Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-29 / 23. szám

2 JMYÍRVIDÉK lí«5. január 29 A miniszterelnök Genibe utazik. A miniszterelnök az eddigi tervek szerinl február 3-án Genfbe utazik, hogy részt vegyen a Nemzetek Szövetsége pénz­ügyi bizottságinak ülésein. Minden való­színűség szerint ezeken az üléseken Smitli főbiztos is részt vesz. A miniszterelnök utjának az a célja, hogy azokon az ülése­ken. amelyen a magyar szanálási akció szóbakerül s amikor a főbiztos a bizott­sági tárgyaláson előterjeszti jelentését, ő maga i s személyesen jelen legyen. Mikor a szanálási akció még csak ter­vezetben volt meg s a miniszterelnök a külföldön még csak lapogatódzásokat vég­zett a nyújtandó kölcsön érdekében, az ország máris nagy reményekkel tekintett ezek elé a tárgyalások elé. Az eredmény a szanálási kölcsön megvalósulása lett, amelvnek jótékony hatásiait az egész ma­gvar'gazdasági élet megérzi. Igaz ugyan, hogv érdekelt körök sokat irnak és sokat panaszkodnak a szanálás miatt s egyre azt hangoztatják, hogy a magyar ipar és ke­reskedelem megrendült a szanálás követ­keztében. Véleményünk szerint ezek a panaszok nem olyan komolyak, mint azt el Illtetni szeretnék. Mielőtt a magyar ko­rona stabilizálódott volna, a vállalatok megszokták, hogy a gazdasági és pénz­ügyi élet dzsun geljében olyan mértékte­len aratáshoz jussanak, milyenre termé­szetesen most. rendezettebb viszonyok közölt gondolniok islem lehel. A panaszok és jajgatások egyebet nem jelentenek, csak aZl, hogy megszűntek azok a mérhe'.etlen nyereségek, amelyek épen a gazdasági de­zorganizációból származtak és visszatértek azok a nyereségek, amelyek a normális gazdasági életben szokásosak. A panaszok sokkal inkább a telhetetlenség panaszai, mint a valóságé. Bármennyire is szidják a külföldi kölcsönt, illetőleg az azzal be­vonult pénzügyi ósi gazdasági rendel, mégis el kell ismerni, hogy az ország egészének éleiére jótékonyan hatott ki is elhárította fejünk felől azt a fenyege­tő veszélyt, amely a korona állandó és ki­számíthatatlan ingadozásában rejlett. A kedélyek megnyugodtak s ha az emberek szerényebb viszonyok közötl is élnek, mint az egészségtelen tőzsdei hosszok idején, ez a -szerénység nagyobb állandó­ságot takar s mindeneseire szolidabb va­lami, mint a hazugságon és blöffön ala­puló tőzsdei jövedelmek voltak. Az ór­iszág" akkor ment volna tönkre, ha ezt a rendszert nem szünteti meg a szanálás, inert a rendszertelenség, a féktelen inflá­ció. minden ország sírját előbb-utóbb megássák. A főbiztos eddigi jelentései az ország komoly erőfesziléseiről tesznek tanúságot. Többet nyujtottunk, mint amennyit vár­tak tőlünk. Természetes tehát ,hogy a gyógyulásnak ez a folyamata nehézségek­kel, "kisebb megrázkódásokkal jár, de ezek nem komolyabbak, mint azok az apró ál­lapotváltozások, amelyek néha-néha elő­veszik lábadozása idején a nagy beteg­ségből felgyógyult betegei. Valószínűleg a miniszterelnök is olyan belátásra jutott, hogy az ország gazdasági Iajg helyt tud állni a nyújtott kölcsönért, sőt talán arra is gondol, hogy Genfben a szanálás keretei­nek kiterjesztésére tegyen propozieió*. — Terveit és szándékait nem ismerjük kö­zelebbről. de múltbeli tapasztalataink alapján nyűgöd lak vagyunk külföldi sze­repléséről. Akárhányszor a miniszterelnök külföldön tárgyalt, minden alkalommal az országnak csak haszna volt belőle. Most is a nemzet szerencsekivánataitól kisérve fog útra kelni, mert mindannyian azt remél­jük, hogy ez az utazás is az ország jobb jövőjének érdekében történik . Január 28 szerda DIADAL Január 29 csütörtök Thackeray világhírű regénye A Hiúság vására egy hires dáma regénye 8 fejezetben. Főszerepben: Mabel Ballin és Harrlfton Ford. F.gy szép asszony kalandos szerelmei Vaterlooi csata gyönyörű rekonstrukciója Napoleon bukása a dráma háttirében. 