Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-04 / 27. szám

•N yrt> pj A él** t» 1915. február 4. A ImszeszleMös BJylve ünnepi gyűlése a várositáza m A Nyeíve uj eimers. „A mi pélszalagimk a Hargita ormár Nyiregyháza, február 3. A Nyirvidék ludósjtójáföl. Vasárnap délelőtt 11 órakor olyan a városháza nagyterme, mintha ünnepi szer­tartásra, áldozatbemutatásra készülne a város polgársága. A vérző magyar sziv bittel és reménnyel telt meg, a tesli kul­lu-sznak mutatott be áldozaloL, Nyiregy­háza város a húszéves Ny t vét ünnepelte. A ieremben, amelyet a nagy ő:sök képein kivül a város alapítójának. Károlyi gróf­nak mellszobra ékesít, nincs egy t^üp­aíattnyi hely sem szabadon. Az ülőhelye­ket csakhamar elfoglalják, de köröskörül a térimben is nagy sokaság áll. Az elnöki emelvény előtt egy asztalon színes cimcr van. a város és a vármegye címerének motívumaiból. A Nytve címere. Alatta márványlapokra erőisitett piakeitek és ér­mek, mellet le egyik oldaton a Nytve tag­jainak hatalmas tablója, a másik oldaton a bajnoki birkózó Verseny kék-fehér sza­lagos érmei. Tizenegy órakor megjelenik Kállay Miklós dr. főispán, aki az elnöki székben lögíat helyett. Mellette Míkecz István al­ispán, dr. Bencs Kálmán kormányfő taná­csos polgármester,' majd tovább az egyik OldalOn. Kovácli Elek dr. kir. közjegyző, Zelenka Lajos kir. kúriai biró, törvény, széki elnök. Baur ezredes, Krómy Ká­roly elnök; a másik oldalon Bogár Lajos ny. főjegyző. Sasi Szabó László, dr. Jármy Béla volt főispán. Szobor Pál Nyíregy­háza város főjegyzője, Pisszer János ipar­testületi elnök ülnek. A teremben látjuk városunk egész lakosságának képvisele­téi. Az egyházak, a hadsereg, a kir. ál­lamrendőrség képviselői, dr. Illés Andor kir. főügyész, a Nemzeti Szövetség elnö­ke. Csiky Istvánné a Mansz elnöke, a lest véregyesületek képviselői, a Magyar Labdarugó Szövetség, a Magyar Atlétikai Club keleti kerületének, a DEAC-nak, a DKASE-nek. a Birkózók és Boxolók Or­szágos egyetme'ének küldőtlei. valameny­nyi intézmény, hatóság képviselői foglal­nak helyet az ünnepi teremben. Mindenki átérzi, hogy nem csupán egy vidéki sport­egyesület jubileumáról, hanem a nemzel­mentés legfőbb reménységének, a iestne­velégi gondolatának ünnepéről van szó. — Meri a Nytve húszéves működésén ez a magasabb értelmezés vonul át. Olyan egyesület jubiláris ünnepére jött el a vá­ros színe-java. amelynek törekvéseit a nemzetnevelés magasztos ideálja vezérli. Es éppen ezért az ünneplés annak a férfiú­nak alakja köré áramlott, aki meg nem szűnő gondossággal, magyar lelkének örök nyugtal&iiísiágával, jövőbe szegzett lek intettel a lestnevelés nemzeti jelentő­ségének köztudatba vitelét szolgálta. A íciiörő ovációnak ő volt a központja, a egyik vége a íiomnici csncsra, a a vasa erősítve." hála, szeretet, elismerés virágai az ő alakja köré fonódlak. Mily gyönyörű át­fogó- gondolat az, amely őt a Nytve uj cí­merének megkonstruálásában vezette. — A jelmondatot az ezeréves múltra, az őrök «spártai férfikorára» emlékeztető sza­bolcsi földvár obeliszkjéről vette, lí ál es­tette a buzakalásizi tartó kart, a munka jelképezőjét, a nyilat kiröppentő kezet, a harc szimbólumát. Milyen egyszerű, vilá­gos, mennyire a magyar sport egyetlen helyes célkitűzésiéből fakadó voll az a meg állapítása, hogy a sportegyesületek töre­kedjenek mind egy cél fele s akkor útjaik nem fogják keresztezni egymást s milyen grandiózus voll az a mondata, hogy a magyar testnevelés előtt kifeszített cél­Sizallag egyik vége a Lomnici csúcsra, a másik a Hargitára van kifeszítve. Kato­nákhoz, testnevelőkhöz, tettek és küz­delmek emberéhez méltó, spártai ulalás a magyar testnevelés feladatára. Hisszük, boldog voll ezen a vasárnapon, níert év­tizedes munkásságának nagyszerű ered­ményeiben, rögöt törő szántó-vető évei ulán a zöldelőj egészséges vetésben gyö­nyörködhetett. A Nytve nagy jubiláris ün­nepének lefolyásáról a következőkben számol be tudósítónk. Uj cimer Tizenegyóra után a Tisztviselő Dal­körnek kiváló muzsikalitásu gárdája a Hiszekegygyei nyitja meg a díszközgyű­lést. Ezután Krómy Károly, a Nytve el­nöke ismerteti az uj cimert és az uj jel­mondatot. A címer a