Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-19 / 136. szám

1925. junius 21. jtfissmÉK, 3 A csónakázás kérdését az üzemi hivatal közmegelégedésre oldotta meg, bár sajnos, hogy a megren­delt csónakok olyan keserves nehe­zen készülnek, s eddig mindössze egy sajka érkezett meg. A tervbe­vett öt csónakot is keveseljük, s a tapasztalat fogja majd megmutatni, hogy hány csónak után rendelésére lesz majd szükség. Mint egy vívmányt emlegetik, Jiogy a Sóstón vasárnapon kint ezen­jtul trafik is lesz. Hát ez is az idők jele, mint az a vurstli, amely a tó melletti lapos részen ütötte föl ta­nyáját, s mint a hamelni patkány­fogó tilinkója, ugy csalogatja ma­gához vasárnaponkint a környék­beli tanyai lakosság mindkét nem­beli öregjét-fiatalját. Tehát már trafik is lesz a Sóstón, s a kirán­duló publikum nem lesz ráutalva a nyári pincérek sajáttöltésü speciá­litásairaés kimustrált portorikó szi­varjaira. A többiről majd legközelebbi cikkemben. D. Féríi, női és gyermek­harisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrínyi Ilona-utca 5. Aki nem ért az autóvezetéshez, ne vállalja a soffőr szerepét. Miskolcon egy autó beleszaladt Silbiger posztókereskedő kirakatába. Nyiregyháza, junius 18. (A Nyirvidék miskolci tudósitójátói) Az elmúlt éjjel lblauer autó­garage tulajdonos egy barátjával együtt a Pannónia kávéházba tért be. A garage bérautója, amelyen érkeztek, kintállt a ká­véház bejárata előtt. Ugy fél 2 óra tájban a garage­tulajdonos barátja felállt a kávé­házi asztal mellől, kiment az ut cára és tréfából az autóra ült, hogy majd megindítja, anélkül, hogy az autóvezetéshez ér tett volna. Az autót sikerült is elindítania s az mérsékelt tempóban gurult előre a forgóhidig. Itt a műked­velő soffőr, ugylátszik, fordulni akart, mert megnyomott egy gombot, amelyről azt hitte, hogy az autót irányítja. A gombnyomástól az autó hirtelen teljes erővel hátrafelé nyomult s egyenesen beleszaladt a Silbiger József ­féle posztókereskedés kira­katába. Hogy milyen erővel történt az összeütközés, arról fogalmat ad­hat az eredmény, mely szerint az autó átszakította a vas­redőnyt, rajta keresztül át­ütötte a kirakatüveget s en­nek szilánkjai össze-vissza rongálták a kirakat posztó­tekercseit. Az autó karosszériájának há­tulsó része is össze-visszatörött. Silbiger József ma tette meg feljelentését a rendőrségen isme­retlen tettes ellen. Kárát több, mint husz mil­lió koronára becsüli. Maga a betört kirakatüveg 8 millió korona értékű volt. A nyomozás ma délután fogja kideríteni az eddig még isme­1 retlen egyén kilétét. A belügyminiszter újból rendeletet intézett a városok közönségéhez a kisipar érdekeit sértó üzemek beszüntetéséről. Az iparnak jelenlegi nyomasztó helyzete különösen szük­ségessé teszi, hogy rendeletem haladéktalanul végrehajtas­sék, — mondja a belügyminiszter. Nyíregyháza, junius 18. A Nyir­vidék tudósitójátói . Nyíregyházának ma már nincse­nek üzemei, nincs üzemi hivataia, mert ami volt, az részvénytársaság­gá aiakult, de azért Nyiregyháza közönsége is megkapta a belügy­miniszternek azt a rendeletét, (junely az üzemekről szól s azok kö­zül egyesek beszüntetését haladék talanul elrendeli. A belügyminisz­ter rendelete a következő: A belügyminiszter 728—1925— IV. sz. valamennyi város kö­zönségéhez a következő rendeletet intézte: A 171.000—1924. B. M. számú körrendeletem 6. szakasza