Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-03 / 2. szám

1915. január 3 JSÍYÍR¥IDÉK Node édes bátyám, nem kell mindjárt sinfi! Tudnak Hunniában, magyarul is írni! Bizonyságot tettél, te is ki ven róla : 'Nem küldöd Aranyunk, s Tompánk javitóra. Ami kobzodról száll, nem párisi cifra, De sziv lüktet benne... szent isteni szikra ! Ha már Ös-Kárpátró'l virágot se látunk, 'Maradjon magyarnak lelkünk, s az -'/ásunk ! Sas legyen a költő fehérszárnyú sólyom ! Bábaszarka pedig hajnalról ne szóljon! Szeretett Pál bátyám Maradj te a régi Jó magyar poéta

t (még hozzá v'déki.) Meleg sziv, kemény nyak!-. Mul'athivó álom. Magányos keresztfák magyar pusztaságon Fakasszanak könnyre ... s felsuhogó dalra ! Lesz aki megértse... le

sz aki mghallja. .. Maradj nagy éjszakáit virradatot várni! Temetőároknak hitet prófétálni! Rónaságok lelken pártosság a bál át... Fond a szivek közé béke szivárványát! Pár zokszót magamról, bizony meg nem állok Akadunk szép sóimmal, hidd el Senki Pálok! Kikeletálmod ók ... bár szivünkben tél tett! Belőlem is mi van?... Csak egy megvert Lélek Cudar kis Fajankók Jánosokká nőitek! Pedig csak kocsiznak, no meg nyulat lőnek... S ha már ezt a rendet nem. találom jónak, Elégiát irok az asztal$éknak... / , De egyszer a babért elkapom melegen ... Vagy maradok tovább Névtelen Kelement... KFFKY ISTVÁN. Prinia, tengerin liizoit sertés eladó 2 mázsán felüli súlyban. Körte-utca 5. szám. Három év alatt háromszázezer magyart üldöztek ki a csehek a Felvidékről A cseheknek ítélt Felvidéken, mikor kezükbe jutott, hirtelen meg számláitáka lakossá1 got és ugy találták, hogy ezen a területen egy | milliónál jóval több magyar él. Azóta méflLkét népszámlálást tartottak és kitűnt, hogy három év alatt a milliónál több magyarból három és félszázezer magyar tünt el A legutolsó migyar népszámlálás szerint mely 1910-ben történt, 1 millió 71 ezer magyar elt ezen a területen. Ezt a népszámlálást, hol mindenki olyan nemzetiségűnek vallotta magát, amilyennek lelkileg érezte, éppen pártatlanságánál fogva el kell fogadniínk olyannak, amely tényleg a valóságot födte, Az 1911 évi megismételt és megkorrigált népszámlálás már csak 755 ezer magyart talált ezen a területen, tehát 316 ezer nyomtalanul eltűnt. A németek még enné! is rosszabbul jártak, meri az 1910. évi 261 ezer német helyett 1921 ben már csak 157 ezer német táláltatott, tehát 104 ezer lelket veszítettek. Ezeket a szörnyű apadásokat a többi nemzetiség feltűnő növekedése magyarázza meg. Ugyanis 1921 ben 74 ezer csehet. (1900 ban 200 volt 263 ezerrel több szlovákot, 32 ezerrel több ruszint találtak, akik együtt 374 ez

jr lelket tesznek ki. A? tény és való, hogy az államfordulat után igen sok magyar közalkalmazott elköltözött Szlovenszkó és Ruszinszkó területéről, helyesebben elmenekült, mert állásaikból elkergették őket és menekülésre kényszeritették. Az állami statisztikai hivatal elismeri azt a tényt, hogy az elmagyarosodott szláv elemet a népszámlálás alkalmával visszaszlávositotta és ezt ugy fejezi ki, hogy az „utolsó négy évtized magyarosításának következményei el lettek hárítva." Ebből az következik, hogy a magyarok csak 40 év alatt tudtak annyit magyarosítani, mint mennyit elcsehszlovákositott két és fél év alatt az uj rendszer. A cseh kormány a merev elutasítás álláspontjára helyezkedik a magyarsággal szemben. — Több mint 60 ezer állampolgársági kérvényt utasított el 1921 óta. Ezt a magyarságot nem utasítja ki, itt megtűri, de politikája velük szemben az, hogy ezek itt nem választók, közhivatalt be nem tölthetnek, ügyvédi, orvosi gyakorlatot nem folytathatnak, tanitani nem taníthatnak, ipari és kereskedői engedélyeket, nyugdijat, rokkant és más közsegélyeket nem kaphatnak és legújabban már munkásul sem vehetők fel — Itt élhetnek, ha tudnak, csak a megélhetés feltéteiei szűnnek meg a számukra. Ez a politika morzsolja le az itt élő magyarok arányszámát és készteti őket arra, hogy vándorbotot vegyenek a kezükbe. Ez a második malom, amelyben az itt élő magyarság felőrlődik. HOÉiSito • ci bQA^yHÁlöAN KYlKfeGV'fi/.A /wiwi HM'** » ir/A •» s/; Javításokat elfogadunk. Luluísch legújabb amerikai filmje: vittek vagyun Kvittek vagyunk egy rendkívül finom, ötletekben gazdag vígjáték, amely tisztán művészi eszközökkel a legtrenetikusabb hatást éri el. Főszerepben: Mont Blue, Fiórcne Vidor, Origton Halle, Adolf Menjou, Marié Prevost és Harry Myers Szombaton a Diadalban KISÉRO FILM: Rózsabimbó meg a méh Vasárnap a Diadalban