az ezernyi akadályt leküzd­ve hatalmasan fejlődő városunkba, székházá­nak homlokán lévő címerében találtuk sikeré­nek titkát: a nyirfa lombok közül kimagas­ló egyháznak a képét s a kitartó munkának a jelvényét, az aranyosbuzakalászokat felmu­tató kart, egyszóval az Istent-féla munkának a jelképéi. Ezt a szimbólumot kívántuk ifjaink elé tűzni, amikor városunk címeréből az aranyos buzakalászokat tartó kart a magunkéba is be iktattuk ; — a vármegyénk címeréből át­vett : kifeszített ijjon fekvő, már-már szinte elröppenő nyíllal pedig azon kötelességet kí­vántuk megtestesíteni, hogy a munka mel­lett a harc is mindenkor helyén találjon ben­nünket ! Ezek közé a szimbolumok közé iktattuk a nevünket és föléjük emeltük a régi jelvé­nyünket : a keresztbe fektetett kardokon nyugvó súlyzót — kifejezéséül annak, hogy. a munka- és harckészséget és képességet a helyesen felfogott és űzött testedzés, az ifjú­ság nevelése által kívánjuk megteremteni és fokozni. Egyben kifejezésre kívántuk juttatni azt a reánk nézve felette értékes kapcsolatokat is, melyet egyrészről vármegyénk és váro­sunk, másrészt egyesületünk — mint mind a kettőnek legelső általános ember-sportot üző, ezt itt ezen a földön 'megteremtő s év­tizedek óta becsülettel munkáló testülete —< között, hisszük, hogy létesíteni sikerült. A régi fénynél uj szövétneket gyújtva, a mult dicső polgári és harcos erényeit ne­velve, kívánjuk munkálni a jövőt; a csor­I bittatlan, a réginél is igazabb és boldogabb Magyarországot — és ezt a gondolatot ki­t vántuk megtestesíteni címerünkben és jel­mondatunkban ! Elitélték a tiszaeszlári gyilkosság tettesét. „A szorgalom és kötelességtudás szenvedélye került itt szembe a lustasággal" mondotta a vádoló kir. ügyész. Szilvásy Józsefet három évi fegyházra Ítélték. Nyíregyháza, február 6. A Nyirvidék tudósítójától. Még a mult év őszén történt, hogy a Tiszaeszlárhoz tartozó Szurkos és Jeges nevű tanyák közötti uton este 9 óra után az egyik gulyást Vadas Józsefet több kés­szurássaf megölték. A gyilkosságot egy másik gulyás, Szilvássy József követte el. Az áldozat ott a helyszínen elvérzett és szekéren vitték be a tanyára. Szilvássy Józsefet és fiát, Istvánt a csendőrség le­tartóztatta. A gyilkosságnál ugyanis a fiu is jelen volt, sőt egyesek állítása szerint ő volt az, aki Vadas Józsefet lefogta, mi­kor apja a piros nyelű, vásári bicskát be­lemártotta a gulyás nyakába. Szilvássyékat véres tettükért a tegnapi főtárgyaláson vonta kérdőre a nyíregyházi kir. törvény­szék Kosinszky tanácsa. A vádat tolcsvai 1*3nis Ferenc dr. királyi ügyész képviselte, a védői székben Szilágyi dr. és Kerekes Pál dr. ügyvédek ültek. A tárgyaláson felvonult tanuk kőzött ott zokogott a sápadt ,gyászruhás özvegy, az áldozat felesége. A Szilvásyak, apa és fiu a vádlottak padján nagyon nyugodt magatartást tanúsítottak. Kihallgatták a tárgyaláson a kulcsárt, a béresgazdát, a bojtárt s a messze tiszaparti tanyák em­bereit, akik tudói voltak a lesújtó esetnek, amelynek egy józan, szorgalmas, köteles­ségtudó munkás társuk Vadas József lett az áldozata. A gyilkos beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy amikor az esti órákban Vaclas Józseffel találkozott, az torkon ra­gadta, ugy hogy védelmére rántotta elő kését. A tanúvallomásokból azonban megvilágosodott a tényállás, feltárultak a gyilkosságot megelőző események. Vadas, a' pontos, hü alkalmazott, nem szívlelte a makacs és dolgait szőrmentén intéző Szilvásyt, aki ellen kötelességmulasztásai miatt több izben kénytelen volt panaszt tenni. Szilvásy ezért nem jó szemmel néz­te a gulyást. A gyilkosság délutánján is szóvátett valamit a jószágok egészségére lelkiismeretesen őrködő Vadas. Szóváltás támadt közöttük, mire Szilvásy gulyásbot­jával Vadasra támadt. Az védekezett és arculütötte Szilvásyt. A verekedés után Vadas elhatározta, hogy jelentést tesz a kulcsárnál, mert ő bizony ezzel »a pisz­kos emberrel nem szerencsétlenkedik, nem őrzi együtt a gulyát.» Nyilván ettől a bejelentéstől fétt Szilvássy, aki ugy érezte, hogy kenyere forog kockán. Kést vett magához és a kulcsártól visszatérő Vadast leszúrta. —< Kétszer, háromszor döfte a kését áldoza­tába. Érdekes, hogy Szilvásy sehogy sem volt megelégedve a tanuk vallomásával s még leányának is azt mondotta, hogy ki­fordítja beszédét. «Máma — mondotta a főtárgya­lást vezető elnöknek — a nép mind olyan, hogy a lelkit is; könnyen ráadja mindenre.» — A kir. ügyész azzal kezdte vádbeszédét, hogy itt a szorgalom, kőtelességtudás szenvedélye került szembe a lustasággal Az utóbbi győzött, a kötelességtudó, szor­galmas ember hideg sirban fekszik. A A bűncselekmény kiindulása a két tulaj­donság összeütközése. Szilvásy István az állatok felügyeletét elhanyagolta s ezért a hűséges Vadas József szemrehányáso­kat tett. Végül egy sfótét este megvillant a kés. — A kir .ügyész ezután a bűncselek­mény bizonyítékait taglalva, Szilvásyt és fiát szándékos emberölés«rt illetve tet­testársi bünrészességért kérte megbün­tetni. A védők délután három órakor mondották el beszédüket, amely után a bíróság ítéletre vonult vissza. Négy óra után hirdette ki a bíróság a kir. törvény­szék ítéletét, amely szerint Szilvásy Jó­zsefet erős felindulásban elkövetett szán­dékos emberölésért három évi fegyházra ítélte, fiát Szilvásy Istvánt azonban a bünrészeség vádja alól felmentette. A fiatat Szilvásyt nyomban szabadlábra is helyez­tek. Az ítélet jogerős . 8XKSH BABRBARA LA MAR 1 m-s A Szajna leánya j — A legolcsóbb szórakozást az Ujság­bolt Modern Kölcsönkönyvtára nyújtja. — Makulatura olcsón kapható az Uj­ságboltban. Cft N Sodorjon J A N I N A papirt!

Next

/
Thumbnails
Contents