Városi és a várme­gye címeréből vett motívumaival a sport és a halóságok kölcsönös egymásra há­lásul is dokumentálja. A jetmondat a szabolcsi földvár gránitoszlopára vésett vers ,amelyet Leövev Sándor szerzett: Míg a világ áll, mig a napja tart, harc és munka helyen találja a magyart. A cí­mer és a jel mondai ismertetése ulán Krómy Károly dr. ,meleg szavakkal üd­vözli Kállay Miklós főispánt, Míkecz Ist­ván alispánt és a jubiláris ünnep emlé­kére átnyújtja nékik a Nytve ajándékát, a márványlapra erősített érmet, mint a Nytve végtelen hálájának jelét, azért a támogatásiért, amellyel a Vármegye és a város lehetővé tette a Nytve fokozatos fejlődését. Az eszményi magyar férfi Krómy Károly iszíayai nyomán ünnep­lő éljen riad fel, majd Sasi Szabó László, a Nyirvidék főszerkesztője, a Nytve tiszte­letbeli elnöke, az ünneplő sportegyesület egyik legkiválóbb alapot vető munkása emelkedik szólásra és lendületes beszéd­ben fejti ki a magyar testnevelés célját. Sokan beszélnek ma dekadenciáról — mondotta — de ő ezekkel szemben vitat­ja, hogy az emberi nem még a fejlődés utján áll. Nemcsak a technika vívmá­nyainak nézőpontjából, de fizikai oldal­ról is. Igaz az, hogy «Mens sana in corpore sano» de állítja azt is, hogy a szellemi élet haladásával, a higiénikusabb élet, az okos lestedzés a fizikum fejlődéséi lögja eredményezni. Megállapítható, hogy a mai időknek is vannak Toldijai, Kinizsy Páljai s az ógörög athléták is bámulnák a mai athléták edzettségét, a novemberi, decemberi usizó és íutbailverseiiyeket s az, a fekelebőrü boxoló, aki ökröt sújt le, nem magát erő tekintetében az előtt. Nem is az erő foka az ókor és a mai kor embe­rei közölt, hanem a következők: A társadalmi élet kezdő fázisánál az ember örökös harcban állott és ez mindenegyes embert bátorrá, vakmerővé, ügvessé telt. Később ,a társadalom fejlődésével növe­kedett az egyéni jogbiztonság, lohadt a harci kedv s az általános testi ügyesség, bátorság nem volt mindenkinek sajátsága. nHltre­iszégyelné ógörög atléták a különbség ngy megszokta Iában is engedelmes Mig végre a mai jogbizonyoisság rendelte a borzas jogrendhőst, aki ül az óvó. védő paragrafusok nü _ mini az a majo m a ketrecében, amelyik a vasrácsai nem csak börtönnek, vagy ol­lahnazónak tekinti, hanem arra is fel­használja, hogy ráköpköd mögüle a járó­kelőkre. Az ő embere nem ez az elsat­nyult jogrendi alany. Ezeknek csak addig tart hősködésük, erejük, fiatalságuk, mig a paragrafusos jogbiztonság tart, de mi­kor ez megszűnik, sorozásukon, felülvizs­galatukon, pótszemléken gyáván meghú­zódnak. Ezzel a típussal szemben a sport­atléta az ideálunk, aki erős, bátor, önérze­tes, aki ismeri erejét, nem fél semmitől, aki a küzdelmei, a nehézségek legyőzését aki bátorsága és ereje tuda­és szerény; mert a tréningben elsajátította a férfi legszebb erényét, az önfegyelmezési. Ez a íérfiti­pus bajban megvédi magát, de családját, nemzetét, hazáját. Nem fél küzdelemtől, hozzá van szokva és kiáll a küzdőtérre, ha keit. Ez az a lipus, amely­nek tömegére apellálva ál fiija, hogy az emberi nem fejlődésben van, mert tőlük csakugyan várni lehel az emberi nem fejlődéséi. Mi magyarok mindennel szem­ben turáni közömbösséggel visellelünk, de csak addig, mig meg nem szoktuk, majd csodákat mulatunk lel. Bessenvey még hus magányban hajtja álomra .fejét, de alig félszázad lelik el s Berzsenyi, V örösmarty Petőfi, Jókai nevével dicsekedhetünk. — A zeneműv észei, a drámaírás még csak a kezdet kezdetén van, máris Liszt, Erkel. Dolinánvi. Katona. Madách állanak elő. " l Az allétika még csak bölcsőkorát éli. Az ö ifjúkorában nyolc méter volt a suly­-- - | megvédi dobás rekordja és a közömbösség a spor iránt olyan volt, ban mindössze heten szer az országo kus küzdelmeit. a Városi Szinház­nézték végig egy­birko zó v er se ny k I as szi­És most, husz év után, Nyíregyházán ha felkél a nap, az első sugarak albujtosi sporttelep épületének W Jegyezze fel e két napot! Február Csütörtök A Pesti Kabaré vendégjátéka! az Apollóban. az Apollóban, Rendes színházi helyárakkal ! ! Február Péntek Jegyelőjegyzések özv. Rottarides z Istvánné urnő dohánytőzsdéjében.

Next

/
Thumbnails
Contents