Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-04 / 27. szám

— A Royal nagyszálloda mint Bu­dapestről értesülünk — nagyszabású telefon­központot rendezett be és a szobákat tele­fonnal Szerelte fel. Az éjjel nappali szolgálat lehetővé teszi, hogy a szállodával ugy inter­urbán, mint városi beszélgetést bármely idő­pontban lehet folytatni Városi Szinház Mozgó. Ma este másodszor és utoljára megy »A notredamei toronyön. A hatalmas filmalkotás döntő sikert aratott, s igy a mai nap sikere is biztosítva van. * Holnap szerdán a budapesti Corvin Szin­ház nagy attrakciója "Hentzaui Rupertv. megy Selzriick 11 felvonásos történelmi mestermű­ve tulajdonképen a "Zendai fogolyi cimü nagy sikert aratott film folytatása. Hogy a ; közönségnek emlékébe idézzük a "Zendai fogolyi "meséjét, de meg azok is tisztában le­gyenek vele, akik nem látták ezt a nagyszerű filmet, itt adjuk a tartalmát : »Rassendyll Miklós angol főúr a meg­szólalásig hasonlított I. Miklóshoz, Ruriiá- \ nia királyához. Mielőtt Miklós elfoglalta a I trónt, heves harcot folytatott mostohatestvére, a trónkövetelő Mihály nagyherceg ellen. Mi­hály nagyherceg mindenre elszánt cimbora jávai, Henízaui Ruper +íe! összeesküvést szőtt s közvetlen a koronázás előtt foglyul ejtette és hosszabb ideig Zendavár földalatti bör­tönében őrizték Miklós trónörököst. Egy fia- S tal angol Rassendyll Miklóst, ki a megsZóla- j iásig hasonlított a trónörököshöz, az udvar j bizalmasai királlyá koronáztattak alteregója j helyett, hogy a nép ne nyugtalankodjék a j trónörökös eltűnése miatt. A szépséges Fia- ; via hercegnő, a trónörökös menyasszonya, [ szintén nem ismerte fel a személycserét, ő és j a királyt helyettesítő Rassendyll, halálosan egymásba szerettek. Rassendyll harcot indi- I tott Mihály nagyherceg ellen, az igazi királyt j kiszabadította, ő pedig fájdalmas bucsut vé- j vén a királynőtől, visszatért Angliába. A * harcokban Mihály nagyherceg elesett, s a j cimborák között csupán Hentzaui Rupertnek j sikerült vakmerő bravúrral megszöknie.« — j Eddig tart a "Zendai fogolyé meséje. * A "Hentzaui Rupert i-ben azután folyta­tódik a Flavia királynő és az angol főúr Rassendyll Miklós szerelme. Rupert megöli a kRályí, Rassendyll azonban leszámol vele és visszatér hazájába, ahová Flavia is követi, s igy távol az udvar fényétől, boldogságban egyesülnek a szerelmesek annyi kaland és veszély után. A "Hentzaui Rupe/U női főszerepét Elaine Hámmerstein, a kiváló amerikai film­színésznő játsza, akinek a y>Zendai fogolyi­ban produkált szenzációs alakítása mindenki , előtt emlékezetes. A "Zendai fogolyi végsőkig feszitett, izgalmas történet keretében a tragi- ! kus szerelmet szólaltatja meg, olyan hatás­sal, hogy szem nem maradt szárazon a film bemutatásakor. Ennek a tragikus szerelem­nek a második fejezete a "Hentzaui Ruperti. * Aki látta a "Zendai fogoly« cimü filmet, az minden rábeszélés és reklám nélkül meg fogja nézni a "Hentzaui Ru pertu-ki is. Jó bornak nem keli cégér. Aki azonban nem látta, hanem elolvasta fentebb a "Zendai fo­goly« tartalmát, annak okvetlenül meg kell néznie ezt a monumentális filmattrakciót, amely felépítés, diszletezés, bútorok, korhű jelmezek, tömegjelenetek szcenirozása és a filmművészek já éka tekintetében válóság- 1 gal egyedülálló alkotás. * $ A »iHentzaui