Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-26 / 142. szám

4 J' &wm zÉíL MHMWHMHMHUIIU1 • • — 1925. junius 18. A magángazdaság szanálása. Amit politikai ismertetés alak­jában Bethlen István gróf minisz­terelnök genfi útjáról való haza­érkezése után előadott a nemzet­gyűlésnek és rajta keresztül az országnak államháztartásunk pénz­ügyi egyensúlyának helyreállítá­sáról, azt Bud János pénzügymi­niszter költségvetési expozéjában tételek és számoszlopok felsorakoz tatásával mint szakszerű mérleget láttunk felállítani. A mérleg két serpenyőjében az államháztartás rendbehozatala, másfelől pedig a magángazdaság talpraállitásának feladata várja a bíráló közvélemény ítéletét. Az előbbi tényt az utóbbi feladattal nem lehet szembehelyezni s nem lehet kárhoztatni a magán­gazdaságban még az inflációs kor­szak reakciójaként mutatkozó mos­tani látszólagos visszaesésért a má­sik oldalon kétségtelenül elért, vá­rakozáson felüli eredményt: a sza­nálási akció sikerét s ennek első eredményét, az államháztartási egyensúlyt. Merő ellenzékieskedés­[re s minden pénzügyi és gazdaság­politikai szakértelem hiányára val­lana, ha az a beállítás mintha tul­szanálás történt volna, népszerüsit­jtetnék s adna izgató anyagot a tü­relmetlen társadalomnak. Nem tör­tént egyoldalúság a magángazda­ság kárára, hanem megtörtént az államháztartás érdekében a kereske­delmi és gazdasági élet-összes erő­forrásainak az államegyensuly és állammentés érdekében való kon­centrálása, mely nélkül ma még mindég nem lehetne szó annak a legközelebbi teendőnek keresztülvi­teléről, melyet nemcsak a minisz­jterelnök, hanem a pénzügyminiszter is megjelölt, hogy a sort most már a magángazdaságra keritve, útját egyengessük a magángazdaságotfet Ienditő kibontakozásnak. Ezen az uton az adózás kérdésének meg­nyugtató módon való megoldása az első lépés, amelynél már észre kell vennünk, hogy a reform a közép­jövedelmeket tartván főként szem előtt, az adómorál helyreállításává, az egész gazdasági és társadalmi életre kiható nagy erkölcsi és anya­gi sikert jelez, mert a kisvagyon kí­mélésével a takarékossági elv visz­szalép a maga igazi jogaiba s álta­lában az adóenyhités érzelemben is közelebb hozza egymáshoz az or­szág népét az államhoz. A szanálási akció első fejezete lezáródott. A második fázis a talpra állított állam háztartás után az ingadozó magán­gazdaság megszilárdítását fogja eredményezni. Ha volt türelmünk szükséges és indokolt áldozathoza­tallal megteremteni az állami finan ciák kiegyensúlyozott állapotát, le­gyen elhatározott készségünk arra is, hogy lépésről-lépésre a takaré­kosság ösztönző erejével és az igé­nyek megszorításával a magángaz­daság költségvetési plusát is kiviv­pi s aktivvá tenni többtermelésben, produktivitásban és versenyképes­ségben a magángazdasági ágazato­kat is. A miniszterelnök és a pénz­ügyminiszter uj feladatkijelölésének messzemenő jelentőséget kell tulaj­donitanunk. A beruházási prog­ramm természetes lendületet fog adni a munkaalkalmak szaporításá­val s ha van munka, növekszik az egyén megélhetése, ha van jólét, megszilárdul a köznyugalom. Ha pedig politikai és gazdasági téren konszolidálódunk, Magyarország európai relációban régi nagyságá­nak és épségének visszaszerzéséhez jut közelebb. Férfi, női és gyermek­harisnfáh legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI . Zrinyi Ilona-utca 5. mulasztás, mindnyájunk kárá­ra történik, a mulasztások követ­kezményeit mindnyájan egyfor­mán szenvedjük, éppen ezért min­denki indíttatva van arra, hogy a nemzeti öntudatot, önérzetet éb­ren tartsa s a lehetőség határai között a nemzeti energiát cselek­vésre sarkalja, hogy bekapcsolód­junk külföldi jóakaróink által meg­indított azon aktivitásba, mely a trianoni békeszerződés rabláncai­nak széttörését célozza. Mit mondanak az angolok? felünk és mellettünk. Külföldi tudósok és diplomaták nagy irodalmi offenzívát indítottak a békekötések ellen. i. Hasznosabb, nagyobb és többér­tékkel bíró munkát senki sem fej­tett ki a nemzet javára, országunk integritása érdekében, mint Szá­deczky K- Lajos, a Kolozsvár-sze­gedi egyetem nagytudásu történe­lem proefsszora, aki hangyaszorga­lommal összegyűjtötte mindazon tudósok és államférifak neveit, akik velünk és mellettüiík s a béke­kötések ellen vannak. Összegyűjtöt­te s feldolgozta ezeknek mindazon nyilatkozatait, könyveit és cikkeit, melyek elitélőleg szólnak <a béke­szerződésekről s egyben Európa és az összes emberiség érdekében követelik azoknak revízióját, illet­ve megsemmisítését és a régi stá­tuszkvó visszaállítását. Mi van Szádeczky könyvében? Ig)- együttiátva Szádeczky nagy­becsű művében a revízió mellett felsorakoztatott érveknek sokasá­gát, ujult erővel lángol fel lelkünk­ben a feltámadás reménye, mert az erősségnek annyi atíribulumá' látjuk azokban, hogy