5, 7 és 9 órai kezdettel. — Adiéütffi jegy««, aki a közigazgatás minden ágában járlas, községi jegyzői iro­dában alkalmazást keres, szerétiy felté­telek mellett. Belépés azonnal. Cim a szer­kesztőségben. Bernhard Shaw irói arcképéhez. Dr. Mikecz Ödön líceumi előadásának beve­zető része­li. Bemard Shawról a közhit azt tartja, hogy angol iró. Igaz, hogy Londonban él és irásai angol nyelven jelennek meg, de ez alapon Bessenyeit is majdnem osztrák irónak sorozhatnánk. Shaw irlandi és Irland egészen más, mint Anglia. Ő maga vallja ezt s azt mondja egy helyen »én nem vagyok angol, hanem irlandi és minden nemzeti előítéletem angolellenes. Ám az első dolog, amire en­gem a szocializmus tanított az volt, hogv a nemzeti előítélet még nem politika«. Abból a fajból származott, amely Swif­tet, s Oscar Wildet adta az an­gol irodalomnak. A romantikus és méla­bús zöld sziget népéből, származott, az örök lázadók s öjrök megalázottak nemzetéből. Év­századokon keresztül küzdött ez a nép az an­gol uralom ellen s a Plantagnetektől Crom­wellig minden angol uralkodó megitatta ir vérrel a sziget földjét. Nem angol—szász fajta, nem germán, hanem a kelták eltűnt fajából származik, abból a fajból, amelyből a latin vérrel való keveredés a francia nem­zetet teremtette. A francia elán és esprit, a szellemnek s intellektusnak könnyű játéka, kelta örökség. Ennek az esprit-nek játékos és vidám színét Irlandban elvitték az évszá­zados harcok és hosszú elnyomás. Az ir em­ber szelleme befelé fordult, e.fordult a szo­imoru valóságtól s a nyugtalan intellektus ál­modók népévé tette ezt a népet. »Óh álmok, álmok, csodálatos, szivetége­tő, soha nem teljesülő álmok. A fantázia sohasem hagyja el az irlandit, soha meg nem győzi és soha ki nem elégíti, — ő a hibás abban, hogy a valóságnak soha a sze­mében nem nézhet s az" meg nem hódithatja. Csak egyet tud, — az orrát fintorgatni azok fölött, akik megbírnak a valósággal. Vé­gül odáig jut, hogy nem bír semmit sem elviselni, aminek valami köze van a való­sághoz: inkább mocskosan és rondán jár és kel, mintám hogy gondolna a ruháira s a mosdásra. Veszekszik, és morog odahaza, mert az asszony nem égi angyal, az pedig megveti őt, mert nem gáncsnélküli hős; utál­ják az egész társadalmat, mert az éppen olyan nyomorúságos, szegény és haszon alán ördögökből áll, mint jómaguk. És mindezek fölött értelem nélkül, kárörvendően és gya­lázatosan kacagnak, kacagnak, kacagnak...« |Ezt a keserű jellemzést adja Shaw egyik hőse szájába John Bull másik szigeté-ben s ha itorzitott is a kép, a vonásai igazak. Az évszá­zadok megszoktatták az irlandit, hogy ne érdekelje a valóság s éppen ezért csodálatos tisztán és érdektelenül tudja látni. Gonosz szemmel, mert rögtön észreveszi a visszássá­got. Gondoljanak csak vissza Swift Gulliver­jére, erre a gyilkos és éppen tárgyilagos­ságánál fogva minden embert sértő szatírá­ra, mely olyan mintha egy másik csillag lakója irta volna az emberi fajról. A tisztán látó szem, könyörtelen megfigyelés a fantá­zia könnyű lendületével egy más irásmüben sincs olyan különös amalgámmá vegyülve, mint abban az irásmüben s lez a magyarázata h°gy gyermekolvasmánnyá lehetett "travesz­tálni a világirodalom legkimé'etlenebb szatí­ráját. Emlékezzünk csak vissza három évvel. Az angol nép győzelmesen befejezte a világ­háborút s utána Írországban, modern és gazdag városok között, a világbirodalom kellős közepén hónapokig tartó utcai har­cok — ezekben született "meg Írország sza­badsága s amikor megszületett az Ir Szabad Állam, ez a királyi köztársaság, a szabadság­harc vezére, De Valera, elbujdosott, mert ő az ir szabadságot olyan mértékig akarta, hogy Anglia lehetőleg belepusztuljon. Nem a valóságtól való irtózás hatalmas gesztusa ez ? S az írek ma De Valeráról álmodnak. Bemard Shaw egyéniségének kialakulá­sánál még egy másik tényezőnek a hatását látjuk különösen erősnek s ez a fe­lekezete. Ir létére Bemard Shaw pro­testáns — azért állitom "ellentétbe ir és protestáns mivoltát, mert különben azirek nagyon erősen, talán a kontinensen nem is ismert mértékben katholikusok. Ez a pro­testantizmus is egészen más azonban, mint DOBJA EL GONDJAIT f w„ •• •••••— •••• i Hallgassa meg Pénteken, szombaton Jancsit az a közkedvelt énekes bohócot

Next

/
Thumbnails
Contents