Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-04 / 27. szám

•N yrt> pj A él** t» 1915. február 4. A ImszeszleMös BJylve ünnepi gyűlése a várositáza m A Nyeíve uj eimers. „A mi pélszalagimk a Hargita ormár Nyiregyháza, február 3. A Nyirvidék ludósjtójáföl. Vasárnap délelőtt 11 órakor olyan a városháza nagyterme, mintha ünnepi szertartásra, áldozatbemutatásra készülne a város polgársága. A vérző magyar sziv bittel és reménnyel telt meg, a tesli kullu-sznak mutatott be áldozaloL, Nyiregyháza város a húszéves Ny t vét ünnepelte. A ieremben, amelyet a nagy ő:sök képein kivül a város alapítójának. Károlyi grófnak mellszobra ékesít, nincs egy t^üpaíattnyi hely sem szabadon. Az ülőhelyeket csakhamar elfoglalják, de köröskörül a térimben is nagy sokaság áll. Az elnöki emelvény előtt egy asztalon színes cimcr van. a város és a vármegye címerének motívumaiból. A Nytve címere. Alatta márványlapokra erőisitett piakeitek és érmek, mellet le egyik oldaton a Nytve tagjainak hatalmas tablója, a másik oldaton a bajnoki birkózó Verseny kék-fehér szalagos érmei. Tizenegy órakor megjelenik Kállay Miklós dr. főispán, aki az elnöki székben lögíat helyett. Mellette Míkecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormányfő tanácsos polgármester,' majd tovább az egyik OldalOn. Kovácli Elek dr. kir. közjegyző, Zelenka Lajos kir. kúriai biró, törvény, széki elnök. Baur ezredes, Krómy Károly elnök; a másik oldalon Bogár Lajos ny. főjegyző. Sasi Szabó László, dr. Jármy Béla volt főispán. Szobor Pál Nyíregyháza város főjegyzője, Pisszer János ipartestületi elnök ülnek. A teremben látjuk városunk egész lakosságának képviseletéi. Az egyházak, a hadsereg, a kir. államrendőrség képviselői, dr. Illés Andor kir. főügyész, a Nemzeti Szövetség elnöke. Csiky Istvánné a Mansz elnöke, a lest véregyesületek képviselői, a Magyar Labdarugó Szövetség, a Magyar Atlétikai Club keleti kerületének, a DEAC-nak, a DKASE-nek. a Birkózók és Boxolók Országos egyetme'ének küldőtlei. valamenynyi intézmény, hatóság képviselői foglalnak helyet az ünnepi teremben. Mindenki átérzi, hogy nem csupán egy vidéki sportegyesület jubileumáról, hanem a nemzelmentés legfőbb reménységének, a iestnevelégi gondolatának ünnepéről van szó. — Meri a Nytve húszéves működésén ez a magasabb értelmezés vonul át. Olyan egyesület jubiláris ünnepére jött el a város színe-java. amelynek törekvéseit a nemzetnevelés magasztos ideálja vezérli. Es éppen ezért az ünneplés annak a férfiúnak alakja köré áramlott, aki meg nem szűnő gondossággal, magyar lelkének örök nyugtal&iiísiágával, jövőbe szegzett lek intettel a lestnevelés nemzeti jelentőségének köztudatba vitelét szolgálta. A íciiörő ovációnak ő volt a központja, a egyik vége a íiomnici csncsra, a a vasa erősítve." hála, szeretet, elismerés virágai az ő alakja köré fonódlak. Mily gyönyörű átfogó- gondolat az, amely őt a Nytve uj címerének megkonstruálásában vezette. — A jelmondatot az ezeréves múltra, az őrök «spártai férfikorára» emlékeztető szabolcsi földvár obeliszkjéről vette, lí ál estette a buzakalásizi tartó kart, a munka jelképezőjét, a nyilat kiröppentő kezet, a harc szimbólumát. Milyen egyszerű, világos, mennyire a magyar sport egyetlen helyes célkitűzésiéből fakadó voll az a meg állapítása, hogy a sportegyesületek törekedjenek mind egy cél fele s akkor útjaik nem fogják keresztezni egymást s milyen grandiózus voll az a mondata, hogy a magyar testnevelés előtt kifeszített célSizallag egyik vége a Lomnici csúcsra, a másik a Hargitára van kifeszítve. Katonákhoz, testnevelőkhöz, tettek és küzdelmek emberéhez méltó, spártai ulalás a magyar testnevelés feladatára. Hisszük, boldog voll ezen a vasárnapon, níert évtizedes munkásságának nagyszerű eredményeiben, rögöt törő szántó-vető évei ulán a zöldelőj egészséges vetésben gyönyörködhetett. A Nytve nagy jubiláris ünnepének lefolyásáról a következőkben számol be tudósítónk. Uj cimer Tizenegyóra után a Tisztviselő Dalkörnek kiváló muzsikalitásu gárdája a Hiszekegygyei nyitja meg a díszközgyűlést. Ezután Krómy Károly, a Nytve elnöke ismerteti az uj cimert és az uj jelmondatot. A címer a Városi és a vármegye címeréből vett motívumaival a sport és a halóságok kölcsönös egymásra hálásul is dokumentálja. A jetmondat a szabolcsi földvár gránitoszlopára vésett vers ,amelyet Leövev Sándor szerzett: Míg a világ áll, mig a napja tart, harc és munka helyen találja a magyart. A címer és a jel mondai ismertetése ulán Krómy Károly dr. ,meleg szavakkal üdvözli Kállay Miklós főispánt, Míkecz István alispánt és a jubiláris ünnep emlékére átnyújtja nékik a Nytve ajándékát, a márványlapra erősített érmet, mint a Nytve végtelen hálájának jelét, azért a támogatásiért, amellyel a Vármegye és a város lehetővé tette a Nytve fokozatos fejlődését. Az eszményi magyar férfi Krómy Károly iszíayai nyomán ünneplő éljen riad fel, majd Sasi Szabó László, a Nyirvidék főszerkesztője, a Nytve tiszteletbeli elnöke, az ünneplő sportegyesület egyik legkiválóbb alapot vető munkása emelkedik szólásra és lendületes beszédben fejti ki a magyar testnevelés célját. Sokan beszélnek ma dekadenciáról — mondotta — de ő ezekkel szemben vitatja, hogy az emberi nem még a fejlődés utján áll. Nemcsak a technika vívmányainak nézőpontjából, de fizikai oldalról is. Igaz az, hogy «Mens sana in corpore sano» de állítja azt is, hogy a szellemi élet haladásával, a higiénikusabb élet, az okos lestedzés a fizikum fejlődéséi lögja eredményezni. Megállapítható, hogy a mai időknek is vannak Toldijai, Kinizsy Páljai s az ógörög athléták is bámulnák a mai athléták edzettségét, a novemberi, decemberi usizó és íutbailverseiiyeket s az, a fekelebőrü boxoló, aki ökröt sújt le, nem magát erő tekintetében az előtt. Nem is az erő foka az ókor és a mai kor emberei közölt, hanem a következők: A társadalmi élet kezdő fázisánál az ember örökös harcban állott és ez mindenegyes embert bátorrá, vakmerővé, ügvessé telt. Később ,a társadalom fejlődésével növekedett az egyéni jogbiztonság, lohadt a harci kedv s az általános testi ügyesség, bátorság nem volt mindenkinek sajátsága. nHltreiszégyelné ógörög atléták a különbség ngy megszokta Iában is engedelmes Mig végre a mai jogbizonyoisság rendelte a borzas jogrendhőst, aki ül az óvó. védő paragrafusok nü _ mini az a majo