R.Uperh-ben egy darab tör- j téneiem játszódik le a szemünk előtt. Egy da- | rab történelem, a maga hatalmas arányaival, j nyomorával és pompájával, gazságával és I színtiszta becsületességével, szomorúságával 1 és csöndes boldogságával. A történelem cik- f | lopszi vonalai közé a filmíró belerajzolja két s szerelmes embernek a galambleikét és ekö­jj rül a két embersziv körül játszódik le ennek a nagyarányú filmdrámának a cselekménye. A »Hentzaui Rupert i film kimagasló ese­ménye a nyíregyházi filmszezonnal, a sikere tehát előre is biztosítottnak vehető. A nyír­egyházi publikumnak ritkán volt alkalma ilyen csodaszép darabot látni, épen ezért min­denkinek meg kell nézni Flavia királyasszony történetét. íj! A »Hentzaui Ruperti szerdán és csütörtö­kön megy a Városi Szinház Mozgóban, 5, 7 és 9 órakor. Diadal Mozgó. Ma este még a bájos férfigyülölő Miss Hobbs előadásában gyönyörködhetnek a hu­mor kedvelői. A nagyszerű filmnek tegnap rengeteg nézője voit, s igy a telt ház ma is biztosra vehető. »Az emberiség átkai cimü filmet mutatja be holnap a Diadal-Mozgó. A film két részből áll, s mindakettőt egyszerre játszák el. Az I. rész : »A munka leánya«. A II. rész : Mil­liárdok mámorában«. A darab tulajdonképen a kis szőke Horst Marianna életének regénye, munkáslányból egy báró szeretője, majd egy gyáros felesége lesz, akinek halála után ő marad az ura a milliárdoknak. Ismét találko­zik a tönkrement báróval, akinek végül is felesége lesz. A film cselekménye maga a való élet, a maga szépségeivel és mocsaras fertőjével. A bűnös elveszi büntetését, s a könnyelmű Mariannának is vezekelnie kell. Meindel báró megismeri az életet, megtanul doigozni, s eddig nem ismert képességei nap­fényre kerülnek. Feltaláló lesz, s ennek kö­szönheti, hogy ismét megtalálja régi szerel­mét, Mariannát. »Az emberiség átkai tele van a mozi ren­dezés és filmtechnika szépségeivel. Gyönyörű felvételek, nagyszerűen elrendezett jelenetek követik egymást sok felvonáson keresztül. A darab méltó arra, hogy figyelmesen végig­nézzük, mert tartalma* nemcsak szórakozást, hanem nagy tanulságokat is nyújt. * "Az emberiség átkai szerdáit és csütörtö­kön lesz műsoron, 5, 7 és 9 órakor. Ifi cigarettapapír E s hüvely vendégjátéka az Apaiíóban. Február 5. csütörtökön .és 6 án pénte­ken a Pesti Kabaré vendégjátéka lesz az Apol­lóban E két napon megérkezik hozzánk Vi­rágh jenő, Sándor Stefi, Vasvári Vilmos Új­vári Ferec s Erdős Lajos zeneszerző karmes­ter. Felsoroltuk e művészi neveket s igazán mondhassuk, a művészek szine java, e díszes csokor. Virágh Jenő s Sándor Stefi neve nem ismeretlen nálunk, mert e müvészpárt annak idején is nagy sikerek kisérték, előadásaikat pedig mindig dörgő tapsokkal jutalmazták. * Újvári Ferenc, Várnai Vilmosról is meg­kell emlékeznünk, Újvári egy kiforrott kabaré művész, s Várnai, pedig egy kitűnő táncos komikus. * Családi fehér műsort hoznak a művé­szek magokkal, amit minden uri leány meg­hallgathat? Színre kerül az első napon. A po­fon Újvári Ferenctől, A villamos házasság, Harmath Imre vigoperája, Politikus hordárok kettős, s Tanácsos ur jó ember, s egy csomó szóló, duettek s táncszámok. * A második nap műsora, teijesen uj lesz s színre kerül. A notesz. Szép Ernő tavaszt játéke. Patent iroda bohózat. Fogadja részvé­tem, komédia Mihályi