Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-16 / 12. szám
1926. jsDwIr 16 JMYÍHYIDÉK 3 Milyen legyen az nj választójog? Ha az államhatalom nem tnd garanciát adni a választói jog szabad gyakorlására, a titkos szavazást kell behozni. Eöttövényi Olivér dr.-nak, a Magyar Külügyi Társaság igazgatójának nyilatkozata. Budapesti tudósítónk jelenti: Most, hogy ismét a politikai élet homlokterébe került a vláasztójogi reform problémája, illetőleg az a szükségszerűség, hogy a választójogot a nemzetgyűlés törvényhozásilag szabályozza, kérdést intéztünk dr. Eöttevényi Olivér nyug. főispánhoz, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatójához, aki két évtizeden keresztül, mint a magyar közjog és a politika professzora, ennek a kérdésnek elméleti, de egyúttal a gyakorlati életben is megvalósítható vonatkozásaival számos önálló munkájában és tanulmányában foglalkozott, hogy fejtse ki nekünk az álláspontját a reform tárgyában. Eöttevényi dr. felfogását a következőkben ismertette : — 1905-ben irtam kimerítő birálatos ismertetést Kristóffy József akkori belügyminiszter választójogi törvénytervezetéről, rámutatva annak a hibáira. A következő évben jelent meg az akkor benyújtott osztrák választójogi javaslatokról irt kritikai tanulmányom. Ezt követte a választójog egész komplexumát felölelő nagy munkám. A választói jog problémái. 1911-ben KhuenHéderváry gróf akkori miniszterelnök és belügyminiszter felhívására szerkesztettem a választójogi reformra vonatkozó emlékiratot. — Lehet, hogy nézetem/, a kérdést a napi politika, vagy helyesebben szólva a pártpolitika szemüvegén keresztül szemlélők előtt nem mindig tetszetős. Én azonban azt hiszem hogy a nagy reformok a nemzetek jövőjét döntik el jobbra, vagy balra. Ezeknek a megalkotása tehát a politika napi hullámcsapásaitól lehetőleg mentes kell hogy maradjon. A választójog helyes megítéléséhez mindenek előtt tudnunk kell azt, hogy itt két ellentétes világfelfogás küzd egymással, az egyik az, amely a választójogot ősemberi jognak tekinti, olyannak, amely az ember emberi mivoltából folyik. Ez a radikális felfogás a fran cia forradalomnak az emberi jogokról alkotott vallomásán sarkallik. A másik, a konzervatívabb felfogás az, amely bár arra törekszik, hogy az államigazgatásban minél többen vegyenek részt, leszögezi azt, hogy minden állampolgárnak nem lehet választójoga, csak annak, akiben megvannak a kellő feltételek ennek a jogosítványnak az állam érdekében való gyakorlására. — Abszolút választójog nincsen s az, hogy ilyenről beszélnek és az általános választójog politikai jelszóvá lett, tulajdonképen csak a szavakkal való játék. A választójog nem magán-, hanem közjog s ennek a megadásánál nem az egyén, hanem a köz, vagyis az állam érdekei egyedül a döntők. Az általános választójog hívei is elfogadják azonban azt a tételt, hogy bizonyos kor, aztán az úgynevezett letelepülés, vagyis a bizonyos ideig egy helyben való lakás előfeltétel gyanánt szerepeljenek, viszont a konzervatívabb felfogás hívei már egész sereg további kautélát állitanak fel. Leszögezhetjük tehát azt, hogy csakis cenzusos választójog van, de a cenzusosnak a határai és mértéke különbözők. Az ideál kétségkívül az, hogy minél több állampolgárt ruházzanak fel a választójoggal, de ez csak fokozatosan valósitható meg azért, mert az állam ügyei, céljai és hivatása iránt való érzék a műveltség terjedésével tart lépést s ha nyers tömegeket minden kritika nélkül veszünk be »az alkotmány sáncaiba«, akkor joggal kell attól félni, hogy nem a legfőbb államérdek, hanem a nyers tömegek numerikus erejében rejlő tényező fogja eldönteni az állam sorsát. — Nálunk nagy hibát követtek el a múltban, hogy a választójogosultság fokozatos fejlesztését elmulasztották, s így 1913ban, majd 1918-ban nagyobb lépést kellett megtennünk. Ugyanez a helyzet ma is. De korlátok voltak és vannak. Hogy minő korlátokat állítsunk fel, az tisztán a nemzet jól felfogott érdekének a szemszögéből ítélhető meg. Az általános műveltség terjedésével minél több elemet kell fel vennünk a választásra jogosítottak sorába, de a határvonal meghúzása a mi nemzeti helyzetünk és viszonyaink mérlegelésétől függ. — Tudom, hogy nálunk nem rokonszenves Andrássy Gyula gróf úgynevezett pruláris választójogi gondolata, pedig a prulárás vagy többes szavazati rendszer is csak arra keres megoldást, hogy a nyers tömegek absolutizmusával szemben a nemzetre értékesebb, higgadtabb elemek befolyását növelje, anélkül, hogy magától a jogtól az állampolgárok széles rétegeit megfosztaná. — Ami a szavazás nyilt vagy titkos voltát illeti, én azt hiszem, hogy az állampolgári önérzet, a nyilt színvallás, a meggyőződés szabad megnyilvánulása szempontjából a nyilt szavazás kétségtelenül helyesebb, de arról kell gondoskodni, hogy a szavazatáért senkit semmiféle üldözés ne érjen. Az eddig e téren megvalósított garanciák nem elégségesek és gondoskodni kell arról, hogy akit politikai állásfoglalása miatt akár minő hátrány ér, ez a legszigorúbban megtör oltassák. Ha azonban az államhatalom ezt az abszolút garanciát nem Kudja megadni, akkor magam is jobbnak Ítélem a titkos szavazást, mert a döntő elv kizárólag csak az lehet, hogy a polgárok valódi akarata és nem a rájuk kényszeritett nézet essék latba. The Covered Wagon tagjai, tagjai, tagjai. Jönnek a Magyar Királyi Operaház Jönnek a Magyar Királyi Operaház Jönnek a Magyar Királyi OPeraház — A legolcsóbb szórakozást az Uj ságbolt Modern Kölcsönkönyvttára nyújtja. Eddig 6.000 ember nézte meg a Mórica grófnőt! Nyíregyházán 60.000 ember van, 54.000 aki még nem látta Marica a színházban, az még a következő napokon megnézheti: Pénteken Triliap Ilonka jutalomjátéka Marica grófnő Szombaton Sugár Gyula jutalomjátéka Marica grófnő Vasárnap este Halmágyi Mihály karmester jutalomjátéka Marica grófnő Vasárnap délután Nótás kapitány Ilii<1IIII HIIIIIIII'IIIIIM»IB IMIIM i—lllll IIIIIIWIH Ingyen hozhat minden férfi- az Apollóba vendég egy hölgyvendéget JffiOMTY BANSS ma, csütörtökön utoljára é s
