Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-30 / 24. szám
1925. január ; 0 JSlYÍRYIDÉK eosbskb A országos Nyiregyháza, január 29.'Sajá ttu iósitónktól . Régen voll Nyíregyházán olyan nagyarányú politikai jellegű .népgyűlés, mint amilyenben vasárnap lesz része a keresztény nemzeti politika kérdései iránt érdeklődő közönségnek. De nemcsak ennek a zászlónak a hivei várják nagy érdeklődéssel ezt a népgyűlést, hanem az ellentábor katonái is felfigyelnek az eseményre. Vasárnap délelőtt 11 órára van kitűzve a gyüiős ideje. Színhelye pedig a Bethlen-utcai Gazdák Otthonának hatalmas nagy díszterme. Mi azonban azt hiszszük, hogy ez a terem szűknek fog bizonyulni a résztvevők befogadására. A népgyűlés szónokainak legnagyobb része Budapestről jön. Igy SzViezs nyi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, akinek kedves egyéniségét, pompás szónoki tehetségét még a Dvorcsák-féle választások idejéből ismeri és szereti a város közönsége, Hozhat-e megelégedést a szociáldemokrácia".'' cim alatt fog politikai értekezést tartani és a keresztényszociálista nézőpontból feleletet adni erre a közérdeklődés homlokterében fekvő, sokszor vitatott, kérdésre. Eljön Záborszky István dr. budapesti főorvos is, aki a 'keresztényszocialista mozgalmak szintén országos hirü harcosa. A keresztény társadalom és a szociális kérdés» címmel fog előadást tartani . Megjelenik a népgyűlésen Hal»er József dr. nemzetgyűlési képviselő is, aki az ország Házában is egyik igen energikus előharcosa a keresztény politikának. A munka megbecsülése és a keresztényszociálizmus» egybevető témáját fogja fejtegetni . A Keresztényszocialista Pátról és a a Párt mérvű vasarnapi lesz. nagy népjövőről Székely János v. államtitkár, a Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségének elnöke fog nagyszabású előadási tartani. Nemcsak Nyíregyházán és Szabolcsvármegyében nagy az érdeklődés e ritka népgyűlés iránt, de megmozdultak a testvéri öszszetartozandóság országos szervei is. Így természetesen és elsősorban a budapesti Pártközpont, amely számos kiküldöttel fogja képviseltetni magát; de a mai napig bejelentetlek résztvevősüket 3 diósgyőri vasmunkások, a szegedi keresztényszocialista pártvezetőség, a debreceni keresztényszocialista vagongyári munkások és még sokan mások. Vasárnap délután 3 órai kezdetlel pedig a Keresztény Munkás Otthon Kisstér 10. szám alatt) felavatása lesz. Amikor ez a pompás, meleg otthon át lett adva a forgalomnak ezelőtt néhány hétlel, jeleztük e lap hasábjain is, hogy a felavató ünnepély egy nagyobbszabásu pártnap keretében fog megtörténni. Most elérkezeti ennek is az ideje. Ez az Otthon nemesen egyszerű ,de mégis fényes berendezésével művészi freskóival, kitűnő büfféjével várfa a végleges felavatást. Ezl követőleg, este 8 órakor társasvacsora lesz az otthonban, ahová szives szeretettel vár vendégül minden érdeklődőt a pártvezetőség # Péntek Szombat fflflX LINDER A szerelem, bolondja Yasá'iiap a Diadalban Egy festőművészről, aki néhány éve Nyíregyházán kiállítást rendezett. Fővárosi lap Kiss Kálmán festőművészről. Még mindenkinek emlékében él az a kiállítás ,amelyet Kiss Kálmán rendezett néhány évvel ezelőtt a városháza nagytermében. A kiállítás, főleg művészi szempontból. nagy sikerrel zárult, anu annál értékesebb eredmény, mivel kiss Kálmán, ellentétben a mai költőkkel és. képzőművészekkel, nem sok súlyt fektett a saját személyének adminisztrációjára. Hangtalanul, minden reklám nélkül dolgozik Orlay utcai műtermében ez a kiváló művész, aki pedig már sokszor keltett feltűnést a pesti tárlatokon, tájképeivel és figurális festményeivel. Az egyik fővárosi lap a napokban a következő sorokban méltatta Kiss Kálmán művészi múltjai: «Az a festő, akivef e sorokban foglalkozunk, régi munkása a magyar művészetnek. Kora ifjúságától jóformán nincs más eszméje, gondolata, mint a művészet. — A természet kedves, poétikus hangulatai fogták meg lelkét s mondhatjuk bátran, hogy festőink