Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-24 / 294. szám

Í9?4. december H. • J#ÍRYID£K Szabolcs vármegye törvényhatósága a legteljesebb bizalommal viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök kormánya és ~ BaköYSZky Iván belügyminiszter iránt. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Kállay Miklós dr. főispán megemlékezése Nagyatádi Szabó Istvánról. Forgácii Balázs gróf és Geduly Henrik püs&uk beszéde. Nyíregyháza, december 23. Saját tudósisitónktól. v Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Kállay Miklós dr. főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen igen szép számmal jelentek meg a bizottság tagjai, akik nagy érdeklődéssel várták a közgyűlés megnyitását. Kevéssel 10 óra után Kállay Miklós dr. főispán a követ" kező szavakkal nyitja meg a gyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés ! Ez az év — úgymond — munkában és eredményekben dúsan telitett esztendő, mely jelentős helyet foglal el Magyarország rekonstrukciójának történetében. Az emberek tele vannak panasszal, s ha ezeket a panaszokat megvizsgáljuk, legtöbbször igazat kell adnunk a panaszkodóknak. Egyes társadal. mi osztályok, különösképen a tisztviselők helyzete a legrettenetesebb. A szemünk előtt van a szanálás következtében előál.ott helyzet, amely nagy feladatokat ró a mezőgazdasági pénzügyi és kereskedelmi életre. De ezt az állapotot nem szabad abszolút szemüvegen nézni. A relativitás nézőszögéből szemlélve az eseményeket, rájövünk, hogy az egész világon uralkodó állapotokban kereshetjük az okokat, amelyek a mai nyomasztó helyzet ^eredői, s nem veszítjük el végleg bizodalmunkat, csüggedésünk kisebb lesz, s uj impulzust nyerünk a munkára. Magyarország külső és belső ellenségtől egyaránt vereséget szenvedett, s dacára megcsonkittatásának, újból kezébe vette az események intézését, s biztosan halad a rekonstrukció utján. Az elmúlt év a gazdasági szanálás kora. Minden gazdasági koncepció, el tervezés erre épül. De a lelkek szanálásának esztendeje is az az időszak, amelyet lezárunk. Bár nem a legideálisabb a helyzet, mégis jólesőleg állapithatjuk meg, hogy elmultak a kilengések. Csak gyerekes csinytevések fordulnak elő, amelyeknek elkövetői, vagy elnézői nem komoly emberek. Lassankint eljutunk a nyugalom, az önmérséklet útjára. A harmadik nagyon fontos esemény, mely a magyar alkotmányos életben bekövetkezett, a parlamenti élet rekonstrukciója. Én magam borzadok attól a gondolattól, hogy erőszakos uton avatkozzanak be a nemzet életébe. A kormány azonban elérkezettnek látta az időt, hogy törvényes alapon, energikusan akadályozza meg a túlkapásokat Ez az intézkedés fényesen kiállotta az erőpróbát, mert semmiféle nyugtalankodás nem következett után. Ez pedig örvendetes eredmény Ezekből merített bizodalommal vágunk neki az uj évnek, s előttünk áll a magyar alkotmány teljes helyreállításának nagy feladata. Abban a reményben, hogy a jövő esztendőben ez a feladat is megoldást fog nyerni, a magyar imádsággal zárom szavaimat. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés állva hallgatja végig a Magyar Hiszekegy imádságos szavait. Ezután a tárgysorozat 3-ik pontjánál, amely Mayer János m. kir. földinivelésügyi miniszter kinevezéséről és hivatalának elfoglalásáról szól, az elnöklő főispán kegyeletes szavakkal emlékezik meg Nagyatádi Szabó Istvánról, akinek neve a magyar nemzet történetében még azok előtt is uj állomást jelent, akik nem voltak hivei. ő szervezte meg a falu népét, ő vitte be a politikába a magyar agrárdemokráciát, mely tény erői argumentum azzal a bécsi és prágai váddal szemben, hogy a mai kormányzati rendszerünk antidemokratikus. Nagyatádi Szabó oly erőssé tette a magyar agrárdemokiáciát, hogy ezt többé a politikából kizárni nem lehet. A magyar gazda konzervatív felfogásának, nemes önzésének nagy szerepe van az ország rekonstrukciójában. Annak a kívánságának ad kifejezést, hogy az az irányzat, amelyet Nagyatádi megteremtett, hosszú és egészséges életű legyen. A tárgysorozat negyedik pontja igy szól: Pest pilis solt Kiskunvármegye 1örvényhatósági bizottságának az alkotmány jogi reformok m'eiöbbi megalkotása érdekében, s a politikai harcok elfajulása elten hozott, s hasonló állásfoglalás v

