Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-07 / 127. szám

1925. junius 7. H6Ü KRÓNIKA. Engedve a közóhajnak, Ismét krónikázom, Hogy mi történt a mult héten Majd elmagyarázom. Igyekezni fogok, hogy ne Maradjon ki sem ni, — Ha valamit nem jól bontok, A Bontónak Tessék megüzenni A fináncot a felekhez Még közelebb vitték, A pénzügyi kollegákat Át- és kihelyezték. Kit kilöktek Tiszalökre, Kit meg Kisvárdára, — Engemet is áthelyeztek A húszasból A hetes szobába. Zsindely ez ik a pénzügyi Palotát is végre S kisült, hogy még egy emelet Kell a tetejébe. Mire talán befejezik A felépítését, Befejezik a pénzügyi Személyzetnek A leépítését. Nem marad ott magnak több, mint Kettő, avagy három. Minek akkor a palota Okát ebben látom : Tekintve, hogy önadózás Jött mostan divatba, — A közönség maga ül be Adót vetni A hivatalokba. A diákok majálisán Kicsit dideregtünk, Károly testvér sátorában Összemelegedtünk Segélyeket oszt ki a Kansz Végre valahára, — Én nem kapok, mert a fiam. Nem jogra jár, Hanem ovodába. Városunknak hű szülöttje Vé Vojtovits itt jár Azt mondják hogy megjavult és Gyönyörűen pingál. Szöget vertek a postások Bús árva fejembe, — Hogy a zátzló-avatáson Milyen mélyen Nyúljak a zsebembe ? BONT A. Ingyen íördőt kell létesíteni Nyíregyházán, Nyíregyháza, junius 6. A Nyirvidék tudósitójától. Nyíregyházának van strandfürdője, amelyet mind nagyobb számban keres fei a város közönsége. A strandfürdőről senki se mondhatja, hogy drága intézmény, hiszen egy" fürdés mindössze néhány ezer koronába kerül. Ám ez a néhány ezer korona is nagy pénz a szegény embernek. Már pedig a szegényebb néposztályhoz tartozók is fürödni akarnak és hogy fürödjenek, ez a közegészségügy, tehát mindannyiunk elsőrangú érdeke. Mindezideig az úgynevezett «bányák»-ban fürödtek meg az iparostanulók és a szegénysorsu emberek. Most betiltották a bányákban való fürdést és így Nyíregyházán vége van az évtizedek óta zavartalanul folyó ingyen fürdésnek. Igazat kell adnunk azoknak a szegény embereknek, akik követelik az ingyen fürdő megnyitását. Amint strandfürdőt lehetett létesíteni, éppen ugy lehetne egyik mélyebb, tisztább bányában ingyen fürdőt berendezni. Ezt a várostól várják a szegény emberek s hisszük, hogy nem várják hiába. Vászonruhák külön fehér és tennisz-nadrágok és esó'köpenyek óriási választékban Váradi Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. A szabolcsi és nyíregyházi ébredők holnap seregszemlét tartanak. Gömbössel, Lendvayval és Ulainnal találkoznak a tiszántúli nagygyűlésen. Nyíregyháza, junius 6. A Nyirvidék tudósítójától. A tiszántúli ébredők hivatalos lapjából tudjuk meg, hogy a tiszántúli ébredők, közöttük Nyíregyháza, Nyírbátor és Nagykálló ébredői holnap, junius 7-én, Debrecenben nagy tiszántúli seregszemlére gyűlnek össze. Az eddigi bejelentések szerint Nyíregyházáról harminckét, Nyírbátorból 20, Nagykállóból pedig öt ébredő vesz részt a nagy tiszántúli gyűlésen. A szabolcsiakon kivül felsorakoznak a nagygyűlésre a miskolci, kabai, hajdúböszörményi, szolnoki, kisújszállási és makói ébredők is, akiknek körében megjelennek Gömbös Gyula, Lendvay István és Ulain Ferenc képviselők is, akik a tiszántúli seregszemlén nagy beszédet mondanak. A gyűlés vasárnap délután fél 5 órakor lesz a Bika dísztermében, ahol a gyűlés után, este 8 órakor bankét lesz. A kézmüvesiparosság tüntető gyűlésekre készül. Nyíregyháza, junius 6. A Nyirvidék tudósitójától. A magyar kézműves és