Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-04 / 124. szám

1925. junius 7. Miért olyan makacs a gazdasági válság? Irta: Szász Pál, az OMKE titkára. Immár hónapok óta az országot egy oly nagyméretű és széleskörű váiság üli meg, amelyre még nem volt példa. A háború előtt is voltak gazdasági válságok, a jó éveket rosszak követték, de azután ismét hamarosan beállott a javulás. Most azonban nem ezeknek a gazdasági válságoknak egyikével áliunk szemben, nem a természetes váltakozásával a szük és bő esztendőknek. A most duló gazdasági válság okát hibás gazdaságpolitika idézte elő, hibás intézkedések, ameiyek a fogyasztóközönség vásárióképességét a minimumra redukálták, a kereskedelem ellenálló erejét pedig nagymértékben aláásták. Ha ennek az okát keressük, azt megtalálhatjuk elsősorban abban, hogv náiunk az árak jóval magasabbak, mint bármely szomszédos államban, dacára annak, liogy a kereskedő ma már a maga liasznát a iegkisebbre igyekszik leszorítani, hiszen köztudomásu, hogy a gazdasági válság következtében a kereskedők nagy száma jutott csődbe, de még ennéi is sokkal nagyobb a száma azoknak a kereskedőknek, akik a legnagyobb nehézségek között tudják csak üzletüket fentartani. Ha azonban nem a kereskedő haszna az, ami az árukat megdrágítja és ezt bárki ceruzával a kezében ellenőrizheti, akkor az árucikkek árát más körülmények emelik olyan magasra. Ezek a következők: elsősorban az adóterhek rendkivüi magasak, összehasonlítva a többi államokkal és a nehéz magyar gazdasági helyzettel. Másodszor a mult évben életbeléptetett uj magyar vámok oly ijesztően magasak, hogy a külföldről behozott iparcikkek árát 50—60 százalékkal vagy még többel emelik, sok esetben," amikor a fogyasztó az árut megveszi, akkor az érte fizetett árnak felét, néha még annál is többet tesz ki a vám. Ez azonban nemcsak a kiiiföldi árucikkeknél érezteti hatását, hanem a belföldön gyártott áruknál is, mert hiszen a belföldi ipar, amely igen sok esetben kartellt képez, a nagy vámvédelmet kihasználhatja. E két okon kivül a forgalmiadó mai rendszere az, amely a kereskedőre oly adminisztratív terheket ró, oly mértékben megnehezíti az ő működését, hogy nem képes — mint ahogy azt békében tette és mint ahogy azt most is megtenni szeretné — minden alkalmat megragadni, hogy felkeresse a iegolcsóbb és legjobb beszerzési forrásokat, mert kénytelen munkaerejének nagy részét á forgalmiadó adminisztrációjával eltölteni, hiszen néha napokon keresztülülnek üzletében és okoznak megalázó szekatúrákat a forgalmiadó ellenőrei. Ha még ezekhez hozzávesszük azt, hogy sehoi a viiágon a pénz nem oly drága, mint minálunk, hogy az a hitel, amit a kereskedőnek igénybe kell venni, — hiszen a modern kereskedelem nem nélkülözheti a hitelt, — sehol oly magas kamatokkal nincs megterhelve, ami természetesen szintén növeli a kereskedő rezsijét, akkor könnyen láthatjuk, hogy miért oly magasak a kereskedő legjobb törekvése dacára az áruk, mint minálunk. Ez hozza azután létre ezt a fogyasztóképtelenséget, azt a fogyasztói krízist, amely miatt a kereskedők üzletei üresen állanak, de másrészről az egész fogyasztóközönség is el van ütve attóí, hogy a legszükségesebb szükségleti cikkeit is megfelelően megszerezhesse. Ha azonban felismerjük a gazdasági válság, a fogyasztói válság eme okait, akkor kellő jóakaratta' könnyű annak ellenszereit is megtaiálni. Enyhíteni kell az adóterheken, hiszen azt lehetővé teszi az a körülmény, hogy a népszövetségi főbiztos jelentései szerint is több volt a kincstár adójövedelme, mint azt várták volna, másodszor meg keil kötni a kereskedelmi szerződéseket, és ezáltal lehetővé tenni, hogy a mai rettenetes magas vámok végre csökkenjenek. A kereskedelmi szerződések megkötésének sürgősségét azonban a másik oldalon megokolja a magyar mezőgazdasági kivitelünk fontossága is, mert hiszen addig, amig a megfelelő kereskedelmi szerződések segitségévef a szomszédos és egyéb államok nem nyitják meg ma az elzárt kapuikat a magyar bor, a magyar gabona, a magyar liszt, a magyar cukor, a magyar hagyma, a magyar paprika eiőtt, addig nem tudják a még olyan jó termések előnyeit sem élvezni ai ország közérdeke szempontjából. Folynak ugyan most is a kereskedelmi szerződési tárgyalások, azonban oly lassan, oly vontatottan, hogy mire a legfontosabb szerződések tető alá kerülnek, akkor már féiő, hogy késő lesz. Szükséges továbbá, hogy a legsürgősebben ugy a kereskedelem, mint a f ogy asz ió közönség érdekében a forgaimiadó beszedési rendszerét megváltoztassák, hogy azt ne a fogyasztónál, ne a kereskedőnél, hanem a gyártásnál, illetőleg a vámnál kelljen fizetni. Végűi meg kell találni a módját, hogy a hitelviszonyok terén fennAlló tarthatatlan állapot megszűnjék. Ha a gazdasági válság okait az illetékes helyeken felismerik és a felismerés alapján a kellő intézkedéseket sürgősen megteszik, akkor még van remény a javulásra. Ha azonban ez rövidesen be nem következik, akkor a gazdasági válság fokozódni fog és katasztrófáid mérveket fog ölteni. Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOB FERENC és TÍHSIU Zrinyi Ilona-ntca 5. Eafea egyik legtekintélyesebb gazdáját agyonverte a felesége és a fia. A családi perpatvar vége. — A fia anyja parancsára verte szét az édesapja íejéi. Borzalmas gyilkosság tartja izgalomban >Kaba község lakóit. A falu egyik tekintélyes gazdáját, a 74 éves Qere Bénit, 60 éves felesége és 16 éves István nevü fia csütörtökön este ugy megverték, hogy az öreg gazdálkodó pénteken délelőtt sérüléseibe belehalt. A borzalmas eset részletei a következők: Gere Béni Kaba község egyik iegmódosabb gazdája, a feleségével nagyon rossz viszonyban élt már évek óta. A veszekedések, perpatvarok állandóan napirenden voltak, a legkisebb dolog miatt összevesztek és olyan botrányos veszekedést csaptak, hogy mindig fellármázták a szomszédokat. A veszekedésekre a legtöbb esetben az asszony adott okot, aki a szomszédok vallomása szerint nagyon házsártos és ve, szekedő természetű. Gere Béni csendes természetű, kevés szavú ember volt és sehogyan sem tudott békésen élni harcias asszonyával. Az öreg mindig panaszkodott, hogv a felesége tönkreteszi az életét. \

rem hagy neki békét és állandóan keresi az alkalmat a veszekedésekre. A jó öreg néha nem is ment haza, csak hogy ne veszekedjen vele a felesége. Az ünnepnapokat rendszerint házon kivül töltötte. Egyik sógoránál tanvázott és szomorúan panaszolta, hogy inkább házon kivül tölti az ünneoet, de nem akarja, hogv a felesége az ünnepen is veszekedjen vele. Az asszony, aki szerette a vagyonát fitogtatni, és a pénzt költeni, 16 éves fiát az apja ellen ingerelte és a családi perpatvarok során a fiu mindig az anyja pártjára állt. Az asszony a fiának pénzt adott mulatságokra és igy a fiu a meglehetősen fösvény apja ellen fordult. Csütörtökön este is valami pénzkérdés miatt összevesztek. Az öreg Gere Béni egy darabig békésen tűrte a kötekedéseket, de aztán ingereit hangon kijelentette, ha nem hagynak neki békét, kitagadja őket a vagyonból. Az öregnek a kijelentése nagyon felingerelte az asszonyt és szidalmazni kezdte, majd a fiát behívta az istállóból, hogy segítsen tisztességre tanítani lelketlen apját. A fiu egy töígyfabottal, az asszony pedig egy húsvágó késsel támadt rá a tehetetlen öreg emberre és ütlegelni kezdték. Az öreg Gere Béni egy ideig védekezett, de sikertelenül. Amikor látta, hogy sehogyan sem tud menekülni szorongatott helyzetéből, segítségért kiabált. A fiu azonban az anyja parancsára becsukta az ajtót, hogy. a szomszédok ne hallják meg az öreg kiáltásait. A bezárt szobában aztán ugy összeverték a szegény öreget, hogy az eszméletlenül, véresen terült él a szoba földién. A fiu botütései több helven bezúzták a koponyáját, a felesége pedig a késsel ösz• szeszurkálta az arcát és a mellét. • A borzalmas tett után magára hagyták a szobában az öreget. Másnap délelőtt a nagy vérveszteség következtében és a koponyarepedés okozta súlyos sérülésekbe belehalt az öreg Gere Béni. A véres esetnek hamar híre futott és pénteken délben a esendő őrök őrizetbe vették Gere Béninét és István nevü fiát. Preineszberger Jenő dr. vizsgálóbíró szombaton délelőtt kiutazott Kábára a helyszíni vizsgálat megejtésére. Vizsgálat befejezte után Gere Béninét és fiát behozzák a debreceni kir. törvényszék fogházába. A cserkész ifjak kiállítása Nyíregyházán. Hegedűk, repülőgépmodellek, kitömött állatok a kiállításon A cserkészversenyekkel kapcsolátban kiállítás volt az ev. Kossuth főgimnázium rajztermében azokból a kézügyességi, művészeti, ipari tárgyakból, melyeket a cserkészcsapatok tagjai a téii hónapok aiatt tartott munkaórákon készítettek. Csak sajnálattal állapithatjuk meg, hogy nem mutatkozott oly nagy érdeklődés a kiállítás iránt, mint amiiyet pedig a kiállított tárgyak sokfélesége, gyakorlati értéke, finom kidolgozása megérdemelt volna. Meg tudjuk ugyan érteni ezt is, hiszen az ünnep két napján oly sok oldalról vették igénybe a közönség érdeklődését, hogy a forgalom utvonalából kieső főgimnáziumot alig kereshették fei. Feljegyeztük a kiállító csapatok nevét. A 43. sz. Munka-csapat (Debrecen) lombfűrész, szőnyeg, agyagmunkát és egy hegedűt állított ki. A 952. sz. Baross Gáborcsapat (Nyíregyháza^ fényezett ovál asztalával, könyvkötési munkáival és játéktárgyaival tűnt ki. A 171. sz. Erdősi-csapat (Debrecen) 3 repülőgép modelt készített, melyek 20- 25 m. távolságra repülnek is. Állattömései művésziek, könyvkötése Ízléses. A debreceni női felsőkereskedelmi iskola 14— L. csapata remek azsuros, csipkeszegéiyü, riseliő zsebkendőkkel, matyóhimzéssel, gyöngy tarsollyal, lámpaernyővel kelt feltűnést. A 285. sz. Szent Lászió-csapat (Nyíregyháza) agyagmunkákat állit "ki. A 231. sz. Meliusz (Debrecen) csapat lombfürész munkáival szerepel. A 172. sz. Erő-csapat (Debreceni a legváltozatosabb és iegtöbb tárgyat mutatja be. Esztergályozott bábui, játéktárgyai, lánckosarai, fényezett dobozai diszére várnak a kiállításnak. A loo. sz. Hajdu-csapat ügyesen összeállított cserkésztábort mutat be. Állattömése elsőrangú. A nyírbátori 956. sz. Gábor Áron-csapat ipari tár" gyakat mutat be elsőrangú kivitelben. Fa, bőr, szövet és fémmunkákat ái'it ki. A 1162. sz. Zrinyi-csapat (Debrecen) famunkái rendkivüi szépek. Fényezett kazetták, tálca, legyező, fekvőszék érdemelnek figyelmet. A 954. sz. Török Bálintcsapat iparcikkekkel szerepel a kiállításon. Félmellények, kalap és tábori rész a iegjobb kiállított tárgyai. A 190.sz. Egyetértés (Debrecen) csapat naptárirója és teherautó modelljei említésre méltók. A Szerdán Csütörtökön 81 Apollóban. VERNE CTULá regénye A halálkapitány Dráma sz oceánon. És a kísérő burleszk műsor. Szerdán Csütörtökön az Apollóban.