értel­mében olyan városi üzemeket és vállalatokat, melyek a városoknak számottevő jövedelmet nem bizto­sítanak és amelyeknek fenntartása közegészségügyi, közbiztonsági stb. okokból nem okvetetlen szükséges, továbbá különösen az olyan üzem, (•s vállalatokat, amelyek a kisipar érdekeit sértik, amennyiben fenn­tartásuk közérdekből nem szük­séges, meg kell szüntetni. Az iparnak jelenlegi nyomasztó helyzete különösen szükségessé te­szi, hogy az idézett rendeletem ha­ladéktalanul végrehajtassák. Ugy a középipar, mint a kisipar terén fennáiló nagyfokú munka­nélküliség és üzlettelenség által suj tott iparosság részéről mind széle­sebb körben és figyelmen kivül nem hagyható elkeseredéssel hang­zik fel a panasz a hatósági ipar­üzemek működése ellen. Ezek az ipari üzemek sok esetben díjtala­nul, vagy aránytalanul olcsó lak­bérrel rendelkezésre bocsátott he­lyiségekben, világítási, fűtési ked­vezményekkel, közpénzekből eredő olcsó kölcsönökkel, előlegekkel, részben közalkalmazott munka­erőkkel, nem egy esetben az áru­szállítás, kocsifuvar olcsóságában nyilvánuló szintén nem csekély előnnyel, továbbá közintézmények úgymint közraktárak, hűtőházak, községi , mezőgazdasági üzemek különböző irányú igénybevételével is a legkülönbözőbb kedvezmé­nyekkel működnek, anélkül, hogy üzemüket adók terhelnék. Boldo­gulásuk alapja nem egyszer abban rejlik, hogy éppen hatósági jelle­gük kivételes összeköttetéseket és elbírálást jelent számukra, ami többek között a közszállitások odaítélésénél is érvényre juthat. 'Nyilvánvaló, hogy ezeknek a hatósági ipari üzemeknek úgyneve­zett «regie»-költsége ilyen módon más-más formákban áthárul és végeredményben nem az ipari üzem, hanem legtöbbször a fenn­tartó város költségvetésében talál­ja meg fedezetét, megtermelvén azokat, holott a városok háztartá­sának egyensúlya sok esetben csak nehezen ,súlyos adókkal tartható fenn . Másrészt ugyanezek a községi ipari üzemek éppen a fent felso­volt előnyök élvezetében válnak képessé arra, hogy a tőkében szü­köldködő • iparosoknak egyenlőt­len versenyt támasztanak. Az ön­álló kisiparosok száma az ország elszakadt területeiről idemenejcült iparosok átköltözése folytán a há­ború után sok helyen megszaporo­dott, a köztük folyó verseny már amúgy is élesebbé vált. Most a hatósági ipari üzemek versenye is kiélesiti a helyzetet, a pénzügyi szanálás s az egyéb ismert körül­mények okozta átmeneti gazdasá­gi pangás következtében már oda­fejlődött, hogy az adóterheket nem biró iparosok kénytelenek iparukat beszüntetni. A kereskedelemügyi miniszter ur megállapítása szerint előállott tehát az a helyzet, hogy mig az egyik oldalon a hatósági ipari ipari üzemek regieköltségeikkel vég­eredményben a «Köz»-t terhelik meg ,ugyanekkor másik oldalon ezeknek az üzemeknek a működése folytán ugyanazok az adófizető polgárok, kiknek ezek az üzemek versenyt támasztanak, fokozottan vétetnek az adózásnál igénybe, hogy a nekik versenyt támasztó üzemek kiadásai fedezetet nyer­hessenek. Igy az a különös hely­zet áll elő, hogy a város, amelynek éppen arról kellene gondoskodnia, hogy az adófizető polgárainak jó­léte növekedjék, e polgárainak erős igénybevételeivel őket állán, dóan károsítja . Ily körülmények között érthető, hogy azok az ellentétek, amelyeket a hatósági ipari üzemek felidéznek, gazdasági és társadalmi, sőt már politikai téren is, egyre nagyobb