Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1925. fclraár 1. Nyíregyházán ma reggel nyolc óra ntan erős földrengés riasztotta meg az embereket. A földrengés kelet-nyugati irányban vonuló hullámos földrengés Tolt. Nyiregyháza, január 31. A Nyirvidék termet, amelyben ugylátszott, hogy éleitudósitojától . Január hónap utolsó napjának reggelén Nyíregyházán olyan esemény történt. amely az Alföld tiszántúli részén ritkaság számba megy. Reggel, nyolc óra ulán ti/ perekor megmozdult a föld a nyiregyhá'iak a'alt \ városon grűs huSámos földrengés \orurlt át Mindössze két, liárom másodpercig tartott a földrengés, de olyan meglepetést kelteti, hogy az emberek riadtan várták, mi fog történni. Szerencsére a hullámzó mozgás elcsendesedett, tovább yx>nult. — Az utcán járókelő emberek nem vettek észre semmit a földrengésből, de azok akik a földrengés vonulati irányába eső sávban laknak és ben vollak a rengés másodpercei alatt szobájukban, mind intenziven érezték a föld hátának megmozdulását. Nagyobb nyugtalanságot a földrengés nem keltett, de mint nagy újságot, izgalommal tárgyalják az emberek. Mindenki beszámol, mit érzett a rengés pillanatában. Az adatokból megállapítható, hogy a városnak csak egy részében érezték a földrengést, amelynek iránya ke'et uuga<i voltAz északi és déli utcákban ne.ni éreztek semmit, de . a kelet-nyugati közép vonalba eső mélyebb helyeken mindenütt érezhető volt a földrengés. Az ev. templom környékén erős lökést éreztek. Az egyik lakásban ínég aludtak és a föld megmozdulása ugy megrázta az ágyat, hogy ijedten ébredtek fel. A Tűzoltó-utcában egy család éppen a reggeli mellett ült, mikor a földrengés történt. — Olyaséflét éreztek, mintha a %sztk felemelkedett volna velük s észrevették, hogy a falon a képek elmozdultak. A vármegyeházán is erős volt a földrengés hatása. Az irattár nagy szekrényei recsegtek, ropogtak, mintha össze akarnának: esni. Megmozdult az íróasztal is. Az irattárban időző hajdúk ijedten hagyták el ö és a gépíró kisasszonyok ijedten ugrottak fel a gépek mellől. A Nyíregyházán jekossága rőt *zóló hivatalos jelentéseket. Nyíregyháza, január 31. A Nyirvidék tudósi tójától. Nemcsak a városokban, hanem falvainkban is éles konfliktusok támadnak a lakásínség következtében. Egy ilyen ideget emésztő lakásügyi viszálykodásnak súlyos következménye volt a Járom községben lejátszódó véres esemény. Jarabin József gazdálkodó házigazdáját, Vaszil Gábort egy kalapáccsal ugy fejbeütötte, hogy beszakadt a koponyája. A sulvos kalapácsütéstől Vaszil Gábor összeesett. A kalapács beszakította a koponyacsontot, amelynek szilánkjai az agyat is megsértették.A seb begyógyult, de Va-szil Gábor örökké nyomorék maradt. Fején mintegy tiz négyzetcentiméternyi felületen hiányzik a haj és csak a fejbőr takarja az agyat. Lélekzésnél a puha felület mozgása ujjal érezhető. Dr. Konthy Gyula törvényszéki orvos megállapította, hogy Vaszil az ütés következtében nyomorékká lettBeszéde dadogó, balkeze kevés erőt fejt ki, iába reszket. Az ügy a kir. törvényszékre került, ahol a Szalontay tanács a tegnapi főtárgyalison vonta felelősségre Jarabin Józsefet, aki önvédelemre hivatkozott. Ezt hanNotredamei toronyőr A bölcs rabbi a mellényzsebben. — Az Ojság legújabb tréfái. Ára 3000 korona kapható az Üjságboltbau. i. A Rádió Újság legújabb száma kapható az Ujiságboltban. t i I veszélyes a tartózkodás. A földrengés hatását megérezte a Nagy takarék épülete is. A magas épület erősen megrázkódott és egy teremben a menyezet vakolata le hullott. A Széchenyi uton a magasabb épii'ebekben érezték meg a rengést. A iíóbanyomda emeleti termeiben megindultak a bútorok. A székek mintha ulnak akarnának indulni, elmozdultak a helyükről. —Érezhető volt a földrengés a városházán is. A leíró teremben, ahol az írógépek sorakoznak egymás mellé és az irógépes hölgyek szorgoskodnak, a gépek elmozdultak 'és fel lentkező földrengés bizonyára végig vonult a Tiszántúlon és érezhető volt a fővárosban is. A budapesti seizmologiai állomás finom készülékei, a legtávolabbi földrészek rengéseit is jelző seizmográfok tűi pontosan tájékoztatnak a nyíregyházi földrengés irányáról és erejéről is. A földrengés okát már régóta kutatja a tudomány. Megkülönböztetnek vulkániku-s és tektonikus földrengést. A vulkánok és tengerek közelében lévő tvrületeken gyakori földrengések okai nyilvánvalók. A vulkánok izzó mélyének és a víznek közelsége megmagyarázza a löld szilárd kérgének gyakori megmozdulását. Alföldeken, tengerektől, vulkánoktól távoli területeken is előfordul a föld megmozdulása. Magyarországon különösen u Duna—Tisza közén Vannak több ízben kisebb-nagyobb talajelmozdulások és még élénken emlékezünk a báboi u előtti években történt nagy kecskeméti földrengésre. Ezeknek a talajmozgásoknak oka nem lehet a tűz munkája. Itt a föld kérgének beomlásáról, a felsőbb rétegek alásüiyerétegei között időkön át támadó üregek déséről. megroppanásáról lehet szó. — Ezek a tektonikus földrengések s valósi nü, hogy a ma reggeli nyíregyházi földrengés ís ezek közé tartozik. A város lakiváncsian várja a földrengésKalapáccsal verte be lakásadójának koponyáját. Aki házigazdáját örök nyomorékká tette. Jarabin Józsetet súlyos testi sértésért hat hónapi fogházra Ítélték. . goztaíta a védelem is, Rámutattak, hogy jarabin gazdasági cseléd volt, a háborúban hat sebet kapott. Roncsolt idegzettel jött haza s a gazdasági cseléd teendőit tovább nem végezhette. Bejött a községbe, ahol Vaszil házában egy Kósa Pál nevü gazdánál kapott lakást. Ez sehogysem tetszett Vaszitnak s ebből támadt egy napon a verekedés. A bíróság nem látta fennforogni az önvédelem esetét és Jarabint hat hónapi fogságra ítélte. A védő és a kir. ügyész egyaránt fellebbezést jelentettek be.