Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-04 / 278. szám

1934. december 4. JSfYlHyiDÉK 3 „Szivünk vérzik, mikor az adott viszonyok kényszerűsége alatt meg kell válnunk kegyeletünk oltárától." Az aradi Kossuth-szobor Nyíregyházára kell, hogy kerüljön. Barabás Béla dr. levele dr. Bencs Kálmán polgármesterhez vzokor lebontásával a súlyos bronzanyagot értékesíthetné a Benczúr-szobor megö11t élésénél. Nyíregyháza,, december 3. (A Xyirvi- j dék tudósítójától*) Nyíregyházán, a Kos suth-léren, a nagyszerűen fejlődő város szivében van egy szobor,, amelynek szabadságra,, demokráciára, honszerelemre,, a nemzet ós az egyetemes emberiség nagy erkölcsi javaira kellene figyelmeztetnie, a legszentebb eszményt kellene 4a kjő iés bronz tömör nyelvén harsogva hirdetnie — és ehelyett a keserűséget,, a vádoló kritikát váltja ki a hivatott és nem hívatott nézőből egyaránt. Ez a szobor Kossuth Lajos szobra,, amely, arra példa,, miként lehet a művészetben elhomályosítani az eszmét,, miként lehet zavarossá,, kuszálttá tenni a gondolatot, amelyet ez a szobor dokumentálni akar. Szerencsétlen architektúrájáról boglya kemencének nevezte eí a köznyelv a nyíregyházi Kossuth szobrot s valóban a hatást mi sem zavarja annyira, mint az alapzatul és hátterül alkafcnazott kőépítmény forma és vonal kiképzésének lomhasága „ ' Zsúfolt és nyugtalan a mellék alakok együttese és goromba a főalak mintázása. Nyíregyháza valamikor kényszeredetten fogadta ezt a szobrot, amely különösen, a klasszikusan szép Bessenyei szoborra való gondolás után hat disszonánsán az artisZtikus templom és városháza között. Nyíregyháza város tanácsában dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos,, polgármesternek támadt az a kitűnő gondolata,, hogy most, mikor sző van az aradi Kossuth szol>or lebontásáról és átszállításáról, a városnak lépéseket kelleni! tenni abban az irányban,, hogy az Aradról elkerülő Kossuth szobrot Nyíregyháza kapja meg. Az aradi Kossuth-szobor az ország legszebb és legnagyobb Kossuth-szobra s hatalmas erővel lobogtatná Nyíregyháza város főterén a szabadság gondolat fáklyáját a csonkaország éjszakájába. A jeferuegi KossuthA polgármester a Kossuth-szobor idehelyezése tárgyában a legilletékesebb helyről, Barabás Béla dr. aradi ügyvédtől kért információt. Tegnap érkezett meg Aradról Barabás Béla válasza,, a következőkben. Biuabas Béla Ievcíe, Nagyságos dr. Bencs Kálmán ur polgármesternek Nyíregyháza. Tiszteft Barátom! Édes öcsémuram! A 30955—1924. számú hivatalos megkeresést véve,, jóleső érzéssel vessem tudomásul,, hogy Arad város magyarságának büszkeségére, a mi Kossuth Lajos Szobrunkra Nyíregyháza városa pályázik. — Szivünk vérzik, teljes lehangoltság vesz rajtunk erőt,, amikor az adott viszonyok kényszerűsége alatt meg kell válnunk kegyeletünk oltárától,, amely egyszersmind a létező Kossulh szobrok legnagyobbja és legszebbje. Ami engem illet,, reám nézve csak vigasztaló lenne,, ha ez a remek művészi alkotás Nyíregyházára kerülne. Az itteni román közhangulat már türelmetlen s maga a városi tanács is sürgeti e szobrok eltávolítását, de azért ugy; vélem,, hogy még elég idő áll rendelkezésre a végleges döntésig. Az én tevékenységem eddig odairányult,, hogyha már az itteni politikai viszonyok egyáltalán nem tűrik meg e szobrokat,, akkor azok sorsa felett a magyar és román kormányok együttesen állapodjanak meg olyképen, "hogy azok Magyarországnak adassanak ki. Már aztán feltételek mellett vagy anélkül,. bizonyos viszontszolgáltatások ellenében,, avagy bármilyen viszontszolgáltatások nélkül",, ez a diplomácia itárgyalás anyagához tartozik. magatartásunk iránt határozzunk. De eire nincs is szükség. Mert én egymagam minden mások megkérdezése néíküi és meghallgat tása nélkül elég illetékesnek érzem magamat arra, hogy ez ötletszerű és komolyan meg nem indokolható rombolással szemben elkeseredett magyar lelkületünk tiltakozó szavát emeljem fel, visszhangjaként Arad egész magyar lakossága néma fájdalmának. Ezt a csendes tiltakozást megtenni, nekem jogom és kötelességem. Nemcsak azért, mert én egész életemen át, gyermekkoromtól kezdve hűséges szolgája vagyok a lerombolandó oltárok megszentelt eszméjének, amelyek vallás és nemzetiség különbség nélkül, a népek és nemzetek szabadságát a testvéri összetartást hirdetik, de azért is, mert én tevékenykedő munkása is voltam annak, hogy e két nemzeti műemlék Arad város tereit diszitse. Ne vegye tehát rossz néven Méltóságos Uram, ha én ezúttal magyaros nyíltsággal és őszinteséggel elmondom és közlöm nézeteimet, felfogásomat a szobrok eltávolításának szándékaival szemben, azon célból, hogy a felhozandó szempontokat megfontolás tárgyává tenni és végleges döntés előtt az illetékes hatósági és politikai tényezők elhatározását bevárni méltóztassék. i : 1 | M 1 1. Arad város 1019. május 17-ike után, mikor a román kir. hadsereg ide bevonult, román katonai uralom és román közigazgatási hatóság alá került. De ez csak tényleges állapot és sem területileg, sem politikailag nem végleges. Meglehet, hogy Arad város hovátartozandóságának kérdését a nagyhatalmak már eldöntötték, az is meglehet, hogy erről a román kir. kormánynak már hivatalos tudomása van, de az bizonyos, hogy sem a nagyhatalmak, sem Románia, sem Magyarorszag még hivatalosan ki nem hirdették és ki nem 1 jelentették, hogy a mi városunk a békeszerződés és pontozatok alapján megmarad-e Magyarországnak, avagy Nagyromániához fog-e tartozni ? Mindaddig, mig erről hivatalos és köztudomású bizonyság

1 nincs, addig ezen szobrok eltávolítása legalább is korai, amely elhamarkodott intézkedés, csak az ok nélküli elkeseredés hullámait hozná mozgásba eltekintve attól, hogy nehezen helyrehozható anyagi és művészi hátrányokat okozna, a szobrok esetleges visszahelyezésének nagy és nehéz munkája. (Folytatjuk.) 14a Magyarország már megkapta a szobrokat s rendelkezhet felettük,, akkor kerül sorra, hogy melyik szobrot, melyik város kapja meg. Szerény felfogásom szerint,, mielőtt a magyar kormány véglegesen döntene,, a súlyra fog esni Arad magyarságának véleménye és javaslata "is,, mert hiszen rfekünk, aradiaknak, akik e szobrokat létrehozták,, nem közömbös, vájjon azt melyik város kapja s ez érzelmi szempontokat a magyar kormánynak is figyelembe kell venni- Ez az aradi javaslat azonban csak akkor nyilatkozhatik meg,, ha már tudomásunk van arról,, hogy melyik szoborra,. melyik város pályázik. Sajnos, én Aradról nem kísérhetem figyelemmel a jelentkezéseket, az ajánlattevő . városok feltételeit,, még hírlapokból sem, mert mi magyarországi lapokat nem látunk,, azokat nem olvashatjuk. Az én igen szerény, anyagi viszonyaim azt nem engedik meg, hogy én gyakrabban utazzam Budapestre,. hiszen én eddig is erőmön felül költekeztem, hogy megtudjam akadályozni a szobrok egyoldalú erőszakos szétszedését. Xincs tehát tehetősége a fejlődő eseményekről tudomást szereznem. Azt azonban biztosra vieszem, hogy az én tevékenységem igénybevétele nélkül sem a magyar kormány döntése, sem a szobrok szétszedése nem fog megtörténni. Nekem eddig csak Nyíregyházáról van tudomásom,, hogy az aradi Kossuthszobor átvételére pályázik. Igaz ugyan, hogy én magam tettem kísérletet arra nézve,, hogy ez a szép Kossuth szobor esetleg Amerikába,. New-yorkba kerüljön, mert nem tételeztem fel, hogy a mai igeil kulyos viszonyok között válamelyik magyar város e'fbirná azokat a felette terhes anyagi áldozatokat, amelyekkel e hatalmas alkotásnak persze az alapozási kőépítmény ekkel együtL" leendő lebontása,, elszállítása és ujrafelépitése kerülne. Én Amerikára gondoltam,, abból az ideális fcl.ogáslió'iSvhogy «gy ilyen monumentális Kossuth szobor ottani felállítása milyen erős erkölcsi köteléket hozna létre a szabadság hatalmas állama s a szabadságért lelkesülő kis Magyarország között. Kaptam is Amerikából erre nézve biztató levelet s én a feltett kérdésekre feleltem is, de már három hónap óta semmi válasz nem jött, dacára, hogy azótá, a budapesti lapok az aradi szobrokról s az én budapesti eljárásomról a magyar kormánynál, igen sok tudósítást hoztak, amiket az amerikai magyarság szintén olvasott. Ugylátom,. hogy ez Nyíregyháza városra nézve egyáltalán nem veszedelmes. Mert hiszen az bizonyos, Tiogy az elsőség az ajánlkozó magyar városokat illeti. Nem hiszem, hogy az aradi szobrokelhelyezésének ügye ma már a szalöniniszterium, a magyar vallás- ós közokíátásÜgyi minisztérium előtt lenne. Ha erről tudomásod volna, ugy kérek erről értesítést. De én ugy hiszem,, hogy á szobrok sorsa felett a két állam kormánya még nem döntött, dacára annak, hogy egyes magyar lapok arról is írtak volna, miszerint a ronfán kormány a magyar kormány nak már rendelkezésére bocsátotta á szobrokat. Ez annál kevésbbé valószínű, mert hiszen az én beadványom a román kormányhoz a tárgyalás folyamatba tételé iránt csak november 21-én lett expediálva Arad várbs tanácsa által 29526—1924. sz. alatt. (Itt Barabás Béla közli, hogy emlékiratát csatoltan küldi.) — Megkeresésednek személyemre vonatkozó rokonszenves megnyilatkozását hálás sziwel köszönöm, azzal, hogy jólesik lelkemnek viszJönnek a Sridgcporti fenepcdohTj