elégedetlenséget váltanak ki és igy egyre sürgősebb intézkedés köve­telményével lép fel az a kívánság, hogy a szóban levő városi ipari üzemek működése, amely sok esetben az ily üzemeknél elkerül­hetetlen forgótőkeszükséglet foly­tán a város egyéb célra felhaszná­landó tőkéit is leköti, immár teljes eréllyel visszafejlesztessék. .' Ezeknél fogva nyomatékosan felhívom a város közönségét, hogy a városi üzemek, vállalatok vissza­fejlesztése, megszüntetése kér­désével behatóan foglalkoz­zék, az e részben szükséges in­tézkedéseket haladéktalanul tegye meg s intézkedéseiről hozzám mi­előbb jelentést tegyen . Mit mond a pénzügyminiszter a forgalmi adó nj átalányozásáról ? Mi az az egyezségi és kivetésszerü átalányozás? Nyiregyháza, junius 18. A Nyir­vidék tudósítójától. Nyiregyházán sokan félreértik a forgaimiadóra vonatkozó ujabb ren delkezéseket. Illetékes helyen tehát felvilágosítást kértünk arról ,hogy miben áll a forgalmiadó átalányo­zásának uj rendje Információnk a következő f A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, melyben újra szabá­lyozza a forgalmiadó átalányozá­sát. Eszerint kétféle átalányozás lesz. i 1. Egyezségi átalányozás, mely­nek értelmében az iparos és ke­reskedő kérheti, hogy a pénzügyi hatósággal való tárgyalás utján egyezségiieg állapítsák meg a for­galmiadó átalányát . 2. Kivetésszerii átalányozás. Eb­be a kategóriába tartozik majd az ország valamennyi kézmüiparosa, kivévén a mészárosokat, hentese­ket, pékeket, korcsmárosok^, ven­déglősöket és kávésokat, akik sajá­tos iparukhoz viszonyított rendszer szerint adóznak. A kivetés szerinti átalányozásnál a forgalmi adóellen­őr helyszíni szemlélete alapján adatfölvételt készit és ennek figye­lembevételével állapítja majd meg az illetékes pénzügyigazgatóság a forgalmi adóátalányt . Szőlő és borgazdasági értekezlet Debrecenben Nyíregyháza, junius 18. A Nyir­vidék tudósitójátói . A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara vasárnapra összehívott sző­lő és borgazdasági értekezlete a kamarakerület minden részéből nagy számban összegyűlt szőlős­gazdák részvéteiével folyt le. Az értekezletet dr. Czeglédy Mi­hály kamarai alelnök, gazdasági főtanácsos nyitott ameg, majd Veszprémy Zoltán ny. főispán sző­lőbirtokos mondott köszönetet a Kamara elnökségének és igazgató­jának, hogy jelen értekezlet össze­hívásával a szőlő bortermelés vál­ságának kiháritására alkalmas fel­adatok megbeszélésére és a kor­mány elé terjesztésére alkalmat nyújtott. Dr. Rácz Lajos kamarai igazgató a Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­ra által a szőlőtermelők érdekei védelmére és a szőlőmüvelés és borászat fejlesztése céljából eddig kifejtett munákásságáról számolt be, majd vázolt aaz 'értekezlet cél­ját és_ felkért eaz élőadókat ja­vaslataik megtételére. Dr. Rugonfaivi Kiss István egyetemi tanár szőlőbirtokos a szőlősgazdák hitelválságáról, dr. Széli László gazd .akad. tanár a bortörvény reformjáról, Bogdán Ferenc szaboicsmegyei birtokos a borexport kérdéseiről és dr. Kar­doss Endre szőlőbirtokos a sző­lősgazdák adósérelmeiről tartot­tak előadást, amelyek után érdem­ben felszólaltak: Jármy Tamás min. tanácsos, Egey Szilárd min. tanácsos, szőlőszeti kerületi fel­ügyelő, Oeréby György, BáróButt* ler Sándor, Csáky János, Hoff­[ mann Mihály és Bíazsek István sző I lőbirtokosok. Ül

Next

/
Thumbnails
Contents