Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-21 / 16. szám

jsíYöonDÉK 1915, jaiinár 21, A temető furcsaságai. Fejfarigmusok különböző öreg temetőkből. 1. Mák Péternek sem vót Szokásos halála Nagy hegyes fakaró Döfődék hasába Dadán is igy hótt meg A felvégi Andó Nincs az ilyen halálban Semmi kévánandó. 2. Bató Bálint testit Fedezi e sirhant Zsákemelés közbe Dereka megroppan t Apja is ugy hótt bé Az meszesgödörbe Szerencsétlen voltát Tőle örökölte. Réz Gábor én meglakoltam Mert csürkapun ladikoltam Elsülyedt velem a hajó Nem vót számban kiáltó szó. Itt nyugszom Jó Istvány Gulács vót birája Mindent rátestáltam Az eklézsiára Egyre most jövök rá Mikor már elhunyván Az testamentumból Kimaradt az bundám. 5. E hant borul Gsige Pálra Sirat engem Darvas Sára Szülőfalum Badalló is / Es az egész földgolyóbis. 6. Legénynek Nem jő az Fokossal járnia Te mondád jó néném Bodó Amália Azzal verték fejbe Ötsiéd Bodó Gergelyt Bár az kezdet éngem A néhait terhelt. Bizony furtsa némely halál Furlsább mint az mókusmadár A nevein vóLBota Ferke Elnézésből vertek fejbe Merthogy akik nekem égtek Szász Pestára lesek'edtek Leütének engem végül Igy hóttain meg szivesst 8. * Aki megszületik Mingyárt gondolhatja Ritkán ad száz évet Az Ur akaratytya Igy csak hetvenet élt Idősb Muhi Gáftor HiVen betöltvén azt Kruml ikapál áskor. 9. Balog Pál nyugszik itt E sirhalom alatt Kinek feje buliján Nőtt iszörnyü daganat Mert isíálós kézzel Mindig csak piszkálta Most már az csillagot E belyrül vizsgálja. 10. TI len nyugszik Daru Péter Baj történt az Elméjével Az mimiatt meghibáza Nem tartozik az fejfára. 11. Ki itten nyugton alszik Kék ingbe gatyába Negyven esztendőt vót Kabának Gulyása Ismerte az község Apraja c,s nagyja Azért is nincs neve Ide kifaragva. 12. Bucsul vévén ő is Szobosízló varostul Itt nyugszik Dóró Pál Még pedig párostid Egy napra hóttak meg Ö és élettársa Az halál két legyet Ütött egy csapásra. zében volt a tényleges hatalom. Rövid ideig ugyan, de eredményesen dolgoztak. Ezeknek a diszes férfiaknak köszönhetjük a trianoni Magyarországot. ; j • . A bukaresti sajtó a kisebbségi jogok tiszteletben tartását kóveteli — másoktól, Kolozsvárról jelentik: Az Adverui több más bukaresti lappal együtt a legnagyobb elégedetlenség hangján emlékszik meg a bulgáriai, görögországi és főleg a jugoszláviai oláh kisebbségek helyzetéről, amit annál is inkább elszomorítónak mond, mert Románia ezekkel az államokkal jó viszonyban van. — Ezek a bukaresti lapok felhívják az oláh kormányt, hogy szólítsa fel ezeknek a szomszédos államoknak kormányait, hogy a békeszerződésben foglalt kisebbségi határozmányokat betartsák. Csodálatosnak és érthetetlennek találjuk ezt a nagy felbuzdulást! Hiszen a budapesti román követ épen a napokban, amikor az erdélyi magyar és német kisebbségek sérelmei ügyében hozzá kérdést intéztünk, azt felelte, hogy ez »Románia belügye«, s idegen államok nem avatkozhatnak ebbe bele. Hát akkor milyen alapon avatkozik Románia ügyeibe ? Közli: Keéky István. Az emigránsok kétségbeesésükben kormányalakítási tervekkel foglalkoznak. Az »Amerikai Népszava« jól informált helyről nyert értesülés alapján azt irja, hogy az emigránsok Párisban »magyar köztársasági kormányt« alakitanának. Elnöke Károlyi Mihály, kultuszminisztere Hock, külügyminisztere Jászi, hadügyminisztere Linder Béla, pénzügyminisztere Szende Pál lenne. — Az »Amerikai Magyar Népszava« az emigránsoknak eZt a lépését afeletti kétségbeesésüknek tulajdonítja, hogy nem veszi őket komolyan senki. Csak annyiban tartja a dolgot kellemetlennek, mert nyilt szembeszállást jelentene kint minden magyar érdekkel és bármennyire is nem jelentene semmit ez az álkormány, ellenségeink mégis kihasználhatnák akkor, amikor a magyar érdekeket el akarják gáncsolni. A kormányalakítás terve ugylátszik Veér Imrétől ered, aki Garamit és Lovászit is meg akarta nyerni annak. Ezek azonban a leghatározottabban tiltakoztak az ellen az ötlet ellen. * Tehát Károlyi Mihály kormányelnök... Hock kultuszminiszter... Oszkár, a kiváló Oszkár, az »objektiv intellektüelk külügy- és a »katonát látni nem akaró« valamikor Ferencz Ferdinándért rajongó Linder Béla hadügy ... a »szende« Szende Pál pénzügy-... Egész szép testhezálló kis kormány lenne. De milyen elszomorító és elkeserítő az, ha elgondoljuk, hogy egyszer már lesülyedtünk annyira, hogy ezeknek a szélhámosoknak ke^•i^-rtf IFS CÍPŐÁRÜHAZBAN" wyireüyhAIA IBINYI ILQNA-UTCZA l íllw Javításokat elfogadunk. Nathalie Kowankó orosz szépség Nyíregyházán. Aki »Egy asszony vallomása« c. Maupasant filmet látta, még élénk emlékezetében van Kowankó, a film főszereplője, aki szépségével s művészi játékával egy csapásra meghódította Nyíregyháza publikumát. Kowankó szerdán újra itt lesz s az Apolló vásznán eljátsza León Mathottal a »Monte Christo« főszereplőjével »Az aranysziget asszonyáénak női főszerepét. r> Aranysziget asszonyai Melchior de Vogue francia regényéből készült, kiállítása s megjátszása dicséretére válik a francia kinematográfiának iE csodás filmnek mely a »szerelem hymnusza« egy francia tengeri csata-hajón játszódik le, szinte szenzációt fog kelteni. Tengerészütközet, tengerész temetés fogja fényesebbé avatni e csodás szerelmi játékot, mely egy francia szigetre viszi a nézőt. E filmet szerdától péntekig mutatja be az Apolló 7 és 9 órai kezdettel. , OSSIPDÜMOW szenzációs szirtmüue