Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-04 / 27. szám

JSÍYÍRITIDÉK 1915. febrnár 4 nemzeti írásról is. Majd ügyesen választott, főleg ismert nagy írók, költők, tudósok és bölcselők, — valamint gonosztevők, bűnösök és betegek Írásaiból összeállított vetített kép­sorozattal győzi meg a hallgatóságot a lélek­tan, kriminológia és pathológia terein gyakori irásjelenségek elemzéséről. Mig elfogadja a hipnotikus álomban lévő egyén írásában a szuggesztió hatását, viszont megdönti a spiri­tizmus irásjelenségeinél a transzban lévő médiumra tett más szellemi befolyásolást. Előadása végeztével beismeri, hogy a tudo­mányos grafológia még kezdő tudomány és evidens igazságai még kevés számban van­nak és hogy sok kérdésben még tapogatózik de hisz a grafológia elkülönülő tudományá ban, annak továbbfejlődésében és nagy jelen­tőségében, mely fejlődést egyéb hasonló és vonatkozó tudományágakkal, főleg pedig a mikrofotografiával fogja gyakorlatilag is áldá­sossá tenni a kulturára. Tartalmas, szines, meggyőző előadásáért lelkesen megtapsolta a hallgatóság. A tanítóság műsoros estje. Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék tudósítójától . A Szabotcsivármegyei Általános Taní­tóegyesület szombati műsoros estje és táncmutaifcsiága fényesen sikerült. A Korona disz termében évek óta nem láttunk olyan nagy közönséget, mint a tanítóság mű­soros estjén. Ezt a nagj r sikert értékes tár­Lsadalmi megnyilatkozásnak láttuk. —- A társadalom érzi, tudja, milyen sorsdöntő jelent őisége van a tani lói munkának és ki­fejezésre juttatja, hogy ezzel a jövőt ala­pozó munkával szemben hálával, elisme­réssel tartozik. A tanítóság műsoros est­jén társadalmunk minden rétege képvi­selve volt különbség nélküf. Ott láttuk a nemzeti hadsereg tisztjeit, élükön Vitéz Oelim Tivadarral, Zalán Antal ezredes­sel, ott Tátink az egyházak lelkészeit, Éne­kes János, Ruttkay Gyula kanonokokat, Paufik János ig. lelkészt, Bernsbein Bé­la főrabbit, megjelent dr. Kállay Miklósi főispán titkárával, Harsányi Lászlóval, Kardos István kufturtanácsos és velük együtt városunk társadalmának színe-java, birtokosok, kereskedők, iparosok, tisztvi­selők nagy sokasága. A műsoros estet Sza­bó Pál igazgató-tanitó nyitotta meg. — Tömör mondatai ércesen zendüllek a teremben, hogy kifejezésre juttassák a tanítói lelket átható emberszeretetet, ha­zafini érzést. Ezután a Hiszekegy hang­zott el a Tisztviselő Dalkör csodásan gaz­dag és szines hangszerén. A Dalkör Ma­gyar László karnagy vezetésével a mű­soron rendkívüli sikerrel szerepelt. De­mény: Szerenád-ja, Pacius: Finn dala, Révfy Géza dalegyvelege mind remekei voltak a férfi dalkarnak esi viharos tetszést arattak. A műsoron a nagys'zerü dalárda számok mellett Garay Gyuláné, Füredi Henrikné és Abod Imre szerepeltek. Garay Gyuláné újra megragyogtatta sfeavaiómü­vészetének szépségeit, az intellektus biz­tosságát, az érzelemmel áthatott, magya­ros zamatu dikciót. Különösen Tompa Mihály Pusztán c. elégiájával aratott nagy isikert Garay Gyuláné, akinek műsora mindig igen értékes irodalmi ízlésre, lel­kes magyar asszonyi lélekre vall. Kiss Jó­zsiéi': Gyilkos harag és Vörösmarty: Mese a rozsabimbóról c. költeményei egészí­tették ki az előadói számot. Füredi Henrikné zongorajátéka egyik fénypontja volt ^ műsornak. A művésznő; abszolút tisztasággal, ragyogó techniká­val és kulturált előadói stílussal szólaltatta meg Liszt Rigoletto Paraphrase-ját. — Mindketten forró tapsot kaptak. A hatásos műsort Abod Imre hangulatos ének szá­mai zárták be. Műsor után a fiatalság jó­kedvű tánca kezdődött. A tanítóság mű­soros estjének és táncmulatságának jöve­delmét a tanítók özvegyei ós árvái javára fordítják . A jegyzői árvaház javára fényes sikerű műsoros est volt Nyír­bátorban. Nyíregyháza, február 3. A Nyirvidék tudósítójától . A nyírbátori járás jegyzői kara a jegyzői árvaház javára február 1-én a nagy Vendéglői mozgószinház helyiségében mű­soros estet rendezett, amelynek fővédnöke Mikecz István alispán, védnökei Erdő­hegyi Ferenc főszolgabíró és dr. Erdőhe­gyi Lajos nemzetgyűlési képviselő voltak. A műsoros estén előkelő közönség jelent meg, amelynek soraiban Nyírbátor tár­sadalmi életének reprezentánsait teljes számban együtt láttuk. Jelen volt Erdőhegyi Lajos a nyírbá­tori kerület nemzetgyűlési képviselője is. aki kíséretével autón érkezett Nyíregyhá­záról Nyírbátorba. A nyíregyháziakat dr. Deme Sándor ügyvéd otthona fogadta no­bilis magyar vendégszeretettel. Erdőhe­gyi Lajost a műsoros estén egybegyűlt s az egész nyírbátori kerületet reprezentáló nagyközönség lelkes szeretettel fogadta. A műsoros estén Erdőhegyi Ferenc főszolga­bíróval az élén megjelent a nyírbátori já­rás főszolgairói és jegyzői kara. A jólé­konycéJu est érdekéen Baloghy László fő­jegyző fejlett ki értékes, figyelmes rende­zői munkát s a kiválóan sikerült est er­kölcsi és anyagi eredményei az ő agilitá­sának és ügyszeretetének köszönhetők el­sősorban. A műsor a «TeII Vilmos» nyitányá­val "kezdődött meg, amelyet Kis- Csiki Elemér kitűnő zenekara adolt elő. — Ba­loghy László főjegyző mondott ezután tar­talmas, értékes megnyitó beszédet, amely­nek költői lendületű mondataiból a jegy­zői árvák iránt érzett áldozatos szeretet és a honfiúi lélek fájdalma sugárzódott A megnyitó beszédet lelkes tapssal fogad ták, majd Murgács Kálmán az országosan ismert kiváló nótaszerző jelent meg a pódiumon. Felsíró hegedű szavában, nó­tázásában a magyar géniusz lobogott. — Szerelmi dalai, ..virágenekei és irredenta dalai a szivekre árasztottak az ő bűvös dalainak szépségeit. Murgács Kálmán, aki az egész országot bejárja, a magyar dal apostola és poétájaként igazi magyar kul­turmissziót teljesít és az elszakított or­szágrészek iránt olthatatlanul égő, vágyó­dó, fájó szeretet papja. A műsoron két íz­ben szerepelt óriási sikerrel. Értékes, művészi mozzanat volt Baloghyné Kiss Rózsi fővárosi énekesmüvésznő szerep­lése is. A művésznő Puccini nagy áriáját, Massanet elégiáját, majd Mozart varázs­fuvoláját, majd Tarnay é® Wagner dalo­kat adott elő s frissen, ezüstösen csengő szép orgánuma, gazdag előadói készsége magával ragadta a közönséget. A nívós műsoron még Pisztray Géza és Konok Tamás szerepéltek. Pisztray Géza Kiss Menyhért Censtochowi legenda c. költe­. menyét adta elő megkapó művészi erővel. ! Drámai előadása, a beszéd hangszerén vaíó abszolút biztos játszani tudás az or­szág egyik legkiválóbb előadói sorába emeli Pisztray Gézát, akit mihamarabb Nyíregyházán is hallani szerelnénk. Rend­kívül hatásos-volt Konok Tamás hegedű­játéka is. Konok festői jelenség a pó­diumon, bravúrosan kezeli a hegedűt s zenei gondolatok tiszta értelmezésével ját­szik. Vieuxtemps: Az utolsó rózsa, Wíeniawsky: Le Menetrier, majd Schu­mann Tráumerei Beriot, Scéne de Ballett­jének eljátszásával nagy sikere volt. A hegedüjátékot, valamint az énekszámokat dr, Kirchhofer Káhnánné kísérte finoman árnyaló zongorajátékával. Műsor fatán tánc kezdődött meg, ameíy kitűnő hangulat­ban a reggeli órákig tartott. HIREK. KIS NAPTÁR : Február 4. Sierda. Róm. kath. Korz. Andr. Gör. kath. Izidor a. Prot. Ráhel. Diadal-Mozgó: nincs előadás. Városi SZinház-Mozgó: HentZaui Rupert, Selznick történelmi mestermüve 11 fel­vonásban "(A »Zendai fogoly« folytatása) (5, 7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: Vérnász, regényes történet Franciaország véres napjaiból 7 feje­zetben (7 és 9 órakor.) Vármegyei Jósa-Muzeum : zárva. Nyelve jégpálya: nyitva. Városi gőzfürdő: nyitva (férfiaknak.) Egész héten át a dr. Szopkó és Halssinger­gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgá­latot. TELI DAL­A zúzmara zu^za a szivem És marja lelkemet a fagy t Amitől minden roskad itten A Kárpátok alatt... Roskad minden, mi s zép, jó, nemes, Mi szárnyat bontni vágyik, Hogy bejárjon földet és eget Kárpátoktól le az Aldunáig... Szívben hiába nyél Szalyads'ág, Nemes érzés feslő vágya, Kapzsiság, közöny és kajánság Halál-kasZája mind levágja,.. Itten már addig élet nem lesz, Mig rendet nem vág a halál; Mig mindent, mindent el nem rendez, Az élet nyugtot nem talál! Fel tehát kasZára! Zengjen éle Magyar vasnak, mint cimbalom! Ettől függ csak, hogy vajon él-e Magyarország, vagy — sírhalom ... TIKOS ANDOR. az Apollóban harry Liedtke Parádés filmje! Álom a boldogságról Bollay Camilla

Next

/
Thumbnails
Contents