Istvántól, Krondorfi, Flarmath Imre szatírája s egy csomó uj szóló és aktualitás. * E két napon 2—2 előadás lesz az Apol­lóban mindenkor 7 és 9 órai kezdettel s ez­úton figyelmeztetjük a közönséget, hogy pon­tosan jelenjen meg, mert előadás közben az ajtók zárva lesznek Rendes szinházi helyárak. Előjegyzéseket elfogad özv. Rottaridesz Ist­vánná urnő dohánytőzsdéje. MNIMI M.I IMYNMMNIIT. NL I— Magyarország vidéki birléll bajnokságai Hatalmas közönség a bajnokságon. — : Nehéz küzdelmeit után iolí el csak mía­I den solyesoport. — leilser legyőzte Benköt, Gyárífy Doióí. A magyar temperamentumnak, a magyar jellemnek egyik legjellemzőbb és egyik leg­népszerűbb sportjának hódolt vasárnap Nyír­egyháza sporiközönsége. A legklasszikusabb és leghatalmasabb méretű vidéki birkozóverseny keretében csonka hazánk minden részébői á még egészséges vidéki sport legjobbjai, büsz­keségei adtak találkozót egymásnak, hogy az acélos izmok megfeszítésével, testi kuifurájuk fejlettségével, igazi magyaros küzdelmekben döntsék el, hogy ki viselje talán csak egy rö­vid évig, talán tovább a büszke bajnoki cí­met és ki büszkélkedhetik a „vidék legjobb birkózója" nevével. Szép volt, grandiózus volt ez a verseny, méltó ünnepe egy város húsz­éves sportmultjához, nehéz küzdelmeihez és most, amikor az eredményről, a verseny mér­legéről kell beszámolnunk, szinte azt mondhat­juk, hogy nem láttunk mi akkor nyertest, sem vesztest, nem láttuk, hogy melyik versenyző­nek van előbb a két válla a földön, csak egyet gondoltunk, hogy ezekben a nehéz küz­delmekben, az izmok feszülésében, a közönség tombolásában, a szebb, a boldogabb jövő egy halvány sugara rezdül meg és a magyar élniakarás, a magyar erő a sport keretében nyilatkozik meg. A Magyar Birkózók és Bokszolók Or­szágos Szövetsége ebben az évben harmadszor tűzi programmra a vidéki bajnokságot és nagy megbecsülésnek tekinthető, hogy éppen Nyír­egyháza városa, illetőleg közelebbről a Nyír­egyházi Torna- és Vivó Egyesületet kérték fel az 1924-es bijnokság megrendezésére, ami annál is inkább nagyértékü, mert az előbbiek a fővárosban zajlottak le és ez a vasárnapi volt az első vidéki bajnokság, amely vidéken került lebonyolításra. Kétségtelen azonban, hogy a NyTVE megérdemelte azt nemcsak múltjával, hanem a jelenével is. Bizonyítja ezt a sima, zökkenés nélküli kifogástalan rendezés, amely jellemző volt erre a bajnokságra. Führer Adolf szak­osztályi elnök, igazgató és Weisz Zoltán elő­adó, versenyintéző érdeme ez, akik fáradtságot és időt nem kiméivé dolgoztak kitartással és, fiatalos lelkesedéssel már hetek óta és az eredmény jobb és értékesebb nem is lehetett, mert a fővárosi vezetők nyilatkozata szerint is ilyen precizitással és alapossággal előkészíteti verseny csak igen ritkán látható és rendezés tekintetében méltóan sorakozik a nagy fővárosi versenyek mellé. Alig oszlott szét a hatalmas közönség a NyTVE jubiláris díszközgyűléséről, még előt­tünk lebegett a NyTVE illusztris elnökének érdekes előadása az egyesület múltjából, már megindult a vándorlás a Városi Szinház felé és amikor a függöny felhúzódott, már majd­nem telt ház tapsolt az első párnak. Külön fejezetet érdemel a közönség sportszerű és mégis végig lelkes és kitartó viselkedése. A versenyen voltak igen szép és élvezetes küz-

Next

/
Thumbnails
Contents