Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-25 / 295. szám

Nyíregyháza, 1924. december * Csütörtök XLT. árfolyam. * 295. s«ám r Előfizetési érmk haiyb.r és vldéksn: Egy hér* SOOOO K. Nsflyixiévra ®0000 K.. KMkrtrueliknek ét üuntókruk 20»/o etipedménv. Alapította jOBA ciLF.S Föazérkwztd: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felélőt inrkHiti : VERTSE K. ANDOR. S*»rk»sitd»4c «.» klacóhlvatal: SZÉCHENVI-UR 8

L SZAM T»l«to« Mént l«». í»»»*éOh«<lu» 296M. Kéziratokat n»m aéuqfc viasz*. Ma este újra kigyúlnak a kedves karácsonyfák. Rajongó naiv gyermek-lelkek örvendeznek a gyermek Jézus jövetelének, akinek lépteit, angyalkák kisérik és jöttére égi Hallelujah zendül.a hideg té'i tájak felett. Kigyúlnak a karácsonyfák meg olyan házak falai közöli is, amelyek lakói nem ismerik ,sőt talán tagadják is a Krisztust. Csupán divatból, másoktól látott és elsajátított szokásból... Elgondolkozom . Kik vannak többen? Azok-é, akik lélekben ünnepelnek, vagy azok, akik szokásból, divatból, majmolásból? Szomorú kérdés a Jézus születésének 1925-ik évfordulóján. És ha mérlegre teszem a letagadhatatlan igazságokat, a szörnyű lények bizonyító erejét, bizony, bizony azt keil fájdalmas szívvel megállapítani ,hogy az utóbbiak. Az utóbbiak, akik még mindig nem értek et lélekben a nagy igazsághoz, akik még mindég várják, sőt akik még csak nem is várják az ő eljövetelét, aki az Ut, az Igazság és aZ Élet . ; . ' A Jézus, az emberiség Megváltója tény, leg megszületett azon a bizonyos szent éjszakán. Hogy t) volt az igazi, a prófétáktól előre megjósolt Szabadító, az az elmúlt két ezredév históriájának csodálatos tanításából kétségtelen bizonyosság előttünk, fis mégis hányan, meg hányan vannak, akik tudatosan vagy öntudatlanul még mindég elhárítják maguktól ennek a csodálatos történetnek legjellegzetesebb konzekvenciáit!! Hányan vannak^ s&íknek számára még mindig nem született meg a Jézus!! i Ha nem tudnám, hogy azok a divatból, majinolásból, szokásból kigyujtottt szent fácskák minden lelki és erkölcsi üresség mellett mégis csak az ö eljövetelének tudat-alatti- elösmerését és ünneplését hirdetik, szinte kétségbe kellene esnem !! , \ Ez a meggyőződés teszi ünnepemet mégis megnyugtatóvá és áldott reménységektől gazdaggá. Mert meg vagyok győződve, hogy az Ő születésének megváltó erejében, az ő tanításainak égbe-magasió győzelmében, az (j emberfeletti példaadásának vonzó hatalmában olyan csodaszer lakik, hogy azoknak hatása alatt lelkük leg mélyén, a szivük legrejtettebb zugában, tudatuknak alig derengő homályában még azok is hisznek, akik szavukkal, külső életükkel Lalán közömböseknek, hitetleneknek és istentagadóknak látszanak!! Ezért gvufnaX karácsonyfák olyan házakban is, ahol egyéb külsőségek szerint hitetlenek laknak!! • Iízért merek rendületlenül hi/.ní minden [gazságnak végső diadalában. Ezért merek bizni abban, hogy a lelkek, az erkölcsök plőbb-utóbb meggyógyulnak, — hogy amellett a gazdasági és társadalmi szanálás mellett, amelynek programniya megindult, előbb-utóbb be fog kövétkezni az erkölcsi és lelki szanálás is. amelyre a háborús betegségek és nyomorúságok után olyan nélkülözhetetlen nagy szükségünk van. Ezért merek bizni abban, hogy a pogány bosszúnak az az égbekiáltó nagy müve. ami szegény hazánknak istentagadó megcsúfolásában és megcsonkításában tekinti helyreállítottnak az erkölcsi és történelmi világrendet, nem maradhat tarlós intézmény a magukat keresztényeknek és müveiteknek tartó európai nemzetek es államok között!! Sem az anyagelvíes elmei-ülés, se a bosszú müve nem keresztényerkölcs. nem keresztény világ. Ezeknek a pogány erkölcsöknek és felfogásoknak múlhatatlanul meg kelt dőlniök a Jézus tanításainak a nyomán, az ő vallásának 1 sarkigazságain!! Ma még sokan vairnafcy.akík csak szokásból ünnepelnek, de közel vari az idő, amikor kint is, bent is tudatossá, lelkivé, magasztosul az ünnep és a lesz a mi igazi ünnepünk!! Sasi Szabó László. Böske fehér kezel. Irta: Taftallytié Stima Ilona. Kora tavaszi nárciszok nyíltak a körúti virágüzlet kirakataiban és a nap minden ragyogó pompáját megvillogtatta s arany palástot teritett a városra, mint egy pazar király, ki másnak is juttat vállára ornló bíbor köntöséből. A langyos, lengén kóválygó levegő illatot hozott valahonnan, talán át a Dunán, Budáról, a hegyek píros öléből. Nem tudom, de különösen kellemes volt megállani a kirakatok előtt, nézdelődni jobbra-balra, uj tavaszi kalapok ékeskedtek a nők fején s mosolyok és nyugodt, boldog pillantások iveitek egyik szem csillanásától a másikig. Olyan hangos volt belül a lelkem élete, csupa szép és uj szavak torlódtak ajkamra, de nem lehetett kimondani, mert nem volt kinek. »Viirth József szabómestert olvastam hirtelen egy üzlet fölött s az olyan nevetséges volt, mert oldalt egy kifent bajuszu ur festett alakja tünt elém, valami furcsa színű kék frakkban, fején cilinder s merev kezében keztyü. Ugyanekkor nyílt az üzlet ajtaja s egy kis leány lépett ki rajta: — Liza — kiáltottam neki örömmel s felé siettem. Hol jársz itt?! — Hiszen ez a mi üzletünk, — felelte és kis vörös kezeit elbujtatta a kabátja ujjába. Én csak most vettem észre, hogy Lizán nincsen keztyü és hogy ezelőtt sem volt. Gyermekes őszinteséggel rácsudálkoztam: — Liza, neked miért nincs keztyüd? Liza vidám arca egyszerre komoly lett, elpirult és kissé lejjebb hajtotta a fejét. — Tudod, Vera, az ugy van, hogy nekem nem vesznek, üyurkának vesAiek, mert ő kisebb és sir mindenért. A Böskének meg bőrkeztyüje is van. — Ki az a Böske?! — A nővérem. O a legnagyobb es ó a legszebb, pedig tizenegyen vagyunk. — Az elég sok. fis tudódj Vera, a Böskét a mama férjhez akarja adni az üzletvezetőhöz, ahhoz a szakállashoz, aki ott van a felső asztalnál, áll és szab. A mama azt mondja, hogy kejl valakinek áldozatot hozni a családért, mert a .papa már régen beteg és most a kórházban fekszik. A Böske tegnap is sirt. — Miért sir? Hiszen annak mindég örülni szoktak, ha férjhez kell menni. Én már sokszor láttam. — Sirt a Böske, mert utálatos szakállasnak hívja az üzletvezetőt és azt mondja, hogy gyűlöli. Tudod mi az: gyűlölni?! — Nem tudom bizonyosan — feleletm de azt hiszem, hogy áki gyűlöl valakit, az azt megszokta ölni. Igen! — Jaj, ne mond ezt, Vera! Nem igaz! A Böske nem ölné meg az üzletvezetőt. A Böske csak azért gyűlöli, mert van egy fiatalember, akit Völgyi Tivadarnak hívnak és festőművész. Az ott lakik a házban és már sokszor lefestette a Böskét. Én azt hiszem, hogy a Böske most már hozzászokott, hogy lefessék és minden olyan embert gyűlöl, aki nem fest. — Hát tudoc^ Liza, akkor én nem is csodálkozom a Böskén. Mert éj\ is hallottam, hogy azok, akik művészek, nem olyanok, mint más ember, de sokkal nagyobb urak. Talán qem is esznek és gyalog soha sem járnak. — Nem tudom. De én is hallottam a Böskétől, hogy a Völgyi Tivadar isteni ihletből él. Olyan gyönyörű haja van, mint az angyaloknak és nem csak szakálla, de még j bajusza sincs. Ez érdekes, mikor az embereket így különböztetik meg, hogy az egyiknek bajusza, meg szakálla is van, a másiknak ba! jusza sincs. Valami uj megérzés támadt benEgyes szám ára 2000 korona. \