Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-21 / 16. szám

J^YÍRITIDÉK 1925. január 21. Sándor Pál keresztény veze­tést kíván. Az Erzsébetvárosi Kaszinó legutóbb va­csorát rendezett, ahol két nevezetes szónok­lat hangzott el. Az egyiket Sándor Pál tar­totta, a másikat Rassay Károly. A téma, ame­lyet mindketten érintettek, a főváros prob­lémáival foglalkozott. Egyikük.sem mulasz­totta el, hogy szigorú kritika tárgyává ne tegye Wolffék uralmát s az általuk keresz­tény kurzusnak nevezett irányzatot, spe­ciel a főváros viszonyaira alkalmazva. Természetes, hogy nem a legnagyobb ro­konszenvvel nyilatkoztak a főváros ujabb korszakáról s főleg Sándor Pál igyekezett szembeállítani a főváros nagy fejlődését Bár­czy István polgármestersége alatt, a maistag­nációs állapottal. Nem akarunk Sándor Pál beszédének e részével érdemleges vitába bo­csájtkozni, de annyit kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy ha véletlenül Bárczy Ist­ván működése nem esik a békeidőkre, ami­kor a háború és forradalmak okozta rette­netes, szinte megoldhatatlan nehézségek tel­jesen ismeretlenek voltak, akkor minden va­lószínűség szerint Sándor Pál sem hivatkoz­hatott volna olyan büszkén azokra a nagy, alkotásokra, amelyeknek emléke a főváros liberális korszakához tapad. Hogy mit le­het és mit nem lehet létrehozni, az sokkal kevésbbé függ egyénektől és irányzatoktól, mint a kortól és a gazdasági viszonyoktól. A háború előtti korszak a béke korszaka volt, a békekorszak pedig az alkotások kor­szaka is. A háború utáni korszak a romok eltakarításának korszaka, mikor a viszonyok uj alkotásokat, nagy müvek létrehozását nerrt igen engedik meg és örülni kell, ha hala­dás helyett egy negatívumot tudunk elérni és megállítjuk azt a végzetes i romlást, ame­lyet a súlyos viszonyok megindítottak. Ez a munka sokkal hálátlanabb, mert kevésbé mutatós, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne legalább olyan nehéz, sőt sokkal nehe­zebb, mint az előbbi. Talán Sándor Pál is ilyenféle belátásra jutott lelke mélyén, mert beszédének volt egy passzusa, amelyet rokonszenvvel kell fogadnunk. Kijelentette, hogy a budapesti városházán vezessenek a keresztények, a zsi­dók pedig segítsenek a keresztényeknek. He­lyes és igazságos kijelentés, hiszen ténylegj abszurd helyzet volna az, hogy az óriási ke­resztény többségű főváros ügyeit az arány­számnak meg nem felelőő súllyal vezesse a zsidóság. Sándor Pál, mikor e kijelentést megtette, mérsékletről, okos józanságról tett tanúságot s egy olyan utat mutatott a zsidóságnak, amelyen haladva létrejöhet az oly régóta óhajtott társadalmi béke ebben az országban. Sándor Pál helyesen ismerte fel, hogy ennek a békének egyetlen utja a zsidóság hazafias szerénysége és annak el­ismerése, hogy egy keresztény ország min­den intézményének vezetésére elsősorban többségüknek megfelelően a keresztények hivatottak. Nem ieiiet a lakbéreket emelni, mondja a Lakék Szövetségének főtitkára. Nem lehet a lakások felszabadításával tovább várni, mondja a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke. Fáy Sándor dr.-nak, a Lakók Szövetsége főtitkárának és Németh Béla dr.-nak, a Háztulajdonosok Szövetsége elnökének nyilatkozata. • = ijllllllllllllllllllllflIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIflIIIII^] MERESKOVSZKIJ j összes müvei kaphatók az UJSÁGBOLTBAN. Ijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiim Tudvalevő, hogy a szanálási törvény ér­telmében ez év február hó elsején az 1917. évi lakbérnek arany koronákban számított 20 százalékát kell a lakóknak fizetni. Miután a jelenlegi nehéz gázdasági hely­zetben, amikor a munkanélküliek száma napról-napra emelkedik, s a kereseti lehető­* ségek csökkennek, ez az összeg különösen a fixfizetéssel birók tömegét rendkívül érzé­* kenyen sújtja, felkerestük dr. Fáy Sándor 1 ügyvédet, a Lakók Szövetségének főtitká­, rát, valamint dr. Németh Béla ügyvédet, a Háztulajdonosok Szövetségének elnökét, akik ; a következőkben fejtették ki álláspontjukat. Dr. Fáy Sándor, mint a lakók Szövetsé­gének főtitkára, a következőket mondta : — A Lakók Szövetségének vezetősége épen most tárgyal arról, hogy milyen lépése­ket tegyünk és milyen eszközöket vegyünk * igénybe annak érdekében, hogy a szanálási törvény szerinti lakbéremelések további lehe­i tősége kizárassék. Tekintettel a jelenlegi vég­j telenül szomorú gazdasági helyzetre, a lak­. béreket tovább emelni nem lehet. — Mi azonban a lakbéremelések meg­- állításán kívül követeljük a részletfizetési kedvezmény megadását és a kincstári haszon­j részesedés eltörlését, amennyiben ez egyike I a legigazságtalanabb adónak, miután ez elsp­| sorban a legnehezebb sorban élők intelli­5 gens városi lakosságot sújtja, tekintve, hogy i a kincstári haszonrészesedés alól azok az | egy- és kétszobás házak, melyekben a házi­5 urak laknak, mentesítve vannak. — Mint halljuk, jövő év májusában akar ij ják az üzlethelyiségek forgalmát felszabadi­!i tani, m'g a lakásokat jövő év novemberére. I A Lakók Szövetsége ez ellen minden törvé­| nyes eszközzel tiltakozni óhajt, mert az 1 amúgy is súlyos gazdasági helyzetünkre az idő előtti felszabadítás katasztrofális lenne. Dr. Németh Béla ügyvéd a Háztulajdo­nosok Szövetségének elnöke ezekkel szemben a következő kijelentést tette munkatársunk előtt : — A szanálási törvény megváltoztatása érdekében mi is akciót kezdünk, mert rend­kívül igazságtalannak tartjuk azt, hogy evekig kell várnunk arra, hogy házainkban lévő lakásokért az aranyparitás szerinti bért megkaphassuk. Nem lehet a lakások felsza­badításával tovább várni, mert a jelen­legi lakbérek mellett, nem lehet a házakat rendben tartani, a javítási munkálatokat el­végezni és ami a legfontosabb: nem lehet az építkezést megindítani. Mindaddig, mig a mai lehetetlen alacsony bérek vannak ér­vényben, építkezni senki sem hajlandó. Az építkezés megindulása pedig azt hiszem kö­zös érdek. ! De érdeke az egész gazdasági életünk­nek, hiszen az építőmesterek már kivándo­rolnak, a munkanélküliek száma pedig nö« vekszik. — Ami a részletfizetési kedvezményt il­leti, ki kell jelentenem, hogy a Lakók Szö­vetségének ez irányú nagyhangú akcióját csúfos kudarc érte, amennyiben a munkások i és a kis egsistenciák nagy tömegei a legpon- | tosabban fizették ki a mult negyedben bérű- ! ket és csak három esetben kértek részletfize­tési. kedvezményt. Azt elhiszem, hogy a ke­reskedők nagyon szeretnék a részletfizetést, de ennek nem önfenntartási, hanem csak spekulatív célja van, az t. i., hogy a háztu­lajdonosoktól bizonyos időre elvont pénzt saját céljaikra forgathassák, vagy »kosztol­tassák«. — Én különben teljesen felesleges ala­kulásnak tartom a lakók szövetségét, miután mi háziurak a lakók érdekét is szivünkön vi­seljük. — Így hogy többet ne mondjak, mi vagyunk azok, akik követeljük a lakók ál­tal fizetendő szemétfuvarozási illetéknek 9 százalékról 3 százalékra való leszállítását. Leltári nagf cipő érlesz a Hungária CipóMázliaii Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ul ca 5. Telefon: 195. Raktáron visszamaradt egyes pár divatcipőket az itt jegyzett olcsó árban árusítjuk el. 155 .000 K 223 .000 K 295 .000 K 295 00 0 K 295 .000 K 295 .000 K 396 000 K 396 .000 K 115 000 K 274 .000 K Női fekete box félcipők minden nagyságban Női fekete és barna divatfélcipők rámán varrott talppal Női divat fekete selyem és bár­sony pántos cipők Női divat szines francia chew­reaux pántos cipók, zöld, kék, piros és drapp színben Női lakk divat fél­cipők Női fekete la chewreaux kivágott divat cipők Női divat bronz szinü chewreaux pántos cipók Női divat pántos antilop félcipők szürke, barna, fehér, fekete és kék szinben ... Női fehér vászon tél­cipők Férd fekete chewreaux fűzős cipők Női hócipők 223.000 K príma amerikai minosegben Olcs ó harisnyák az összes cipőszinekben. Forgalmiadó az árakban benne foglaltatik. UTOLSÓ HÉT A SZÍNHÁZBAN. Kedde n 1Tgl|nV T> T "C* T utoljára! XX A M% X* X + X £l JLfl XSmberebL... Álarcok... Il-ik, befejező rész: Veszélyes játék. APOLLO, Előadások kezdete: 5, 7 és 9 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents