Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-09 / 128. szám

1925. junius 9. JfrüuriDÉK 3 kötelességeket ró azokra, akik alá­ja sorakoznak . Ez a három szó azt jelenti, hogy erőnk tudatában vállvetve Magyarország feltámadásáért dol­gozunk s jöhet bármiiy veszély, fel forgató törekvés, a postás altisztek egyemberként elszántsággal néznek szembe véle. Ezt vési ez a ma­gasztos ünnep emlékezetünkbe. — Örömmei látjuk a testvéregyesü­letek felvonulását, de fájdalommal érezzük, hogy a régi egyesületek /ászlói, Kast'a, Pozsony, Kolozs­vár, Temesvár zászlói nincsenek itt. Az ünnepségben megnyilatko­zó testvéri szeretet vigasztal ben­nünket. Uzoni Jenő ezu'án meleg szavak­ban üdvözli a megjelenteket. Ami­kor fájdalmának ad kifejezést, hogy Demény Károly államtitkár, vezérigazgató, az ünnepség disz­védnöke nem jelenhetett meg, a távollevő diszfővédnököt perce­kig éljenezi a nagyközönség, min­denki sajnálva ,hogy a magyar posta lángeszű vezére, a postás egyesületek lobogó lelkesedéssel át hatott életrehivója nem jelenhe­tett meg. Az ünnepi megnyitót viharos tapssal fogadja a díszközgyűlés, majd meleg óvációval fogadja Rákóczy Mihály főigazgatónak nagyhatású ünnepi beszédét. Minden kulturáltamnak a posta az idegrendszere — kezdte beszédét a főigazgató — amely az államhatalom parancsszavát közvetíti. Szoros nexusban van a kulturával. Nézzük meg válamely nemzet kultúráját és következtet­hetünk postájára és megfordítva. Sajnos, Magyarországon a posta nem fejlődhetett jó ideig a nem­zeti kulturával. A nyolcvanas éve­kig nem volt egyéb, mint az osz­trák posta kópiája. Ekkor azon­ban kiváló szaktudással megte­remtették az önálló rendszerit ma­gyar postát, amely olyan gyors fejlődésnek indult, hogy megbíz­hatóság gyorsaság tekintetében kiállta a versenyt bármely állam postájával. Sajnos, a nagy össze­omlással együtt, összeomlott a magyar posta büszke palotája. Ám az újjáépítés megindult és a pos­ta építése is. Hála a Gondviselésnek, hogy a posta újjáépítése annak a férfiúnak a kezében van, aki­nek a régi posta naggyátéte­lében is oroszlánrésze volt. (Lelkes éljenzés és taps.) A kö­zelmúltban tapasztaltuk, hogy nem minden magyar jó hazafi is és a magyarnak legnagyobb ellensége a magyar A posta újjáépítése sem elégedhetett meg az adminisztrá­ció régi nívóra emelésével, hanem gondoskodott arról is, hogy külö­nösen a könnyen félrevezethetők szivében a hazaszeretet tüze soha ki ne aludhassék . Ennek a lélekmentésnek egyik fázisa a ma lefolyt zászló­szentelési ünnepség is. A ma megáldott zászló legyen szimbóluma a postásbecsületnek, a törhetetlen hazafiságnak, a hű­ségnek, annak, hogy a kiomló pi­ros vér sem drága a magasztos célért, a hazáért. Arra kérlek tite­ket — fejezi be a főigazgató be­szédét akik ez alá a zászló alá sorakoztok, hogy ne feledjétek soha a postás becsületet, ne feledjétek, hogy a hazát sze­retni kell, hogy magyarok vagy­tok, ^áshol nincsen számotokra hely «aldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell» (Hosszantar­tó, lelkes éljenzés és taps.) Az altisztek szónokai beszéltek ezután lelkesen, a test­véri ünnep őszinte átérzésével. — Péter Aibert, a Postaaltisztek Or­szágos Egyesületének elnöke az el­ső szónok, aki gondolatos beszéd­ben ismerteti a harmincesztendős egyesület emberbaráti céljait és kö­szönti a nyíregyháziakat, akik De­mény Károiy államtitkár, vezérigaz gató hívó szavára zászló alá sora­koztak. — Lobogtassák a megraga­dott zászlót magasan azon a harc­mezőn ,ahoI az élet nyomoruságai­tói megkötözöttek várják szabadu­lásukat, ahol nem vérrózsák terem­nek, hanem a könyeket törlik le. Ha azonban felhangzik a hazának hívó szava, lobogtassák a zászlót a harcok mezején elől a legelső sorban küzdve Magyarország fel­támadásáért. Lelkes tapssal fogadják az al­tisztek elnökének beszedét, majd Csiráki Lajos altiszt, egyesületi al­elnök mond megrázóan szép be­szédet. A Királyhágón túlról ide­hallatszik a Golgota fájdalmas ki­áltása és mi zászlót