Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-23 / 139. szám

1925. junius 24 7 A kiállóit próba. A magyar nemzet kiálló tta a próbát és erősnek bizonyult nemcsak gazdasági téren, hanem erkölcsi sikereivei is, mert elbírta azokat a terheket, amelyeket vállalnia kellett az országnak eg}i boldogabb jövő érdekében — mondotta Bethien István gróf miniszterelnök a kormányzópárt legutóbbi értekezletén ,amely lelkes ünneplést rendezett a kormányzó meilett, ugyanakkor, amidőn a Genfből hazatérő miniszterelnök beszámolt az ott elért eredményekről. A nemzetek versenyében megállottuk a helyünket, nemcsak gazdasági erőfeszítésünkkel, hanem azért is, mert a magyar nép olyan erkölcsi erőkkei rendelkezik, amilyeneket csak kevesen vailhatnak magukénak. A künn kivívott gazdasági siker s az idebent megnyilvánuló morális egység, mellyel a legközelebbi hetekben a nemzeti társadalom tüntetőleg foglalt állást a támadásokkai szemben az államfői legmagasabb tekintély védelmére és tanúságot tett a nemzet őszinte ragaszkodásáról, Horthy Miklós Magyarország kormányzója iránt, együtt járulnak hozzá annak a megállapításnak igazságához, hogy mindenkor megálljuk helyünket. E próbák igazolják politikai és gazdasági életünkben annak az irányzatnak (helyességét ,amely a belső konszolidáció és az államrend megszilárdítását vallja legelsőrendü feladatának. Bethlen István gróf beszámolójából egy másik megnyugtatást is szerezhet a társadalom. — Megtudtuk azt, hogy nem két esztendő alatt hanem már a szanálási programm betartása révén az első évben elértük államháztartásunk egyansuiyba hozatalát és túlesve a teherpróbán, államgazdasági és magángazdasági téren helyzetünk fokozatos javuiását és ezzel belső megerősödésünket várhatjuk. A közvetett adók leépítése és eltüntetése lesz az első lépés, amelyre mint a természetes fejlődésre hivatkozhatunk és amint a magángazdaság önmagán is végrehajtja a takarékosságnak, s az erők összevonásának azt az organizációját, amely által a pénzügyi téren egyensúlyunk helyreállítható volt, kereskedelmi és ipari téren a hazai piac a külföld felé is konkurrenciaképessé válik s termelési viszonyaink be fogják váltani a hoz záfüzött várakozásokat. Állami bugdettből sem az ipar, sem a kereskedelem, sem a mezőgazdaság megélni nem tud, saját erejükből kell talpra állaniok, bár & magyar kormány minden lehetőt elkövet, hogy átmenetileg segítségünkre siessen. Az igazi szanáiás akkor következik be, ha a nemzet a benne rejlő erkölcsi erőket közgazdasági téren az egyensúly helyreállításának szolgálatába állítja, politikai téren pedig összefog, hogy Kiküszöböljön magából minden differenciát és romboló törekvést, amely a közbékét az állambiztonságot és a társadalmi munkát veszélyezteti. Az eddig kiállóit próba fizikai és materiális értelemben véve legyen a biztató jel arra, hogy Magyarország életképes és boldog jövőre méltó s fellendülését el is éri ,ha az állam és magángazdaság közös igyekezettel vállalja a hátralevő időre még a reá háramló áldozathozatalt . Kedvező százaléka dollárkölcsönt kapnak a magyar városok. Hosszúlejáratú lesz a kölcsön. Az amerikai pénzintézetek egyformán méltányos százalékot kötnek ki az európai kölcsönökre. hét százalékra adják a kölcsönt. Ebből az osztrák kölcsönből Nyiregyháza, junius 21. Nyirvidék Tudósitójátói. A magyar városok külföldi kölcsöne ma a legizgatóbb próblémája a közönségnek. Uj pénz, uj lendületet, forgalmat jelent, a megélhetési lehetőségek egész sorozatát teremti meg, munkához juttat több százezer kezet és a pénzfolyam egészséges keringése felszívja azokat a sebeket, amelyek ma fekélyekként lepik el a magyar gazdasági életet.

