Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-23 / 18. szám

J^YÍíUriDÉK 1925. január 23. Térjen vissza mindenki kötelességeinek színhelyére. A Nyirvidék fővárosi tudósítója Budapest, január 22. A nemzetgyűlés költségvetési vitájának megkezdése előtt a Ház elnöke az uj házsza­bályok adta joga alapján indítványt tett, hogy mindazoknak a képviselőknek, akiknek kizárási határideje még nem telt le, a nem­zetgyűlés üléseiről történt kitiltása hatályta­lanittassék. Az elnök indítványát a par­lament egyhangúlag efogadta. Midőn ezt aí tényt, mint a pártok közötti kiengesztelődés jelét örömmel üdvözöljük, a házelnöki indít­vány indokolását érdemesnek tartjuk a ma­gyar közvélemény figyelmébe ajánlani. Az indítvány motiválása közben rámutatott a nemzetgyűlés elnöke nemcsak a többségi loyalis készségére, mely fátylat kíván borí­tani a kizárási okra, hanem többször megis­mételt kísérleteire is, melyeket a kizárt kép­viselők vélt sérelmének egy pártközi konfe­rencián történő reparálására tett. E lépések nem jártak sikerrel. Az ellenzék kizárt tag­jai nemcsak presztiskérdést emlegettek, ha­nem politikai garanciák nyújtására is biztosí­tékokat követeltek, alkotmányjogi és egyéb politikai kérdések tekintetében. Alku tárgyá­vá nem lehetett tenni a választói jog törvény­hozási rendezésének mikéntjét, mert hiszen ez sem a kormánynak, sem a pártirányzatok­nak, legkevésbé pedig a házelnöknek külön­leges ügye, hanem magának a nemzetnek közjogi problémája és igy az erről való esz­mecsere csak elterelte volna az ülésekről való kitiltás mentelmi természetű kérdését, a helyes vágányokról. Mindenki érezte azon­ban a passzivitásba vonult ellenzék indoko­latlan magatartása folytán előállott parla­menti helyzet fonákságát. Legfőként maga a pártok közötti kiengesztelődésről. nemzetgyűlés pártokon felül álló elnöke, aki félretéve minden ellentétet, mely a kizárás körül felmerült, a nemzet magasabb érdekei­re való hivatkozással és célzással arra, hogy a kitiltott képviselők egyrésze a kizárás té­nyét magára nézve tul szigorú intézkedésnek tartja, a házszabályok adta uj keletű jogán a nemzetgyűlés plénumának javaslatot tett, hogy a kizárási határidő letelte előtt minden­ki visszatérhessen kötelességteljesitésének színhelyére és a nemzet magas érdekeiért fo­lyó munkában egyként részt vehessen. Ez a loyalis tett elismerésre méltó kezdeményezése a Ház elnökének, mely után most már való­ban megszűnt a passzív ellenzék részére még az ürügye is annak, hogy a kitiltásokat jog­címül használhassa fel a törvényhozási mun­kától való önkéntes távolmaradása igazolá­sára. Nemcsak reméljük, hanem most már el is várjuk a parlament minden pártjától és tagjaitól egyenként és összesen, hogy ennek az ünnepélyes aktusnak, mely a közvélemény re valóban mély benyomást tett, konzekven­ciát levonva, törvényhozói tisztének gyakor­lásával elősegíti a parlamenti megvitatás alá kerülő törvényjavaslatok keresztülvitelét. Ab­ban a hitben, hogy az ország szuverénitásá­nak megtestesítője a népképviselet háza is­mét a komoly munka csarnokává lesz, ahon­nan az objektív bírálat és az állampolitikai előrelátás tisztultabb légköre végleg száműz, ni fogja a nemzet méltóságát sértő botrá­nyokat, figyelő szemmel várjuk a nemzetgyű­lésen folyó költségvetési és azt követőleg a napirendre tűzendő választójog problémájá­nak megfelelő megoldását. Az idei nyiregyházi hangversenyévad legimpozánsabb műsoros estje február 11-én lesz. A Petőfi Társaság két tagja, egy operaénekesnő, egy hírneves vonósnégyes, a Nemzeti Színház egyik művésznője, Szörtsey József dr. és Molnár Imre dalköltő, zenefőiskolai tanár vesznek részt rajta. A hangversenyt a Nemzeti Szövetség és a Mansz együttesen rendezik. Megírta a Nyirvidék, hogy Tanfi Iván igazgató, a Nemzeti Szövetség propaganda osztályának kiküldöttje Nyíregyházára érke­zett, hogy a Nemzeti Szövetség és a Mansz helybeli vezetőségével megtárgyalja annak a hatalmas, minden