m a ketrecében, amelyik a vasrácsai nem csak börtönnek, vagy ollahnazónak tekinti, hanem arra is felhasználja, hogy ráköpköd mögüle a járókelőkre. Az ő embere nem ez az elsatnyult jogrendi alany. Ezeknek csak addig tart hősködésük, erejük, fiatalságuk, mig a paragrafusos jogbiztonság tart, de mikor ez megszűnik, sorozásukon, felülvizsgalatukon, pótszemléken gyáván meghúzódnak. Ezzel a típussal szemben a sportatléta az ideálunk, aki erős, bátor, önérzetes, aki ismeri erejét, nem fél semmitől, aki a küzdelmei, a nehézségek legyőzését aki bátorsága és ereje tudaés szerény; mert a tréningben elsajátította a férfi legszebb erényét, az önfegyelmezési. Ez a íérfitipus bajban megvédi magát, de családját, nemzetét, hazáját. Nem fél küzdelemtől, hozzá van szokva és kiáll a küzdőtérre, ha keit. Ez az a lipus, amelynek tömegére apellálva ál fiija, hogy az emberi nem fejlődésben van, mert tőlük csakugyan várni lehel az emberi nem fejlődéséi. Mi magyarok mindennel szemben turáni közömbösséggel visellelünk, de csak addig, mig meg nem szoktuk, majd csodákat mulatunk lel. Bessenvey még hus magányban hajtja álomra .fejét, de alig félszázad lelik el s Berzsenyi, V örösmarty Petőfi, Jókai nevével dicsekedhetünk. — A zeneműv észei, a drámaírás még csak a kezdet kezdetén van, máris Liszt, Erkel. Dolinánvi. Katona. Madách állanak elő. " l Az allétika még csak bölcsőkorát éli. Az ö ifjúkorában nyolc méter volt a suly-- - | megvédi dobás rekordja és a közömbösség a spor iránt olyan volt, ban mindössze heten szer az országo kus küzdelmeit. a Városi Szinháznézték végig egybirko zó v er se ny k I as sziÉs most, husz év után, Nyíregyházán ha felkél a nap, az első sugarak albujtosi sporttelep épületének W Jegyezze fel e két napot! Február Csütörtök A Pesti Kabaré vendégjátéka! az Apollóban. az Apollóban, Rendes színházi helyárakkal ! ! Február Péntek Jegyelőjegyzések özv. Rottarides

z Istvánné urnő dohánytőzsdéjében.