egettmegküldött határozata és a m. kir. kormány elnök <ránt beadót tbizalmi \ndfi~ í vány. Virányi Sándor főjegyző olvassa föl az állandó választmány határozati javaslatát, amely szerint Szabolcsvármegye közönsége feliratilag kéri a nemzetgyűlést, s a miniszterelnök utján a kormányt, hogy az ország szomorú helyzeté/t higg

adt bölcsességgel mérlegelve, mielőbb alkossák meg azokat a alkotmányjogi reformtörvényeket, a melyek a m

ai bizonytalan helyzetet megszüntethetik és a nemzet szebb és jobb jövőjének biztos alapját képezhetik. Forgách Balázs gróf beszéde Ezután Forgáéh Balázs gróf bizottsági tag emelkedik szólásra. A fiatal gróf ez alkalommal először szólalt fel a közgyűlésen, s igy érthető kíváncsiság és érdeklődés előzte meg első szereplését. A mély, koncepciózus beszéd nagy sikert aratott, s az egyes frappáns gondolatok kifejezését gyakran követte a bizottsági tagok élénk és zajos helyeslése. A beszédet kivonatosan itt közöljük : Első izben szólalok föl — mondotta — e nagymultu törvényhatóság ülésén, s ez al| kálómból meleg szivvel üdvözlöm a bizottság tagjait. Az állandó választmány határozati javaslata abból a hazafias aggodalomból fakad, mely az utóbbi Szomorú időkben, minden elfogulatlan és becsületes magyart a parlamenti események láttára elfogott. Ha igaz az, hogy az egyes emberek jellemét csak abból tudjuk megítélni, hogyan viselkednek szerencsétlenségükben, ugy szomorúan állapithatjuk meg, hogy a nemzet nem tanúsított komoly magatartást a legnehezebb időkben. Azt látjuk, hogy a nemzet tes

ren még mindig élős- , ködnek gazdasági és politikai hullafosztogatók. A politikai rivalda lámpáinak fényében még mindig látunk egyes pártokat és személyeket, akik nem tudnak kivetkőzni a forradalmi szellem ábécéjéből, amelynek alfája a tekintélyrombolás, ómegája pedig a féktelen érvényesülési vágy. A nemzetgyűlés, mely megalakulásakor mindannyiunk szemefénye volt, s hivatva volt arra, hogy a jogfolytonosságot helyreállítva, a mult alkotmányát a jövőben kiépítendő korszerű alkotmánnyal összekapcsolja, hogy mint egykor a római szenátus, ezen ; válságos időkben, királyok gyülekezete legyen, sajnos, nem tudott hivatásának magaslatára emelkedni, s a meddő szóharcok és szemé, lyeskedések szélmalma lett. Szinte lelki megváltásként hatott, hogy a nemzetgyűlés elnöksége végre erélyes lépésre szánta el magát és a turbulens elemeket karhatalommal kivezettette, s megalkotta uz uj, szigorú házszabályokat. Beszédének többi részében történelmi visszapillantást nyújt a magyar alkotmány jog fejlődésére, majd a törvényhatóságok alkotmányos kötelességét fejtegeti'. Végül kijelenti, hogy az állandó választmány határozati javaslatát elfogadja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Geduly Henrik püspök, bizottság tag emelkedik szólásra és a következőket mondja : Geduly Henrik püspök beszéde. Teljesen magamévá teszem a mélyen tisztelt előttem szóló bizottsági tag ur által mondottakat, — de az én felszólalásomnak speciális oka js van. Amiket itt el akarok mondani, elmondhattam volna a városi képviselőtestületben is, de el akarom kerülni még a látszatát is a lokálpatriotizmusnak, s inkább pótjavaslat keretében fogom azt előadni. Nemcsak a kormánynak és a nemzetgyűlés elnökének szól az én elismerésem és köszönetem, hanem annak a férfiúnak is, akinek heroisztikus kötelességteljesitése példaként lebeghet előttünk. Ennek a férfiúnak az a feladata, hogy a belső rendet a mai viszonyok között biztosítsa. Hogy mit jelent ez, nem szükséges körvonaloznom. Normális vi-