írében ma gyar miisoros estnek programmfát, amelyet a Nemzeti Szövetség a Mansz-szal karöltve Nyíregyházán rövidesen rendezni fog. Az impozáns hangverseny a legkivá­lóbb fővárosi erők egész gárdáját vonultatja fel a Korona pódiumán, egy olyan estén, a mely a maga nemében páratlan lesz, s ame­lyen a Nemzeti Szövetség és a Mansz hatal­mas nyiregyházi csoportjai, mint egy em­ber, fognak megjelenni. Erre a nagyszabású estre tömött sorokban vonul fel majd Nyír­egyháza egész polgársága, hogy részese le­gyen a magyar erő és szépség nagyszerű megnyilatkozásainak. Tanfi Iván a főváro­siaknak a nyiregyházi hangversenyre vonat­kozó tervét azon az értekezleten terjesztette elő, amelyet a városházán tegnap délelőtt 11 órakor tartottak Szesztay Zoltán várme­gyei főügyésznek, a Nemzeti Szövetség nyir­egyházi ügyvezető elnökének vezetésével. Az értekezleten részt vettek Zalán Antalné ezre. tiesné, a Mansz nyiregyházi csoportjának disz elnöke, Csiky Istvánné elnök, dr. Oaray Gyuláné, Ruszinkóné Just Emma, Wagner Irén, dr. Plank Gyula a Mansz részéről, — Tanfy Iván, dr. Szesztay Zoltán, Csiky Ist­ván a Nemzeti Szövetség részéről. Mindenek­előtt leszögezték, hogy a nagy mag ya r estély február 11-én este 8 órakor a Korona nagytermé­ben lesz. Tanfi Iván ezután közölte az értekezlettel, Diadal hogy a hangversenyen részt fog venni dr. Szörtsey József kormányfőtanácsos, a Nem­zeti Szövetség központi alelnöke, a lánglelkü szónok, Lampérth Géza költő, Szathmáry, István költő, a Petőfi Társaság tagjai, Mol­nár Imre, az országosan mindenütt tüntető szeretettel várt kiváló nótaköltő, a Nemzeti Zeneiskola tanára, mig Csiky Istvánné, a Mansz elnöke bejelentette, hogy a Mansz központ részéről közreműködik a nagy hang­versenyen : Ritter Olga opera énekesnő, — Somló Emma, a Nemzeti Színház drámai művésznője, továbbá a hírneves Müller-kvar­tett Debrecenből. Az értekezlet ezután meg­beszélte a nagyszabású est rendezői teendőit, amelyeket a Mansz lelkes hölgyei és Plank Gyula dr. városi aljegyző, a Mansz titkára intéznek. A minden ízében magyar müsoru, impo­záns est fényes sikere bizttositva van Nyír­egyháza város polgárságának lelkületében, amely mindig őszintén együtt érzett a nagy célokért a tiszta művészet eszközeivel küzdő egyesületekkel. Miféle Jellineket fogtak el Mezőkeresztesen ? A lapok azt a szenzációs hirt közöl­ték, hogy Jcllinek Mortont, aki 1920-ban horribilis összeget félmilliárdot, mai érié­kében tehát billió koronát sikkasztott s azután megszökött, Mezőkeresztesen le­tartóztatták. A hir valódisága felől érdek­lődlünk miskolci tudósítónknál, aki azt közli velünk, hogy a budapesti lapok hire nem felel meg a valódiságnak. Nem Jcllinek Morton k('rű.» fto­rogra, hanem Jcllinek Károly, egy sokkal kisebb sifíusu szélhá­mos. Jelűnek Károly négy évvel" ezelőtt al­.ezredesi ruhában társával, a századosnak öltözött Plesznyák Zoltánnal együtt végig­szélháinoskodta az egész Alsóborsodot s a fővezérség hamis igazolványával több millió értékű pénzt és élelmiszert csallak össze nem kevesebb, mint 15 faluban. A két szélhámost sikerült elfogni, de Bu­dapestről mindkettő megszökött. Jeliinek Károly Milánóban, Párisban és Eszakafrikában bolyongott, mig most teljesen lerongyolódva hazaszökött Mező­keresztesre, hogy otl felkeresse régi barát­nőjét, özv. Ádám Józsefné "Fekete Ju­liánnál, egy vasúti bakter özvegyét. Az asszony azonban már mással él és nem adott helyet Jellineknek, aki így tovább készült Mezőkeresztesről, azonban a csendőrök felismerték és elfogták. — Adóügyi jegyző, aki a közigazgatás minden ágában jártas, községi jegyzői iro­dában alkalmazást keres, szerény felté­lelek mellett. Belépés azonnal. Cim a szer­kesztőségben. — A Magyar Rádió Újság újból meg­jelenik és kapható az Ujságboltban. Diadal Csütörtök „SCARAMOUCHE" főszereplője R ANION NO VARRÓ Asszony a neved! cimü filmattrakcióban. csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents