Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-10 / 129. szám

JÍRAMNEE 1925. junius 10; Egy pár szó a faluról. Irta: Földes Béla dr. v. b. t. t. ny. miniszter. Első panasz. Egy éleslátású aggódó hazafi, ki éveket töltött Németországban, nem régen azt panaszolta nekem, hogy mig a német faluban vasárnap mindenféle komoly munka: előadás, megbeszélés stb. folyik, addig a magyar faluban csak dinom-dánom, fitogtatás, sőt léhaság. Bár azt hiszem, hogy a kép kissé tulsötét színekben van tartva, mégis megszívlelendő egy pártatlan, elfogulatlan embernek ez a panasza. Nálunk is, ahol annyi szó esik a falu kultúrájáról, arra kell törekedni, hogy a szabadidő okos, hasznos dolgokra fordittassék. Oly nagy ut áll még előttünk, mig valóban a falu kultúrájáról beszélhetünk, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a komoly nekikészülődés szükségességét.' Második panasz. Vidékről, egy szatmármegyei középbirtokostól levelet kaptam, ki szintén panaszkodik, hogy a falu nem akar tanulni, még állatvész idején sem akarja az ingyen adott oltóanyagot használni. Ellenben összevásárol zongorát, selymet, harisnyát, mindenfele lim-lomot. Emellett az élvezeti cikkek, tea, finom szivarok, Qerbaud stb. nagyon elterjedtek. Ugylátszik, a falu tulgyorsan akar «civilizálódni». Ez is nagy baj. A falu büszkesége az egyszerűség. Az, hogy a parasztasszony tul akar tenni fényűzésben a városi dámákon, veszélyes betegség. A falu óvja meg egyszerűségét, mert külömben nem falu, csak a városnak egy nem sikerült tréfája, szóval karikatúrája. Harmadik panasz. Ez a panasz vonatkozik a falu gazdasági szokásaira, melyek a haboru után lényegesen megváltoztak. A falu inkább üzérkedésre adja magát, mint munkára. A gyors és könnyű gazdálkodás itt is a csábító ördög. Ami pénz fennmarad, azt üzérkedésre fordítják, azért nincs most pénztőke. A gazdaság beteg, azt elhanyagolják. Pedig a faluban csak annyi volna megengedhető a kereskedelmi szellemből, hogy a piachoz iparkodjék alkalmazkodni terményeivel, azaz azt termelje, minek jó piaca és ára van és termékeit iparkodjék legjobban értékesíteni. Arra kellene törekedni, hogy a termelés sokoldalú legyen, hogy az év minden szakában nyújtson jövedelmet. A kisgazda, mint fogyasztó nem jön számításba, mert termékei túlnyomóan saját háztartásának ellátására szolgálnak, azért iparkodjék mint fogyasztó magát a piactól lehetőleg függetleníteni, mit ismét a háziipar kultiválásával érhet el. Negyedik panasz. De nemcsak a -faluval szemben van panasz, hanem azokkal szemben is, kik mint a falu vezetői szerepelnek. Ezeknek kötelessége volna, nemcsak hízelegni a falunak a népszerűség és a szavazatok kedvéért, hanem annak itt-ott az igazat is megmondani. A jó apa oktatja a gyermekét. De a néphez intézett beszédekben' sokszor csak panaszokat hallunk az adó miatt, a birtokreform miatt, az árdrágulás miatt, a benzin stb. vámja miatt, de nem hallunk panaszokat a nép hibái miatt. Igen, a népet fel kell keresni, fel kell világosítani. Nagy propaganda munka szükséges, de az ne csapjon át demagógiára. Ne uszítsuk a falut a város'ellen, a gazdát az iparos, a kereskedő, a szellemi foglalkozásuk ellen, az egyik felekezetet a másik, az egyik nemzetiséget a másik, az egyik pártot a másik ellen. Tanítani kell a ( falut, de ne zavarjuk meg a falu I gondolkozását, a A falu a nemzet tartalék me- < dencéje, a város felfrissítő forrása. Legyünk rajta, hogy a magyar falu gazdaságilag, erkölcsileg, fizikailag és szellemileg mintaképet nyújtson más nemzeteknek, hogy jólét és béke honoljon minden falusi házban. Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Néhány nap mnlva megjelenik az egyenes adók uj kódexe. Hat rendeletet foglal magában a kódex. Az érdekelt körök a végrehajtási utasítások sürgős kiadását kívánják A legközelebbi napokban a kormány nyilvánosságra hozza a szanálási akció legújabb rendeleteit. Ezek a rendeletek, amelyek az összes egyenesadó törvények átdolgozását ölelik fel, a szanálási rendelettár 36—42 számsorát foglalják magukban. A hat rendelet Egyenesadó-kódex gyűjtőné' ven kerül nyilvánosságra. Érdekelt körökben nagy meglepe(fcést kelt a pénzügyi kormány gyors intézkedése, de felmerült az a kívánság, hogy most már a vonatkozó végrehajtási utasításokat is . sürgősen ki kell bocsátani. A hat , rendeleten kivül a reformokat átmeneti intézkedések kell, hogy kövessék, mert teljesen megváltozik az adminisztráció és különösen az adóhivatalok átszervezése igen nagy munkával jár. Az adminisztráció nagy része tudvalevően az adminisztráció és különösen az adóhivatalokhoz megy át és ezáltal a kezelés sok kai egyszerűbbé válik. Természetesen ez a nagyszabású leépítés igen sok munkával, átmeneti intézkedéssel jár. — A reorganizációra vonatkozó munkálatok már folyamatban vannak. Kérte az asszony megbüntetését, mert hosszú a nyelve. Nyíregyháza, junius 9. A Nyirvidék tudósitójától. Tőke Sándorné püspökladányi gazdálkodónak a földjére ráment a szomszédjának a báránya és a vetésből legelt. Az asszony kártérítést kért a szomszédtól, akivel abban állapodott meg, hogy annyi búzát ad kártérítés fejében, amenynyivel neki több terem majd. Aratáskor aztán kitiint, hogy a szomszédnak — mivel nagyobb a földje, mint Tőke Sándornéé — kilenc mázsa búzával termett több. A károsult asszony a megállapodás szerint követelte ezt a felesleget, amit azonban a másik gazda megtagadott. Az ügy elintézése végett megjelentek Baranyai Balázs törvénybiró előtt, aki szintén sokallotta a 9 mázsa búzát és azt ajánlotta, hogy a felében egyezzenek ki, vagy pedig menjenek a törvényszékre. Mikor a bírótól kijöttek, Tőke Sándorné azt mondta, hogy az alperes összejátszott a bíróval, azért ítélt az igy. E kijelentése -miatt került tegnap a debreceni törvényszék dr. Lakatos büntető tanácsa elé, ahol azzal védekezett Tőke Sándorné, hogy csak annyit mondott, ugy csinálták meg a dolgot, hogy a biró igy ítéljen. A kihallgatott tanuk nem vallottak egyformán a kijelentés lényegét illetően. Az elnök megkérdezte Bárányi Balázst, hogy Kivánja-e az asszony megbüntetését? A törvénybiró igy felelt: Kérem a megbüntetését, tekintetes törvényszék, mert ez az asszony igen hosszunyelvü. A törvényszék azonban ez ellenére is felmentette a vádlottat, Imert a tanuk nem tudták igazolni a vád tárgyává tett kijelentés elhangzását. Az ítélet jogerős. Rablótámadás Nyíregyháza határában. Két jómódú tanyai fiatalember megtámadta és kirabolta Kiss János szállástanyai gazdát. A tettesek beismerésben vannak. A rabolt pénzt megtalálták. Nyíregyháza, junius 9. A Nyirvidék tudósítójától . Kiss jános hajdudorogi határi szállástanyai gazda junius 1 -én a «büdszentmiháiyi» korcsmából hazafelé ment. Egy kissé ittas állapotban botorkált. Amikor a nyiregyházi határban a »Zöldi bokoritól mintegy másfél kilométer távolságban húzódó dűlőúton haladt az ut melletti árokból két ismeretlen alak ugrott elő, akik hátulról megragadták és földreteperték. Majd benyúltak a kabátja belső zsebébe és abbó: mintegy kétmillió koronát, adóivet, telekkönyv'

1 kivonatot tartalmazó bőrtárcáját kivették és elfutottak. A támadók a dulakodás közben több sérülést ejtettek rajta. A büdszentmihályi korcsmában. Kiss jános másnap jelentést tett a vakmerő rablásról a nyíregyházi csendőrségen. Megindult a vizsgálat és a csendőrök rövidesen nyomára jöttek a rabióknak és a lopott pénznek is, amely ma már ott pihen a fekete bőrtárcában mint bünjei a nyiregyházi kir. ügyészségen. Megállapították, hogy Kiss János junius 1-én délután a büdszentmihályi korcsmába ment és ott borozgatott. A korcsmában ott találta Mráz Mihály, Bencsik István, Kresztyankó János Vadasbokori, Mihalecz Lajos, Morauszky István Tamásbokori legényeket. — Estefelé 7 óra tájban Kiss János távozásra készült. Négy üveg bort fogyasztott, kivette fekete bőrtárcáját, hogy fizessen. Egy milliós bankjegyet adott át, de a korcsmáros nem tudott visszaadni belőle. — Majd megadja máskor mondotta Kissnek, aki erre elköszönt és hazafelé indult. A fekete bőrtárcát a milliós bank jegyet jó! látta Bencsik István és Mráz Mihály is, akik összesúgtak és elhatározták, hogy megtámadják és kdirabolják Kiss Jánost. Amint távozott, ők is eiköszöntek és a földeken át elébe kerülve a düiőut mentén lévő árokba lapulva várták Kiss Jánost. Rézgömbös nádpálcával Amint Kiss János odaért, felugrottak. Mráz megkapta hátulról a vállát és lerántotta. A kellemetlen meglepetésből felocsúdó Kiss segítségért kiáltott, mire Bencsik egy rézgömbös nádpálcával egy kicsit megkoppintotta a fejét, hogy ne óbégasson. Kiss kénytelen volt tűrni, mig kiveszik a tárcáját. A rablók elfutottak és megosztoztak a zsákmányon. Bencsik másfél milliót kapott, Mráz csak a többit kapta, de övé lett a fekete bőrtárca és a két okmány is . Elrejtik a rablott pénzt. Mráz Mihály másnap Görögszállásra ment kapálni és a fekete bőrtárcát a Lakatos-bokor közeié" ben a búzaföldbe ásta, ahol a pénzt és tárcát a nyomozó járőr meg is találta. A másik legénynek sem volt nyugodt a lelkiismerete és az elrablott másfél milliót Vadas-bokorban iévő lakásuk közelében a vert földből készült kerítés hasadékába rejtette el. A csendőröknek ő is átadta a rejtekhelyen levő pénzt. A kihallgatott Tamásbokori legények akik a tettesekkel egyidőben voltak a korcsmában, bevallották ,hogy hallották, mit beszélnek Bencsik és Mráz és igy megtudták rablási tervüket. A csendőrség nem tartóztatta le az útonálló legényeket, jnert szüleik jómódú gazdálkodók és igy nem kell szökésüktől tartani. Divatos szép ruhák, jó szabással Bessenyei-tér 16. Váradi Testvéreknél. AliRerudBej török illuzionista személyesen szombattól az APOLLÓBAN _ —— legnjabb nagy attrakciója A TITOKZATOS SENKI... Egy ördöngös ficzkó kalandjai 10 felvonásban. Szerdán csütörtökön az Apollóban.