Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-06 / 29. szám

t9£5. februáT 6. JSÍYÍKJTIDÉK Egy nagyhalászi kereskedőtől tizenöt millió értékű ruhaneműt loptak el. A tolvajt a kisvárdai állomáson látták utoljára. Nyíregyháza, február 5. A Nyirvidék tudósítójától. Nagyhalászon január 28-án este hét óra után nagyobbszabásu lopást követett el egy eddig ismeretlen fiatalember. A lopás károsultja Zipszer Zoltán korcsmáros, akinek nyitva hagyott hálószobájába az esti órákban besurranva, a tolvaj nagyértékű vászon és ruhaneműt, asztal és ágynemüeket, szöveteket, kész ruhákat és egyéb holmit, mintegy tizenöt millió értékben ellopott. A kendőkbe, abroszokba, fehérneműbe M. K., M. O. és Z. Z monogramra van. A csendőrség megállapította, hogy a tettes 27—28 éves, középtermetű, vékony, sovány legény, aki o tett elkövetésekor szürke szőrme kalapot, fekete vitézkötéses téli kabátot és fekete pantallót viselt. Nagyhalászból a lopott holmival a hajnali órákban gyalog indult el a község közelében levő Nesze hídig. Itt betért Hegj'es Károly házába, ahol bátyus házalónak nézték. tolvaj HegyePetrovich Szvetiszláv Allette Marshall a Városi Szinház Mozgóban. Késelés biróválasztás után. \ Nyíregyháza, február 5- A Nyirvidék \ tudósítójától . A báji osendőrörs jelentést lett a nyíregyházi kir. ügyészségnek, hogy a liszatardosi választás véres incidenssel végvégződött. A választás után Cserefkó Jánost egyik haragosa egy nagy konyhakéssel hátbadöfte. Tíszatardos községben január 31-én, vasárnap volt biróválasztás. Délután három órakor a választóközönség Antalóczi Sándöréknál az egyik választó házánál gyűlt össze, ahol vidám pálinkázás és borozás között telt az idő. A mulatozók között olt hangoskodott Göncze Ferencz is. Három óra után megjelent az j udvaron Cserefkó János, aki hallomása szerint nem akart a mulatozók közé elegyedni, hanem a kerteken át távozni akart. Régi haragosa, Göncze Ferenc meglátta ,utána ment és egy nagy konyhakést szúrt a bal vállperec alatt a hátába, azután a fején is két szúrást ejtett. Majd a támadó atyja, Göncze Sándor földre teperte és egy rúddal agyba-főbe verte- A 1 A Gs ütüi í Jön U 1 | Mim denf legi főz! 1 séklől egy ágyhuzat fejében nagyobb házivászon zsákot kapott. Majd megalkudolt a házigazdával, hogy vigye kocsin Kisvárdára. A fuvarért 250 ezer koronát ígért, amit a kisvárdai állomáson meg is adott. Útközben Dombrádon megálltak, ahol a lolvaj nagy vásárt csapott és ágynemüeket adott eí többeknek. A kisvárdai allomásoii eltűnt s eddig nem sikerült megállapítani, hová. A csendőrség a legmesszebbmenő nyomozást indította meg a vakmerő tolvaj kézrekeritésére. megtámadott Cserefkó eszméletét vesztette s ugy vitték lakására. A késelő legény, Göncze Ferenc azzai védekezik, hogy illas volt és nem ludta megfékezni régóta forralt bosszúját. Egyébként egy ,izben már egy havi fogházra büntették lopásért. Súlyos testi sértésért indítottak eljárást ellene. Egy kastélyt bosszú időn át fosztogatott a cselédség. Egy közeli kastély özvegy úrnője észrevette, hogy a pincében elhelyezett palackborok, amelyekből csak vendégeknek szoktak felszolgálni, fogynak. Ugyanezt tapasztalta a petróleum és a tűzifa készleten is. Jelentést tett a csendőrségen, s igy rövidesen megtudta, hogy a palackborokat a kastély szobaasszonya fosztogatja, részben az időközönkint ellopott pincekulcs segélyével, részben olyankor, mikor vendégség volt a kastélyban. A szobaaszony hosszú időn át folytatta a bor dézsmálását. A finom palackborocskákat a parádés kocsissal és egy másik fiatalemberrel fogyasztotta el vidám poharazás közben. A tűzifát és petroleumot is ő lopta és adta el a faluban. A csendőrség jelentést tett az esetről az ügyészségen, bejelentvén azt is, hogy a kastély úrnője a tolvaj alkalmazottat elbocsátotta, de a feljelentéstől eltekint. A nyíregyházi vonaton kiraboltak egy vásáros asszonyt. A napokban Szerencsen vásár volt, amely után az egyik vásárosasszony, Almási Jánosné az állomásra ment, hogy a nyíregyházi vonatra szálljon. Az állomáson megismerkedett Tóth Pál es Jávorszky Imre cukorkaárusokkal, akik kést kértek tőle. A kést, amelyet a ruhába varrt pénzeszacskóban hordott, oda is adta s egyúttal pénzt is veLt ki és megkérte a vásárosokat, hogy váltsanak neki jegyet. A két cukorkaárusi nagyon lovagiasan viselkedett, még külön félfülkét is foglalt le Almásiné számára. A fülke két üléses volt. Az