kisiparosság gazdasági helyzete elérkezett ahhoz a határhoz, amelyen tul már csak a teljes összeroppanás következheíik. A kisipari műhely-ele üresen, a különféle gépek tétlenül állanak; megrendelő, vevő nincs; az üzleti tőke s a jobb időkből megmaradt megtakarítás régen felemésztve; segítség, jobbulás, hitel sehonnan nem várható s e vigasztalan helyzetet a rettentő közterhek sokasága teszi még nyomasztóbbá. Ha valamiféle módokat nem nyújtanak a "kormánykörök — még pedig a legsürgősebben — e helyzet orvoslására, akkor a magyar nemzetnek s a hazafias társadalomnak az ország ujáépitésében nagyrahivatott ez a rétege menthetetlenül elvész s nemcsak mint adóalany megy tönkre, de félő, hogy a legszélsőségesebb politikai hazardőrök kezébe kerüi. A magyar kézműves iparosság vezetői állandóan foglalkoznak ezzel a problémával s az Ipartestületek Országos Szövetsége most egy olyan lépésre készül, amely kell. hogy a vezetőkörök figyelmét az iparosság kétségbeejtő helyzetére felhívja. Arról van ugyanis szó, hogy a fővárosnak és környékének iparossága junius 17-én, délelőtt panaszait és kívánságait kiviszi az utcára és a szabad ég alatt tartandó monstregvülés keretében foglalkozik azokkal a teendőkkel, amelyeket a kormányzattól vár s amelyeket sorsának megmentésére alkalmasnak tart még az utolsó órában is. Ugyanakkor az ország minden nagyobb városában gyűlésre hívják össze a vidéki vezető ipartestületek a járások testületeit s ugyanazzal a napirenddel követelik a megélhetésnek és munkájuk folytathatásának eszközeit. Az ország kézműves és kisiparosságának ilyen megmozdulására még nem volt példa s ha figyelembe vesszük, hogy mintegy háromszázezer önálló exisztenciáról s adóalanyról van szó, hinnünk kell, hogy a kormányzatnál ennek áz értékes államfentartó tényezőnek a jajkiáltása nem fog süket fülekre* találni. Az országos mozgalmat vezető Iposz ezúton is felhívja az összes ipartestületek, társulatok, egyesületek, szövetségek és iparoskörök figyelmét a junius 17-én tartandó tűntető nagygyűlésre; a részletes programmot kellő időben fogják a lapok is közölni. A nyíregyházi „Hoffmann Adolf" cég alapításának hat évtizedes évfordulója. 1865. junius 2-án nyitotta meg Hoffmann Adolf az Orosiutcában azt a fűszeres boltját, ahol ma a nagyvárosi színvonalú, fényes üzlet áll. A cég tulajdonosai: Hoffmann Mihály és Hoffmann Ferenc példás fiúi kegyelettel idézik fel a hat évtizedes multat. Nyíregyháza, junius 6. A Nyirvidék tudósitójától. A Korona épülete, amelynek Kossuth téri frontján a «Hoffmann Adolf» cég fényes üzlete van, a város szivében helyezkedik el. — Ide futnak össze az ég minden tája felől a központba nyíló utak, ide robognak be az idegeneket Nyíregyházára röpítő autók és kocsik. És éppen ig)

r központi helyen, a tisztelet, nagyrabecsülés és szeretet középpontjában van Nyiregyháza polgárságának tudatában az a kereskedőcsalád, amely ennek az üzletnek alapitója és felvirágoztatója a nagy kereskedői házakat jellemző erényekkel, az üzleti szolidsággal, a közügyek, a város érdekei iránt tanúsított megértő támogatással. Nyíregyháza város szeptemberben ünnepelte városi létének százéves évfordulóját, ebből a százesztendőbői azonban valójában csak az utolsó ötven a városiasodás, a fejlődés, a lendület ideje. Es ezt az ötven évet a Hoffmann Adolf cég együtt tette meg a fejlődés utján a várossal, amelynek kereskedelmi és kulturális életében igen jelentős tényezőként hatott közre. A hat évtizedes évfordulón a cég jelenlegi tulajdonosai Hoffmann Mihály és Hoffmann Ferenc nemes lelkületüket jellemző, példátadó kegyelettel idézik fel a több mint félszázados ut emlékét. Az ünnepi évfordulón tartalmas értékes és szép céglevelet adtak ki, amelynek lapjairól a multak, az elődök mélységes tisztelete ,a város iránt való fiúi szeretet és hódoíat sugárzik felénk. A levél egyik egész ívnyi oldala gondosan összeállított, tanulságos várostörténelmi repetórium, amelyben kronologikus sorrendben követik egymást a nevezetes évszámok és események 1865tői, a Hoffmann Adolf cég megalapításától kezdve 1921-ig. 1865-ről például a következőket irja: «I. Ferenc királyunk összehívja az országgyűlést. Az első követválasztáson Bánó József iett megválasztva)). "921-ről ezt jegyzi fel: Apponyi Albert grófot a város díszpolgárává választják. Az utolsó négy évről ezeket mondja a röpirat: A legutolsó négy év eseményei szemünk eiőtt folytak le és még emlékünkben van. A háború forradalmak, oláh megszállás, Trianon stb. suiyos helyzetbe juttatta Nyíregyházát is. " A békés, szorgalmas lakosság folytatja az elődök által megkezdett munkát. — Városunk épül, szépül s az 1924. évi centennáriumi ünnepségek alkalmából itt járt idegenek elragadtatással beszélnek a mi kedves városunkról. Isten áldja és óvja ezután is a mi kedves Nyíregyházánkat! A levél egyik külső oldalán Nyiregyháza város polgármestereinek és országgyűlési képviselőinek névsorát látjuk időrendben 1865-től 1925-ig. Megkapóan kedves jelei a város iránt vaió polgári ragaszkodásnak, igaz meleg szereletnek. Nádfedelü házak, feneketlen sár. Egy darab kulturhistória, a «Hat van év eiőtt« cimü irás, amelyet a cég tulajdonosai a közönséghez intéznek. Két kép disziti az írást. A hatvan év előtti kis bolt rajza és az impozáns modern üzlet fényképe. Megható és eszméitető igy egymás mellett a mult és a jelen. A képek beszélnek és ezeket mondják : 1865. junius 2-án nyitotta meg Nyíregyházán az orosi-utcában (most Kossuth-tér) Hoffmann Adolf élelmiszerüzletét. Nádfedelü házak, feneketlen sár, világítás hiányában este vak sötétség jellemezték a falusias kinézésű kis várost, Nyíregyházát. A primitív igényekhez mért sárgára meszelt kis boltocska volt ez az üzlet, ahol a városi és falusi fogasztók szívesen vásárolták be liszt ,só és élelmiszer szükségletüket. Az üzlet szolid vezetése mindinkább közismertté lett s néhány év elmultával a forgalom lényeges emelkedése következtében nagyobbítani és bővíteni kellett a bolthelyiséget. A lakosság józansága és kitartó munkássága a város vezetőségének bölcs előrelátása meghozta a maga gyümölcsét s a város rohamos fejlődésnek indult. A földmüvesnép páratlan szorgalommal műveli földjét, az ipar hatalmas lépésekkel halad előre, kereskedelme óriási lendületet vesz. Összefog a polgárság minden rétege, a felekezetek tiszteletreméltó, békés lelkészei, a kiváló tisztviselői kar, a lelkes tanítóság, a lakosság többi osztályaival együtt dolgoznak városunk fejlődése érdekében. Az utcákat kikövezik, járdákat építenek, az utcasarkokon, tereken petróleum lámpákat helyeznek el, a nádas viskók helyett kőházak épülnek, iskolák és kulturális intézmények létesülnek. Nyiregyháza csakhamar túlszárnyalja a vármegye többi községeit, aminek természetes következménye iett, hogy a vármegye székhelye és a törvényszék a 7Ö-es évek elején Nagykállóból Nyíregyházára helyeztetett át. Aki a mai szépen fásitott, kertekkel megrakott, forgalmas és