szentelünk, az egyetértés, barátság, szeretet zászló ját. Egyet jegyezzünk meg. Ez a zászló nem a hangos jelszavak, hanem a tettek zászlaja! Isten kardot és zászlót adott a magyarnak a lovagiasság, vitézség szimbólumát, annak jeléül, hogy uralmunkat csak akkor biztosithat­juk, ha kezünket a kard markola­tán tartjuk. Isten vezessen győze­lemre, amely visszaszerezi a zászló és kard jogát a Kárpátokhoz. A nagyhatású beszéd után Rajtik Antal altiszt, a helyi csoport el­nöke köszönetet mond a díszköz­gyűlésen megjelent notabilitások­nak, a nagyközönségnek és bere­keszti a közgyűlést, amelyet a Vá­rosi Dalárda a Szózattal zár be. A közebéd. A díszközgyűlés után még tart a szegek beverése. Egy órakor az ünnepségen résztvevők a Bocskai­vendéglőbe vonulnak, amelynek terasszan és árnyas lugasaiban kezdetét veszi a mintegy kétszáz teritékes bankét. A közebéden az ünnepségen megjelent notabilitá­sok mind részt vesznek, élükön Kállay Miklós dr. főispánnal, Rá­kóczi Mihály postafőigazgatóval, Mikecz István alispánnal, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgár mesterrel. Itt látjuk Énekes János prépost kanonokot, Bartók Jenő dr. ref. lelkészt, Zalán Antal tá­bornok, állomásparancsnokot, majthényi Kis£ Sándor rendőrfőka­pitányt, Liptay Jenő kormányfő­tanácsost, dr. Tóth Bálint min. ta­nácsos, pénzügyigazgatót. Sok hölgy is jelen van a közebéden, közöttük özv. Mokray Gusztávné, a posta tisztviselőnői országos egyesületének alelnöke. A banke­ten Kraul Antal karmester vezeté­sével a postások kiváló zenekara gyönyörű klasszikus és magyar műsorszámokat játszik. A közebé­den megjelent fővárosi és vidéki vendégek elragadtatással nyilatkoz­nak a Bocskai kerthelyiség párat­lan szépségéről és özv.'Pataky Ká­rolyné konyhájának ízletes fogá­sairól. A menü a következő voit. Ragu leves, sertés és borjú sült zöldborsó és burgonya körítéssel és salátával. Cseresnyés és túrós lepény. Sajt. Fekete. Csanaki-féle bor ásványvízzel. A pompásan si­került banketen az első köszöntőt Rákóczy Mihály főigazgató mon­dotta Magyarország kormányzó­jára, vitéz nagybányai Horthy Mik lósra ,az ország talpraállitojára, akit lelkük egész hevületével ün­nepeltek a jelenvoltak. Uzoni Jenő postafőfelügyelő a jelenvoltak lel­kes tetszésnyilvánításától kisérve köszöntötte a magyar posta nagy mesterét, a szeretettel, ragaszkodó hűséggel körülvett vezért, Demény Károly államtitkár vezérigazgatót, majd Rákóczy Mihály főigazgatóra, a debreceni, miskolci igazgatókra, az egyházak, a hadsereg, a várme­gye és város képviselőire emelte poharát. Általános, lelkes kívánságnak engedve emelkedett szólásra dr. Kállay Miklós főispán. Megkö­szönte a postásoknak, hogy védnö­küknek választották és tolmácsolta a belügyminiszter köszönetét is, aki a zászlószentelésre szeretett volna lejönni, de olyan esemé­nyek zajlottak le, amelyek neki, mint legfőbb őrnek kötelességévé tették, hogy helyén maradjon. — Ide a hazafiság és a munka ünne­pére hivtak és riem jöhetett, mert a hazafiatlanság, a munkátlanság ki akarta csavarni a munka eszkö­zét a kezekből . A főispán ezekután a hazafiúi ,lélek, a becsületes magyar sziv igaz ságérzetének felzuduló erejével adott kifejezést annak az országos közhangulatnak, amely a napok­ban kicsattanó eseményeket el­ítéli. Frappáns szavakkal jellemezte a gyűlölet romboló működését és a jelenvoltak viharos erővel, szűnni nem akaró tapssal adtak kifeje­zést annak, hogy egész lelkükkel osztják a főispán fölfogását és megbélyegző ítéletét. A lelkes demonstráció után Énekes János prépost kanonok meleg szavakban köszöntötte a zászlóanyát, dr. Kállay Miklósné főispánné őméltóságát, aki jelen­létével inspiráló hatással volt reá és veleszületett kedvességgel, őszin te érzéssel töltötte be feladatát, amelyre a postás altisztek hódo­lattal felkérték. Hálával és elisme­réssel viseltetnek fenkölt személye iránt az egyházak jelenlevő képvi­selői is, akiknek kedves megjele­nésével inspirációt adott, hogy mentől magasabbra