egyik ülislen Almásiné, a másikon két lovag foglalt helyet. Amint a vonat megindult, Almási Jánosné elaludt s csak Nyíregyházán ébredi fel. Itt az a meglepetés érte, hogy pénzének hűlt helyét találta. A két utas nem volt bent a fülkében s mikor Nyíregyháza állomás után újra bejöttek s ő kérdőre vonta őket, nem akartak tudni a pénzről. Almásiné Debrecenbe érve feljelentette útitársait. A debreceni rendőrség az ügyet Nyíregyházára tette át, minthogy a lopás a nyíregyházi ügyészség hatáskörébe tartozó területen történt. Az utasok közül Jánovszkyt 1924-ben a nyíregyházi kir. törvényszék lopás miatt 3 havi fogságra ítélte. i Mészáros Sándor szerint: ahol Rákosi történeti perspektívákat nyit, ott sajátosan egyesíti a nemes klasszicizmust és egy magyar regős tiszta hevületét. Bölcselete Deák Ferenc komoly mélységének és a magyaros világnézetnek, mig előadóformája a drámai monológnak és önmagához szóló naplónak keveréke. Okolicsányi László, a nemzeti szövetség nevében, azt mondotta, hogy Sopron város azzal, hogy Rákosi Jenőt ünnepli, tanúságot tesz arról, hogy ugyanazt a hazafias irányt követi, amelyet Rákosi Jenő hirdet és amely magában foglalja faji, nyelvi és vallási különbség nélkül mindazokat, akik a magyar állameszmét hordják lelkükben és a magyar államot hűségesen akarják szolgálni. Thurner Mihály dr. polgármester Rákosi Jenőben az igazság ősz bajnokát látja; az ő vezetése alatt álló hazafias sajtó olyan szolgálatot tett a magyar igazságnak, hogy emellett eltörpül még az az eredmény is, melyet Kossuth T-ajos ért el a magyar haladás megindításával, a magyar szabadság kivívásában és védelmében a Pesti Hírlapban. Szterényi József báró azt mondta felköszöntőjében, hogy ugy érzi magát minden Rákosi-ünnepélyen, mint az az óceánjáró, akit útjában rettenetes tengeri viharok érnek; zivatar süvit, a hajókolosszus csakúgy bukdácsol a viharverte emeletes hullámokon; hol fel a magasba emelkedik, majd mintha elsülyedni akarna, a mélybe zuhan; hol jobbra dől, hol balra, már-már végveszéllyel fenyegetve utasait, mikor végre a legnagyobb veszély idején feltűnik a láthatáron egy szigetkikötő, mely a megmenekülés, a segítség) reményét nyújtja. Ilyen szigetkikötőnek tűnik fel minden Rákosi-ünnepély, igy. a soproni is. Borossay Dávid gimnáziumi főigazgató szerint Rákosi volt az első, aki az összeomlás után odakiáltotta a nemzetnek: még nincsen minden veszve! ,és aki azt is mondotta, hogy a hazának a hazaszeretet ápolására, a kereszténység szellemétől áthatott politikusokra van szüksége. Nádassy Imre dr., a soproni kör elnöke, a soproni leleplezési ünnepélyen azt mondotta, hogy nem értette eddig, hogyan lehetett az, hogy ő első látásra megszerette Rákosi Jenőt? most ez ünnepélyen rnekértette. Sopronnak jó levegője, hazafisága és vallási türelmessége csatolta az ő lelkét Rákosi Jenő lelkéhez. Vitéz Simon Elemér dr. főispán ünnepli azt a nagy férfiút, kit a magyar kultura a soproni gimnáziumban nevelt a nemzetnek, és aki nemcsak az iskolára hozott fényt, hanem aki örök dicsősége lesz egész nemzetének is. Hamvas József, a jubileum megirója, az emberiség jótevőinek nevezi azokat, akik nem engedik elpusztítani a multat, de tiltakoznak a fejlődés elsáncolása ellen is. Mert meg van bennük nemzetünk örökön élő lelke, anélkül, hogy vezérségre törekednének, hatalommá lesznek, anélkül, hogy a hatalmat valaki kezükbe adta volna. Igy lett hatalommá és vezérré Rákosi Jenő. A lelkek titkos szavazása emelte őt abba a magasságba, ahonnan Intéző szava messze elhallatszik a tömeg fölött. Szávay Gyula, a költő igy jellemezte Rákosi Jenőt az Albumban: "Száz lelke közt legizzóbb talán, mely Honszeretettel a jövőbe lát. A napi miséken prédikálja papként, Az igazmondás evangéliumát, Mikor az Úrra szintén ráparancsol, Hogy a magyarral törődjön csakis! Magyarjainak meg ugy sZemébe. vágja Az igazat, hogy tátja a Vak «-« Az Album zárkovét egy zenei mutatvány képezi, »Endre és Johanna« operából, amelylyel Kárpáti Sándor zenetanár Rákosi színmüvet zenésítette és e sorok irója bemutatja az ünnepeltet, mint barátot, a Tisza István, Apponyi Albert gróf és Rákosi Jenő triumvirátusában. Az album diszes kiállításban megjelenik e napokban és ára 30.000 korona. A tiszta jövedelem a Zsófia gyermekszanatórium, a soproni diákszövetségek, a soproni Frankenburg irodalmi kör és a sopronmegyei kör között megoszlik, amelyek mint kiadók is szerepelnek.