azokra tá­maszkodva, nemcsak Benes 'légvá­rait, de a poklok kapuit is meg­dönthetjük. De ezzel szemben megdöbben­ve tapasztaljuk, hogy amig rajtunk kivül álló tekintélyes és nagynevű tényezők a Nagymagyarország visz szaállitásán dolgoznak, addig mi itthon a csonkaország berendezé­sén fáradozunk, a lelkeket lesze­relni törekszünk s minden e tekin­tetben elért eredménynek ujon­gunk. Pedig semm isem lehet ered­mény, ami nem közvetlenül a nagy Magyarország visszaállítását célozza és szolgálja. A feltüntetett eredmények csak relatív értékűek s csak arra jók, hogy jelenlegi nyo­morúságunkat alátámasszák, hosz­szabb étetüvé tegyék; elrabolt sza­badságunk függetlenségünk után való törekvésünket leszereljék, nemzeti önérzetünk szavát elhall­gattassák. Eddig azon panaszkodtunk, liogy egyedül, elhagyottan állunk, nincs senki, aki szavunkat meghallaná ezért nem tehetünk semmit. És eb­be a rögeszmékbe ugy beleéltük magunkat, hogy ma már mi nem akarjuk, vagy nem tudjuk meghal­lani a második ébresztő kiáltásait. Bagatell ügyekkel törődünk, ka­napé-pörökkel bíbelődünk, egyik naprói a másikra vegetálunk, a helyzet magaslatára felemelkedni nem tudunk, legfeljebb csak ünne­pelünk és vivátozunk, de komolyan eszünkbe sem jut keresni a ki­vezető utat. Vannak barátaink! A Szádeczky könyve erre mutat rá, azért azt ismernie kell min­den magyar embernek. Egyes fő­városi lapok már regisztrálták an­nak tartalmát, de rátérünk mi is, hogy idézetekkel megvilágítsuk a külföld megváltozott gondolkozását a békékkel szemben. Igy akarjuk közkincsévé tenni lapunk olvasói­nak a velünk egyetértő, külföldi je­les férfiak álláspontját és követe­lését, hogy azzal vértezzék fel lel­küket, gyújtsák fel újra az integri­tás utáni vágyódásukat, akarasu­kat s az erre irányuló cselekvésü­ket. Aki már hallott róla, ismételje el, tanulja be; aki előtt pedig még ismeretlen, vegye ismét örvende­tes tudomásui, hogy már nem va­gyunk elhagyottak, vannak akik szavunkat meghallgatták, vannak, akik segítő jobbot nyújtanak fe­lénk; ezért szüntessük be azt a ri­asztó szólásmódot, hogy: Jajj! mit mond a külföld? mellyel mint mumussal eddig ijesztgettük egy­mást. A külföld józan emberei azt mondják, amit az alább követ­kező — a «Magyarország» re­gisztrálásából vett — idézetek tar­talmaznak. Az ott megnyilatkozó i férfiakról senki sem mondhatja, hogy maiom alatti politikusok, mintahogy itthon nevezik azokat, akiknek fájó ielke a tétlenség miatt fel-fel sir. Legyünk tisztában az­zal, hogy az integritás kérdésével foglalkozni a nemzet minden egye­dének joga van anélkül, hogy ezért elitélendő volna, mert minden Idézzük először az angolokat, ezek közül elsősorban Keynes-t, «a Cambridgei egyetem nemzetgazda­sági professzorát, aki két könyvet is irt a «karthágói békéről» igy nevezvén el a Páris környékén kö­tött szerződéseket — ameiyyel a civilizáció történetében a leggya­lázatosabb cselekedetnek nevezett el ' és megdönthetetlen adatokkal bizonyította, hogy Európa válságos gazdasági helyzete addig nem ja­vulhat, mig a versáillesi béke re­vízió alá nem kerül. Ugyanez a véleménye az angol kormány egyik szócsövének is: az Observer-nek. Ez a lap 1925. február 8-iki szá­mában határozottan kimondja, hogy Európát meg keli menteni a békék pusztításaitól. — Szádeczky könyve röviden ismerteti még: Elliot kapitány, Newton lord, Montagu of Beaulien, Sydenham lord és Brycenek a világhírű angol historikusnak gyiikos kritikáit a trianoni békéről.» «Az amerikaiak közű' Lansing Róbert, Wilson külügyi államtitká­ra irt könyvet 1920-ban a versáil­lesi béketárgyalásról, amelyben az önrendelkezési joggal a nemzetiségi elvvel és a népszövetség gondola­tával űzött csalárd szédelgésről rántotta le a leplet. Pillér József. Még ebben az évben ezer kislakás építését kezdik el. Az összes közmunkákat ará­nyosan elosztják. Nyíregyháza, junius 24. A Nyir­vidék tudósitójátói . Az uj költségvetés részleteiben ugyan a parlamentnek csak most fogja tárgyalni, de már is meg le­het állapítani ,hogy az illetékes mi­nisztériumokban a legkomolyabban folynak a munkálatok abban az irányban ,hogy minél előbb meg­kezdhetők legyenek azok a köz­munkák ,amelyeknek kiírása már a közeli napokban elkezdődik. Igy mindenekelőtt a népjóléti minisztérium már részletekben is le tárgyalta azt a lakásépítési terveze­tet ,amely nemsokára kivitelre ke­aar A PARAMOUNT-filmgyár leghatalmasabb világattrakciója! Péntektől hétfőig az Apollóban. 1 Tízparancsolat 1 Szózat az emberiséghez 14 fejezetben A bibliai rész szereplői: 1 A modern rész szereplői: Thedore Róbert, 1 Richárd Dix, Estelle Títylor, 1 Rod La Roche, Charles de Roche. | Leatrice Joy. Junius 26-29-ig az Apollóban. Előadások kezdete: Pénteken, szombaton 6 ís J, vasárnap, hitfőn 3, 1 J és ÍJ0 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents