Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-13 / 285. szám

líji reg) ház», 1924. december 13 * Szombat XLV. évfolyam. * 285. szám Előfizetési árak helyben ét vidéken: Kgy héra 80OOO K. Negyedévre OOOOO K. Ktattsztvtselölcnek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JOBA ELEK Főszerkesztő: Or. S. SZABÓ LASZLO. Felelöa szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kladóhlvatsl: SZÉCHENYI-UT 8. SZAM. Telefon szám 138. Pestacheque Kéziratokat nem adunk vissza. Kormányzói kézirattal megnyitották a Ház uj ülésszakát. Bud pénzügyminiszter előterjesztette a kö tségvetési törvényjavaslatot. Ma tárgyalja a Haz az irdemnitási törvényjavaslatot is. Budapest, december 12. MTI A nemzctgyüiés mai ülését 11 órakor nyitolta meg Szcitovszky Béla elnök. Fel­olvastatja az első ülésszak berekesztésé­ről s a második ülésszak megnyitásáról szóló kormányzói kéziratot. A Ház az uj üfésszak első napján megválasztja a két alelnököt* a háznagyot és a jegyzőkel. A szavazás elrendelése után az elnök kihirdeti,, hogy alelnökké abszolút többség gel Zsitvay Tibort és Huszár Károlyt vá­lasztolta meg a Ház. Háznagy Karafí'iáth Jenő lett, mig jegyzőkké Bodó János, Csik József, Forgács Miklós, Héjj Imre, Perlaki György, Petrovác Gyula, Láng János választattak meg. Szavazás után elnök a nemzetgyűlés második ülésszakát megalakultnak nyil­vánítja ki s megteszi javaslatait a napi­rendre vonatkozólag. JLnlerpellációs napul szerdát és szombatot jelöli meg. Mivel holnapra a formalitások miatt nem tűzhe­tik ki az interpellációk elmondását, a Ház ugy határoz, hogy legközelebbi interpel­lációs nap szerdán lesz. Az elnök je enti, hogy ezentúl a Házsza­bályok rendelkezéseinek megfelelően ponto­san fogja megnyitni az ülést. Az elnöki je.entések megtétele után a mai napirend szerint Bud János pénzügymi­niszter emelkedik szólásra s beterjeszti előbb a költségvetési, majd az indemnitási törvény­iavaslatot. Elnök a törvényjavaslattal kapcso­latosan jelenti, hogy azt ki fogja nyomatni s egyben bizottsági tárgyalás e é utalja. Elnöki enunciáció után Bud János hoz­záfog expozéjának elmondásához. A költségvetés beterjesztése mindenkor esemény a nemzet életében. Ez tükrözi vissza azt az utat, melyet a kormány a kül- és bel­politikában követni kiván. Fontos a költség­vetés azért is, mert tájékoztatást ad nemcsak a nemzetgyűlés tagjai, hanem az ország köz­véleménye előtt is a kormány működésére vonatkozólag. Ez a kormány ellenőrzésének az egyetlenegy módja. Fontos ez a költségvetés azért is, mert évek óta az első, mely a nemzet elé került s amely betartja mindazon követelményeket, amelyeket az állam jelen helyzete előir. Fon­tos azért is, mert azon elvek szemelőtt tartá­sával készült, melyeket minden költségvetés készítésénél és végrehajtásánál követni kell. 1914—1915 óta rendszeres költségvetés nem került a Ház elé. Hegedűs Lóránt készi­tett ugyan egy költségvetést, ez azonban nem került tárgyalás alá. Tudja, hogy a költség­vetést sok kritika fogja kisérni. Nem is akar elzárkózni a kritika elől, de kér mindenkit, hogy amikor a mult bajait feltárja, egyben a jövő útjaira is mutasson reá s ha olyan ja­vaslattal lépnek eléje, mely az ország talpra­áliitása érdekében üdvös, ugy azt figyelembe fogja venni. A világháború lazitotta meg minden állani pénzügyi háztartásának biztonsá­gát. A világháború után forradalom vo­nult át egész Európán, még a győztes ál­lamokban is, habár csak burkoltan is, — legyőzött államokban azonban nyiltan kitört s ahol forradalom volt, ott lehetet­len volt a pénzügyi helyzetet egyensúly­ban tartani. A forradalom csak követelése­j ket támaszt s követeléseit a végtelenig fo­kozza, de nincs erő benne arra, hogy ter­heket is rójon a követelések fedezésére. De ahol még a bolsevizmus is dult, mint nálunk, ott legfeljebb csak szép szót, üres Ígéreteket hallhattunk s minden Ígé­ret csak arra volt jó, hogy ezalatt a hábo­rús vagyonok megmenekülhessenek. Ná­lunk a bolsevizmus nyomán csak pusztu­tulás következett. A romlással szemben végre megvan az alap,, amelyen költségvetésünket foko­zatosan egyensúlyba hozhatjuk. Nem hiszi, hogy lenne valaki, aki ne volna meggyőződve a költségvetés egyensu lyának szükségességéről. Ez a feltétele a gazdasági talpraállásnak. Korányi próbál­kozott a pénzlebélyegzéssel,, Hegedűs más­kép,, Kállay az uj adórendszerrel, azon­ban minden próbálkozás sikertelen volt, mert nem számoltak a tényekkel, azzal, hogy az ország gazdasági élete teljesen összeroppant Még ha rendet is lehetett volna teremteni, akkor is számolni kellett volna a jóvátétel örökösen feleltünk le­begő Damokles kardjával. Ezért kellett a külföldi kölcsön s ezért kellett rendezni ezzel kapcsolatban a jóvátétel kérdését is. Ezután számszerű adatokat sorol fel a pénzügyminiszter, majd bemutalja a költségvetés egyes tételeit. Az 1924—25. araixyköltségvetésben az állami közigazgatás előirányzatában , 467.817.520 aranykorona kiadással s zeomben 387.887.020 aranykorona bevétel áll, vagyis 79.930.500 aranykorona hjány mu­tatkozik . 1 Az állami üzemek cimén 288.764.510 a. k. kiadással szemben 268.764—510 a. k. bevétel mutatkozik, vagyis hiány 20 millió arany korona. Az 1924—25. évi aranyköltségveíés előr irányzata az 1923—24. év 186.043-482 arany­korona hiányával szemben nagy haladást je­lent, amennyiben a beterjesztett költségve­tés összes hiánya 99.930.500 aranykorona, tehát 86.112.982 aranykoronával kevesebb, mint az előző költségvetési évben volt. =•= Csapatösszevonas az orosz­lengyel hataron. Budapest, december 12. Magyar Távirati Iroda. [ ! \ i Varsóból jelentik. A viínai orosz-lengyel határzóna orosz parancsnoka tudatta a len­gyel határparancsnokkal, hogy a barátságos határzóna mától kezdve megszűnt. Vilnából katonai erősítés érkezett az orosz határra. Franciaország védekezik a bolsevizmus ellen. Budapest, december 12. Magyar Távirati Iroda. j Párisból jelentik. A Liberty a bolsevista | veszedelemre hivja fel az ország figyelmét \ Bizonyítékainak erősítésére két fényképfel­vételt is közöl, mely a magyarországi rém­uralom idejében készült. Egy Tab vidéki for­radalmi törvényszéket és az akácfára fel­akasztott emberek sorát mutatja be, melyről azt irja, hogy azért bűnhődtek, mert birtoko­sok voltak. Figyelmezteti Franciaországot, hogy védekezz^ jóelőre a bolsevizmus ellen, ha nem akarja azt, hogy birtokosai hasonló sorsra jussanak. , ; Tőzsde, Budapest, december 12. Magyar Távirati Iroda. Zürichi tárlat. Páris 2755, London 2424, Newyork 516.37 egyharmad, Brüsszel 2525, Milánó 2222.5, Hollandia 208.5, Berlin 122.90, Bécs 72.70, Szófia 375, Prága 1557.5, Varsó 99, Budapest 70.25, Bukarest 262, Belgrád 775. ! Terménypiac. Az irányzat tartott. Az árak változatlanok. 1 1 Ferencvárosi sertésvásár. Nyilt vásári maradvány 74, érkezett 238, eladatott 132. Zárt vásárra érkezett 24, eladatott 9. Arak: könnyű 20—23.5, nehéz 23—27.5. Valuták. Cseh korona 2199—2219, di­nár 1081—1101, dollár 72973—73650, Frank 3937—57, holland forint 29390-640, lira 3147—77, márka 17270—420, belga frank 3587—615, svájci frank 14140—280, dán korona 12750—880, norvég korona 10950— 11110, svéd korona 19575—725. A többi vál­tozatlan. ! • j | I ' I I 1 | ÍÍJ Q Látta már a karácsonyi ajándék dobozokat Q r a Hungáriát Cipőáruház K\RÚKAT• Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. szám. — Telefon szám: 185. lvlíVniirl 1 rllUrlI 1 Egyes szám ára 2000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents