Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-18 / 14. szám

í J#ÍRYIDÉK 1925 január 17. Nem érti a főbiztos azt, hogy miért legdrágább országa a világnak Magyarország és miért legdrágább a megélhetés Budapesten. Legalábbis ezt Írták a lapok a pénzügyi főbiztos hetedik jelentésének megjelentekor. Annyira nyakig merültünk már a gazdasági nyavalyák posványába, hogy igazán mindegy, korábban vagy későbben beszélni erről a kérdésről és arról a — mondhatni — naivitásról, amely a főbiztosi jelentésben a drágaság érthetetlen voltáról megjelent. Mert csak nem tételezhető fel a Népszövetség ide küldött finánceszéről az, hogy önmagának ne tudna magyarázatot adni arról, hogy miért is legdrágább országa a mi csonka hazánk a világnak? Egészen bizonyos, hogy tudnia kell azt, hogy Magyarországon hitel nincsen,' Magyarországon ugyan adnak készpénzt és árut hitelben, azaz inkább csak hitelnek ne-» vezett kölcsönképpen, de ami az igy kölcsönadott pénz és áru kölcsönkamatlábát illeti, ez megállapíthatja, hogy ez a kölcsönpénz és áru nem hitelpénz és hitel áru, hanem egészen közönségesen uzsora. Rögtön ide is irom, hogy azok, akik ezeket a kölcsönöket adják, azért még mindig nem uzsorások és nem Ítélhetők meg a büntetőtörvénykönyv és joggyakorlat vonatkozó rendelkezései szerint. Minthogy pedig tudja ezeket a főbiztos ur, feltehető, hogy csak megnyugtató kivánt lenni az a naiv kijelentése, hogy nem érti az érthetőt és világosat. Divat most foglalkozni a forgalmi adórendszer megváltoztatásával, még ankétek során 'is, mert már annyit jajgattak az iparosok és kereskedők," hogy meg kellett hallani végre »odafenn« is. Nem merném feltételezni a főbiztos úrról, hogy ne lett volna tudomása arról, hogy a forgalmiadé nálunk, az áremelkedések állandósulására milyen hatásos befolyással van. Itt és ma már felesleges erről beszélni. Hiszen amióta Hegedűs pénzügyminiszter a forgalmiadó törvénytervezetét nyilvánosságra hozta, örökké azt hangoztatta ipar és kereskedelem egyaránt, hogy ez a rendszer az áruárak fokozott és állandó emelésére alkalmas és különösen azzá vált, amikor a másfél százalékos kulcsot háromra emelték. Erről is hallhatott, mielőtt a magyar pénzügyi és állam, valamint nemzetgazdasági viszonyokat tanulmányozta. És most, hetedik jelentésében kellett azt mondania, hogy nem érti a drágulást? Egy kicsit hihetetlen a dolog. Szépen sorjában mennek tönkre az üzletemberek már minálunk is, legyenek azok akár kereskedők, akár iparosok és kezd már elég szomorúan eladósodni mindenki, akinek kölcsönvett pénzhez valami köze is van. És még mindig- nem lehet kitalálni azt az áfiumot, amely ezt a züllött gazdasági életet megmentse? Azt a gazdasági életet, amelyben ha valaki komolyan termelni kivan és kölcsönhöz kell folyamodnia a leg. komolyabb termelés szándéka mellett, akkor egyenlő megítélés alá esik azzal a pazarlóval, aki mindenét borba és mulatozásba öli? Ma, a termelési hitel szempontjából semmi különbség nincs dorbézoló és pocsékló gavallér és komoly munkásember között. Az egyik éppen olyan méregdrága kölcsönt kap, mint a másik, ha még esetleg kaphat. És ezt ne látná a főbiztos ur? Szinte hihetetlen! Immár a tél derekánál vagyunk, nemsokára kezdődik a munka felvételének hajnala, a szép tavasz, amikor minden életre kél, amit az Isten a termeszet ölén megteremtett. Azelőtt mindenki a telet használta fel arra, hogy visszavonultan szövögesse terveit az elkövetkezendő munkaidőre. Ma, a mezőgazdaság szokásos munkaalkalmain kivül sehol sem nyilik még tér arra, hogy reményeket keltsen. Minden terv és remény nélkül nézünk a jövőbe, nincs aki biztató előrelátással mutassa meg az utat, amely az elkövetkezendő munkaalkalmak idejének eredményes felhasználására vezessen. Ellenben bocsátja el műhelyéből és gyárából az ipar, üzletéből a kereskedelem a munkára kész és dolgozni akaró embereket, akik megélhetést keresnek, de nem találnak, mert mindenfelé szűnik a munka, tönkre teszi a gazdasági életet a hitelnek hiánya, megállítja a gépeket, a munkáskezeket, a tervszerütlenségnek, a jövő irányítása hiányának ordító megléte. És erről sem tudna a főbiztos ur? Nem tudná, hogy a termelés csökkenése áruhiányt, ez pedig drágulást idéz elő? Nem tudná ezt a pénzügyek és nemzetgazdaság tudományának ideküldött konzulja? Hihetetlen! És arról se tudna, hogy erre a csonka kis országra azokat a terheket, amelyeket a főbiztos ur megbízói raktak, reárakni nem lett volna szabad? Nem tudná, hogy a fokozott államterheket a termelés egyes tényezőinek valahonnan elő kell teremteniük? Nem tudná, hogy ez is drágitja az életet? Hogy ez is növeli az árakat? Hát én egyszerűen nem hiszem, hogy a főbiztos ur mindezeket nem tudná! Ha akarna, segíthetne a bajokon, csak beszéljen megbízóival. " • : De hiszen ő is ántántbeli! Piss&r János. NATHALIE KOWANKO orosz szépség APOLLO Bulgáriában remény van az általános védkötelezettségen alapuló hadsereg visszaállítására. Szófiából jelentik: Cankovnak belgrádi és bukaresti látogatása kapcsán a la pok közlik Cankov nyilatkozatát, melyben rámutat arra a körülményre, hogy a 30000 főnyi bolgár hadsereg elegendőnek: bizonyul a bolsevísa vetszély elhárítására, ellenben a zsoldos hadsereg fenntartása, mely az államnak 1 milliárd lávájába kerül, rövidesen tönkreteszi Bulgáriát. Cankov ezért az általános védkötelezettségen alapuló hadsereg Visszaállításának szükségességére mutatott rá. Ez a kívánság a lapok jelentése szerint ugy Belgrádban, mint Bukarestben meghallgatásra is talált is igy remélhető, hogy a kisantant Bulgária érne kívánságát teljesíteni fogja. CÍPŐÁRUHÁZBAN wwtEcimten uuwm ttcmiunciA 1 s lÁm _ > Javításokat elfogadunk. Róna Fényképészeti Szalon Myiregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. szám. O PiSÜSi SlHeSZ^iUtaSa ! 6drb. művészi levelező-lap 80.000 és 100 000 K. Menyasszonyi fényképek 3 drb. a legmodernebb kivitelben 300.000 K. A művészi fotografálás brilliáns munkája 3 drb. 300.000 K. Cabinet fényképek 3 drb 200.000 K. Gyermekfelrétele

k ugyanegy árban Igazolvány fényképek 3 ó^a alatt 35.000 K 3 drb -ként.