szárnyaljon imás szavuk, amellyel áldást kér­tek a jó Istentől'. — A banketen minden zeneszámot élénk taps kö­vette. A postások zenekara méia­bus magyar nótákkal fokozta az ün nep magyaros szépségének szi­vekre áradó erejét. Mély csendben hallgatták Kraul Antal mestert, aki maga is kezébe vette a siró­rivó hegedűt és melegen ünne­pelték a postások büszkeségét, az immár tizenhat áve működő zene­kart. Este a Bocskai vendéglőben ki­válóan sikerült táncmulatság volt. Még a bankét alatt érkezett meg a Postás SE hírneves fővárosi csa­pata, amelyet meleg óvációval fo­gadtak. A délutáni mérkőzés ered­ményét máshol közöljük. A zászlószentelési ünnep minden mozzanata éreztette, hogy a szivek mélyében gyökeredző, őszintén át­érzett hazafiasság nagyszerű ténye, a jövőre is kiható cselekedete volt az uj zászló kibontása. Férfi, női és gyermek­harisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Nyíregyháza város lakossága részére három milliárd tatarozási hitelt engedélyezett a kormány. A Pénzintézeti Központ háztatarozási hitelakciója. A kedvezményes kölcsön törlesztési idejét a Pénzügyminiszter 2 évre meghosszabbította. Nyíregyháza, junius 8. A Nyirvi­dék tudósítójától. A m. kir. népjóléti és a m. kir. pénzügyminisztérium az utolsó év­tized szomorú gazdasági viszonyai következtében elavult s igy na­gyobb mérvű tatarozásra szoruló házak javítási munkálatainak vég­rehajtására a Pénzintézeti Központ utján — nyíregyházi házakra is — kedvezményes tatarozási kölcsön igénybevételét tették lehetővé, ame­lyet az arra szoruló háztulajdono­sok a helybeli pénzintézetek bár­melyike utján megszerezhetnek. A háztulajdonosok kölcsön iránti igényüket az általuk választott va­lamelyik helybeli pénzintézetnél je­tentik be, ahol pontosan tájékoztató (szóbeli értesítés mellett a vonatkozó hiteligénylési űrlapokat megkapják, J A hiteiigényiéisi lapokat 3 példány­ban kitöltve benyújtják az itteni M. Kir. Államépitészeti Hivatalhoz, mely köteles 8 napon belül helyszí­ni vizsgálatot tartani s annak ered­ményét a hiteligénylési lapra ráve­zetve, azt a kölcsönt kérő háztulaj­donosnak kiszolgáltatni. Az ellen- j őrzési záradékkal ellátott hiteligény lési lappal a kölcsönkérő háztulaj­donos ismét jelentkezik az illető pénzintézetnél, amely megfelelő fe­dezet és az összes megkívánt fel­tételek fennforgása esetén a köl­csönkérelmet folyósítás végett a Pénzintézeti Központhoz terjeszti fei. Ezen tatarozási hitel — akár be­kebelezés, akár egyéb fedezet mel­lett engedélyeztetik is, — minden < esetben kizárólag váltóhitel formá­jában folyósítható. A hitel alapját | képező váltók 3 havonként, a köl- j csőn egész tartama alatt tehát hétiz- I ben hosszabbithatók meg és azokra tőketörlesztés cimén minden rende­zés alkalmával a felvett kölcsönösz­szeg egynyolcaa része és a negyed­Évi kamatok fizetendők. A kölcsön után számitható kamat jelenleg évi 14 százalék, melyen felül a közve­títő intézetek külön jutalék vagy költség cimén semmit sem számít­hatnak fel. A vonatkozó miniszteri rendelet szigorúan megköveteli a folyósított összeg rendeltetésszerű felhaszná­lásának ellenőrzését, mely célból a m. kir. államépitészeti hivatal a fo­lyósítást követő 3 hónapon belül köteles megvizsgálni és hivatalosan igazolni, hogy a háztulajdonos az általa igénybevett hitelt tényleg ház tatarozás céljaira használta-e fel. — Abban az esetben, ha fenti igazo­lást a közvetítő pénzintézet idejé­ben meg nem kapná, a kölcsönt meghosszabbítania nem szabad, sőt köteles annak visszafizetését teljes összegében követelni. A háztatarozási hitelek folyósí­tása iránti kérelmek bármikor, de legkésőbben 1925. évi október hó 31-ig terjesztendők be a helybeli pénzintézeteknél. - A hírneves KORANYI-féle kámforos arckrém, szappan és púder kapható minden gyógyszer­tárban, drogériában. Főraktár: Ko­rányi gyógyszertár Nyiregyháza, Bessenyei-tér 15. 12x Ali RerüdBej személyesen társulatával az APOLLÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents