Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-30 / 297. szám

1924. december 30 JMYŰÜÍIDÉK Nagy Sylvesteri estély a Színházban 1921 évi december hó 31-én esti 10 órai kezdettel. Kezdete az^Ó évben! Vege a' Újévben! Sylvester apó: Lédeczy Antal. konferálnak: Egy helybeli uriemaer és Sziklay Jenő. A zoDgoránil Halmágyi Mihály ü'. A Sytlfesteri estély szenzációs műsora: Fenséges szoba kiadó! Bohózat 1 felvonásban. FŐSZEREPLŐK: Halmay, Benkő, Révész. Gulya kihajtás Császárszálláson. Énekes és táncos tréfa 2 képben SZEMÉLYEK: Vasas — — — — Ledeczy Vasasné — — — Kovacsics Pék — — — — Sziklay Pékné — — — — Triilap Szerkesztő — — — Hellai 3zerkesztőné — — — Zsolnay fűszeres — — Mohácsi Füszeresné — — — Valy Nusi B. listás — — — Nedeczky 8. listásné — — Benkő Kelemen Palika. Kacagtató bohózat 1 felvonásban. FŐSZEREPLŐK: Patkós. Zsolnay, Triilap, Sziklay, Sugár, Halmay, Székely, Révész. Patkós Irma „Szeretem a diákokat" Trilap Ilonka „Elhagyott a szeretőm" Zsolnay M , Féltékeny vagyok az uramra' Puskás Ilonka „Seriőx számok' Sziklay-Jenő „Aktuális kuplék" Sugár Gyula „Cigánnyal mulat" Halmay Vilmos „Dal az Ó és Újévről" ümon Jenő „Tréfás szavalat" Ledeczy Antal „Jaj az anyósom" X. X. úriasszony táncattrakciója Eznton lesz a ra, t. közönség felkérve, hogy ezen számnál ne tapsoljanak, uact X. X. úriasszony az álarcát ugy sem veti le Hindus-fánc Lejtik: H. Zombory, Zsolmy, Sziklay és Halmay, Jegyek a Sylvesteri estélyre már válthatók. Kunos Ignác a vármegyeháza dísztermében tartja előadását modern török társadalomról. Nyíregyháza, december 29. A Nyirvidék tudósítójától. Városszerte nagy érdeklődést keltett a Nyirvidéknek az a híradása, hogy dr. Kunos Ignác a közeli és távoli Kelet világhírű ismerője, a régi Keleti Akadémia volt igazgatója előadást tart Nyiregyházán. Az előadás holnap, december 30-án kedden délután 6 órakor t a vármegyeháza dísztermében lesz. Az előadás tárgya a jelen egyik legérdekesebb kérdése, amely egyúttal a legkevésbbé ismert: a modern török társadalom. Törökországban az utolsó évtized alatt olyant mélyreható változások állottak elő, amelyek keresztül húzták csaknem mindazt, amit eddig a törökökről tudtunk. Az uj evolúció társadalmi téren is óriási átalakulást hozott létre, amelyről csak homályos sejtéseink vannak, mert a török-világra vonatkozó uj adatokat az irodalomnak még nem volt ideje feldolgozni. A Bessenyei Kör szabadliceális szakosztálya nagy sikerei sorába iktathatja azt, hogy Kunos Ignác dr. egyetemi tanárt megnyerte a modern török társ; lomról szó-ó előadás megtartására. Ma török társadalmi visszonyok ismeretére n den magyar ember vágyakozik, his fiaink közül számosan helyezkedtek má el Törökországban és a turáni rokonság datának nagy jövőt igérő feltámadása u szólván létkérdésévé tette a magyarság s mára azt, hogy a törökökkel közelebbről megismerkedjünk. Kunos Ignác dr. előadásának bevétt a Bessenyei Kör az előadó tudós intene jának megfelelően a szegény diákok fel gélyezésére engedi át. Az előadáson 10.C K a belépődíj. A kedden délután 6 órai kezdődő előadáson legyünk ott mindnyáj; hogy a kiváló tudós előadó megtisztelő v lalkozását Nyíregyháza város intenzív dekíődésével, minél nagyobb számban ve megjelenésével honorálja. Dr. Kunos Ignác egyébként lapunk sz* kesztőségének egy japán tréfának magy forditását volt szíves átengedni. Az érdek keleti népköltészeti dokumentumot laput mai számának tárcarovatában közöljük. Amikor Nyíregyháza népe a kolerától védekezett. Mire figyelmeztették a hatóságot ? Lukács Ödön ref. lelkész nyilttérben védekezi egy rágalmazó hir ellen. Nyíregyháza, december 29. A Nyirvidék tudósítójától. Ötvenesztendős újság van a kezemben. A »Szabolcs« 1873. julius 27-i száma. Ezt az újságot Némethy István szerkesztette és a »Szabolcsvármegyei Lapkiadó Társulat« adta ki. Vegyes tartalmú hetilap volt, vasárnaponkint jelent meg. Ez az újság akkor nagyon szomorú időben vigasztalta nyíregyházi olvasóit. A vármegyében kolerajárvány pusztított. A »Szabolcs«-nak éppen ez a száma közli, hogy Szabolcs- és Biharmegye területére a kolerajárvány tartamára Lukács János neveztetett ki miniszteri biztosul. •— Ugyanebben a számban olvassuk, hogy báró Horváth Gedeon julius 23-án este 9 órakor Pap-on élete 42-ik évében öt napi szenvedés után az uralgó kolera járvány áldozata lett. Védekezés a kolera ellen. A kolera elleni védekezésre az újság egyik cikke a következő eljárást ajánlja : »Azonnal, amint az 'első jelenségek mutatkoznak, egy friss vizbe mártott és jói kifacsart lepedőt kell a levetkeztetett betegre nyitott ablaknál aképen borítani, mint a köpenyt, bele burkolván jól, és a mennyi kéz csak hozzáférhet a lepedőhöz, lapos tenyerekkel dörzsölni, mig a leepdő jól felmelegszik, ekkor ágyba fektetni és jól be kell takarni a beteget, hogy pihenjen. Sokszor megtörténik, hogy már az első lepedő után megizzad és könnyebben van, ha pedig az első alkalommal nem sikerülne, akkor ismételni kell kétszer, háromszor is, mig csak a beteg meg nem izzad. Az ily bánásmód által meg lehet gátolni a betegség további folyamatát, mert a felebaráti szeretetnek, víznek és friss légnek magnetizmusa jótékony hatással van a beteg testre és lélekre. Ha görcsök mutatkoznak és a test hidegszik, akkor a beteget száraz kezekkel kell sokáig dörzsölni és azután egy friss vízben jól kifacsart lepedőbe burkolni és vagy pokrócba vagy bundába betakarni, hogy megizzadjon. Ha pedig a beteg kékül és ereje hanyat- t lik, ekkor a Ieöntéseknek vagy zuhanyozás- f nak van helye, Zuhany hiányában egy korsóból hideg vízzel magasról kell leönteni a beteget, és utána mindjárt száraz lepedőbe takarva ágyba fektetni. A leöntést vagy zuhanyozást szükség esetében ismételni kell. Minden pihenéskor egy vizes pólyát keli a beteg hasára göngyölgetni mint ahogy a kis gyermekeket szokás bepólyázni; a vizes pólyát azután száraz ruhával kell leboritai és lekötni. Szomjúság ellen csak friss viz< citrommal vagy ecettel vegyítve, vagy szódí vizet kis mennyiségben, de gyakran lefot adni a betegnek. A kolera ragályossága nincs bebizc nyitva (!) azért is senki ne féljen, ha fele barátján segíteni akar, de a beteg ürülékei szokott módon gondosan kell eltávolítani megsemmisíteni és földbe ásni.« Ezt a tanácsot Ungerleider Jónjás ha sonszervi orvos adja a nyíregyháziaknak. Rágalmas és kósza lu'reki terjednek el ebben az időben a megriadt, izgatott emberek között. A »SzaboIcs« egyik számában a tasi és pátrohai betegelbánás között von párhuzamot valaki és pedig Tas község kárára. A gyanúsító sorok elhangzása után Vidovich Ferenc szolgabíró leveiet ír a szerkesztőségnek, amelyben igazolja, hogy a tasi kolerás betegek ápolása korántsem volt olyan hanyag, mint írták. Thasson — irja a szolgabíró — junius 6-án ütött ki a kolera és 8-án már állandó orvos működött, mindent elkövetve a kór elnyomására. Annak, hogy minden igyekezet füstbe ment, sem a szolgabíró, sem az orvos nem oka. Megemlíti Vidovich szolgabíró azt is, hogy Bónis alispán még a saját pénztárából is segített fedezni a szükséges költségeket. A szenvedővel kezet fogtann A gyanúsítások és rágalmak megbántották abban az időben a város nagyhivü, kiváló ref. lelkészét, a történetíró Lukács Ödönt is, akiről azt a hírt terjesztették, hogy Pásztor János kolerás halottat nem akarta Eltemetni. Lukács Ödön ref. lelkész a »Szabolcs«ban, a »Közönség Rovatá«-ban nyilatkozik a »rágalmas kósza hir ellenében« a következőkben : 1. A boldogultnak halálos betegségében az uri szent vacsorát kiszolgáltattam, őt és családját vigasztaltam, bátorítottam, többek szeme láttára a szenvedővel búcsúzáskor fogtam; kezet mint erről az elhunytnak neje tanuskodhatik. 2. Vasas Mihály, kolerában elhunyt katonát, szintén minden vonakodás nélkül szertartásunk szerént eltemettem. Mindezen okok elégségesek lennének megcáfolására azon rágalmas kósza hírnek ; nem tartom