1 A csütörtökön lezajlott miniszterelnökségi ankétről, (amelyen az összes vidéki polgármesterek részt vettek, csak nagyon kevés hir szivárgott ki, mert az értekezlet bizalmas jellegű volt. Ma reggelre azonban mégis csak kiderült a nagy titok, megkapják a városok a külföldi kölcsönt, még pedig dollárokban. A kölcsön alapfeltételei már meg vannak, mindössze a fo lyósitás körül felmerülő külső ségek vannak hátra. A magyar városok részére állítólag tiz millió dolláros kölcsönt sikerült egy amerikai pénzcsoportnál lekötni, amely pénzcsoport egyébként Ausztriával is tárgyal hasonló kölcsönről. Ausztriában az egyes tartományok (igényelnek 10—20 millió dolláros kölcsönt, ahol szintén beruházási célokra fogják felhasználni. Az osztrák kölcsönügy tár gyalásai szintén igen előrehaladott stádiumban vannak és mint értesülünk következtetni lehet arra, hogy a magyar kölcsön sem lehet sokkal magasabb kamatozású, mint az osztrák, bár a magyar városok külföldi kölcsönével kapcsolatban kezdettől fogva 14—15 százalékos kölcsönről röpködtek hirek a levegőben. Az osztrák hétszázalékos köl csönről szóló hirek mindenesetre megnyugvást keltők, mert ilyen alapon a kölcsön felhasználását illetőleg idehaza is eloszlik majd minden aggodalom. Az amerikai ipari vállalatok gépek szállításával "és más ipari hiteinéi is 6 —7 százalékos kölcsönnel dolgoznak, igy hitplt lehet adni annak a híradásnak is, amely a magyar kölcsönt 7—10 százaléknak mondja. A legközelebbi napok természetesen teljes világosságot derítenek majd a kölcsönügy részleteire és remélni lehet, hogy még ez évben országszerte megindulnak az építkezések. Férfi, női és gyermek• legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-utca 5. A közigazgatási hatóságok nem adhatnak rádióengedélyeket. Nyíregyháza, junius 71. (A Nyír vidék tudósítójától.) Több izben megtörtént, hogy egyes közigazgatási hatóságok engedélyt adtak a rádió felvevő államok berendezésére. Mikecz István alispán most közli a vármegye hivatalos lapjában a bel ügymiuiszter rendeletét, amelynek értelmében közigazgatási hatóságok nem adhatnak sem ideiglenes, sem végleges engedélyt a rádióállomások berendezésére A miniszteri rer.delet a következő : A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur arról értesített, "hogy egyes járási főszolgabirák és más közigazgatási hatóságok a rádióvevő állomások felállítása iránt hozzájuk benyújtott kérelmeket saját hatáskörükben intézik el és engedélyeket adnak. Tekintettel arra, hogy a rádióállomások létesítésére és üzemben tsrtására vonatkozó engedélyek megadása, illetőleg a rádióra vonatkozó kérelmének elbírálására az 1924. évi szeptember hó 13-án 85463. K. M. szám alatt kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet (B. K. 1924. évi 1022. laponl alapján a kereskedelemügyi miniszter ur hatáskörébe tartozik, a közigazgatási hatóságok tehát sem ideiglenesen, sem végleges engedélyeket ki netn ad hatnak. Felhívom ennélfogva Címet, figyelm.eztesse az alárendelt hatóságokat, hogy a rádió és vevő állomások berendezése iránt hozzájuk beérkezett kérelmeket tegyék át az illetékes postaigazgatósághoz, illetve Budapesten a távíró és távbeszélő igazgatósághoz. Budapest 1925. évi május hó 23-án. A miniszter helyett: dr Koszó István s. k. államtitkár. Legolcsóbb beszerzési forrás férf. fiu és gyermekruhában VÁRADI TESTVÉREK-nél, Bessenyeitér 16. szám. legújabb létszámcsökkentést az egyéni érdekek sérelme nélkül tervezik. JaYornitzky Jenő min. tanácsos a létszámcsökkentésről Nyíregyháza junius 21. A Nyirvidék tudósitójátói . A legújabb létszámcsökkentésről dr. Javornitzky min. tanácsos a következőket mondotta a Nyirvidék fővárosi tudósítójának. A takarékosság ,a közigazgatás egyszerűsítése és létszámcsökkentés nem újszerű kívánság. Már II. József császárnak is minden törekvése ezeknek a kérdéseknek megoldása volt. Az 1875—76. évekban ugyancsak ennek szükségességét hangoztatták. Hegedűs Lóránt is a képviselőház 1900. évi február hó 6-án tartott ülésében, érdekes beszédében a decentralizáció és a fórumoknak a feiebbezési instanciák apasztásává! kereste a közszolgálati alkalmazottak helyzetjávitásának kuicsát. Az 1901. évi költségvetés tárgyalása során pedig újból szóba került a közigazgatás egyszerűsítése és ezzei kapcsolatban a 'létszámcsökkentés kérdése. Habár az illetékesek meg voltak győződve arról, hogy e cimen megtakarítható összegekkel a közszolgálati alkalmázottak illetményeit javítani nem lehet, folyt a sok tanácskozás és értekezés. Az eredmény az lett, hogy a kormány javaslatára a képviselőház 1876. óta minden megrázkódtatás né'ikül szaporította a személyzeti létszámot. Az ország szétdarabolása után ismét szőnyegre került a létszámcsökkentés' kérdése. Az 1920. évi XI. t. c. 4. szakasz felhatalmazta a kormányt arra, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolithassa szabályszerű ellátási díjjal azokat az alkalmazottakat, akik az 1918. évi okt. hó 31-től a rendelet hatálybalépéséig terjedő időben beigazoltan hazafiatian, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak, akiknek ez a magatartása azonban nem esett olyan súlyos megítélés alá, amely az illetőnek a szolgálatból való elbocsátását vonta volna maga után. Az 1922. évi I. t .c. 24. szakaszában felhatalmazást kap a kormány arra, hogy azokat a tisztviselőket és egyéb aikalmazottakat, akiket az 1922 .évi junius hó végéig a közszolgálatban elhelyezni nem lehetett, 1922 .évi julius hó 1-től kezdődő hatállyal az illetőnek a kérelmére azonban korábbi időponttól is, szabályszerű elbánás alá vonhassa .Az ellátás rendjét és mértékét az 1922 .évi VI. t. c. 3. szakasza szabályozta . Az 1923 .évi XXXV. t. c.-ben utasítást kap a kormány arra, hogy a nélkülözhető hivatalokat és intézményeket haladéktalanul szüntesse meg, az állami igazgatás egyszerűsítésének érdekében pedig a szükséges intézkedéseket tegye meg és hogy az alkalmazottaknak az 1922 -23 .évi költségvetési előirány zatba feivett létszámát általában lehetőleg 20 százalékkal csökkentse. A törvény az ellátás mód iára és mértékére nézve ujabb rendelkezéseket is állapit meg. s GORKIJ ffiHXIM REGÉNYE FILMEN 1 a (eddtö! i Apollóban. A dán „Swenska" filmgyár remeke Egy forradalmár végzete Gorkij Maxim „Tatjána" cimü regényének filmváltozata az orosz forradalmak rémnapjaiból. Keddtől az Apollóban.