közül alig akad, aki ezeket a színes hangulatokat Szebben tudná megörökitenf Klasszikus nyomokon indult meg. a régi nagy tájképfestők: Markó. Telepy, Kelety hatottak reá. ő azonban nem vesztette el egyéniségét. — A modern impresszionistáktól is tanult. De csak azt vette ki belőlük, ami az ő lelkületével tói s nincs érzéke az iránt, vájjon nevetséges-e valamelyik cselekedete, szentimentális és romantikus érzelmeiben, ám cselekedni biztos ösztöne után cselekszik s tudja, hogy Isten eszköze s a feladata a munka, cselekvés, — a tett. A tétlen s álmodó intellektus világából ebbe a cselekvő országba jutott Shaw és működésének s munkáinak legnagyobb kulturális jelentősége, hogy egybe forrasztotta az angol és ir lélek kétféle elemeit. Hideg és tiszta tekintetével meglátta azokat az ellenmondásokat, amelyek egy évszázados utilitarizmus megszokásából az angol életbe rögződtek s amelyek mind jobban feszitették a társadalmat romboló erőket, puritán moralitása könyörtelenül megtépázta a konvencionális hazugságok már amúgy is kopott köntösét s felébresztette a vágyat az iránt, hogy politikát, művészetet, társadalmat az erkölcs alapjára helyezzenek s a puszta szemlélődés, megértés és szellemi átélés helyébe a soha nem szűnő cselekvés, javulás és reform ál ás szükségességét tette. A nélkülözés és szükség 5 hosszú esztendeje követte Shawnak Londonba való átköltözését, de ez az öt esztendő volt az, ami megadta életének a rugóit, a szülőföldjéről magával hozott képességekhez a célokat. Az ir ember befelé fordított energiái teljes erejükkel kifelé fordulnak, veleszületett tiszta értelme s kriticizmusa meglát és magába sziv minden valóságot s megszületik benne az, amit ő erkölcsi szenvedélynek mond s ami vezérmotivuma marad egész életének. A társadalmi igazságosságot keresi, mert kénytelen meglátni minden társadalmi viszásságot. A világfelfedezők mohóságával veti magát az uj problémákra, újonnan támadó reformátori akarata térre, munkára szomjas. Ez a korszak Shaw szocialistává való válásának korszaka. Marxnak a tőkéről irt müve s különösen Henry George-nek »Szegénység és Haladás« cim alatt megjelent munkája megragadják ezt a szomjas lelket. Szocialista vitatkozó körökben hallgatja a szónokokat s egy-két év alatt az eleinte ügyetlen s ijedt beszédű fiatalemberből a legélesebb dia<lektikáju debatter lesz. A Marx-féle bűvölet azonban nem tart sokáig. Észreveszi a tőke éjs munka harcának Marx-féle elméletében mutatkozó ellenmondásokat s különösen annak 1 az elméletnek a hamisságát, amely minden értéket a munkából vezet le. Egy hirlapi vitában, amely 5 éven keresztül folyt a Marx féle értékelmélet és a Menger-féle határhaszon-értékelmélet hivei között a vitába kíméletlen argumentációval belépő Shaw már tuljutott a Marx-féle megállapításokon. Már nem a Marx-féle, mechanikus bizonyossággal bekövetkező nagy összeomlástól, várja a munkásság helyzetének a javulását, hanem a folytonos reformokban megnyilvánuló szociális cselekedetektől. A szociális probléma neki már nem a proletariátus problémája, hanem általános, társadalmi, kulturális, nemzeti, sőt polgári probléma. Az emberi méltóság, az emberiség céljának a kérdése. Marx valami természetes folyamattól várja a szociális kérdés megoldását, szerinte a történelmi szükségszerűség vaskövetkezetességgel vezet arra az útra, amely a dolgozók mind nagyobb nyomorán, a tőkének a gazdaságnak mind kevesebb kézben való felhalmozódásán keresztül a forradalomhoz s a tőkének forradalmi uton a dolgozók részére való kisajátításához vezet. Shaw történelmi szükségszerűségeket is alig ismer, mert szerinte a természet semmiféle ethikai célt nem követ. Morál és ethika csak az emberben van s másként a természetben nem valósul meg csak az emberi akaraton keresztül. I (Folytatjuk.) a fővárosi (Beketovv) cirkusz közkedvelt énekes bohóca legújabb kuplékés a IU e mtos s zd áa^kka! személyesen fellép a Bestiák c. cirkusz-film keretében pénteken, szombaton 7 és 9 órakor az
