Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-23 / 293. szám

jiYÍRYIDÉK 19?4 december 23. Kisgazda kongresszus. Csütörtökön az egységespárt helyiségében gyűltek össze az ország egész területéről összesereglett kisgazdák, abból a célból, hogy ezen a kongresszuson beszéljék meg azt a helyzetet, amely nagyatádi Szabó István váratlan és hirtelen halála folytán előállott. Ez összejövetelnek jelentősége kettős irányú volt. Közvetlenül módjuk nyilt arra a Budapestet ritkábban felkereső kisgazdáknak, hogy ugy a kormányt, mint az egységespárt tagjait tájékoztassák azokról a viszonyokról és részletkérdésekről, amelyeket körükben tapasztaltak és módjuk nyilt árra is, hogy konkrét panaszokat is terjeszszenek azon tényezők elé, akik ezeknek orvoslására kompetensek. De másfelől alkalmat nyertek arra is, hogy maguk is informálódhassanak viszont, azokról a dolgokról, amelyeket a közelből sokkal közvetlenebbül meg lehet látni és megtehették azt, — amint hogy meg is tették — hogy sok dologra nézve közvetlenül kérhettek felvilágosítást és szerezhettek megnyugvást az ország sorsának intézőitől. E tekintetben tehát igen szükséges és áldásos volt ez a mozzanat, amint ezt a kongressszus lefolyása bizonyítja, mert újra megerősítette azt az együttérzést, amely a kisgazdákat eddig is az egységespárthoz kapcsolta. Közvetlenül tapasztalhatták azt a meleg megértést, amelyet a kisgazdaközönség irányában nemcsak a miniszterelnök, hanem az egész kormány és az egész párt tanusjt. De azt is érezhették, hogy az elhalt vezér emlékének legigazibb tisztelői is az egységes pártban vannak. Azok a kegyeletes szavak, amelyekkel a miniszterelnök a már megdicsőült Nagy Kisgazdával foglalkozott, a legteljesebben átérzett megbecsülés és nagyra értékelés szavai voltak, de az igazi méltánylás mégis abban nyilatkozott meg, hogy a kormányelnök újólag kijelentette, hogy a megdicsőült szelleme tovább él az egységes pártban. Azok a gondolatok, tervek, amelyeket a megboldogult hintett el az országban, megfogamzottak és kihajtottak az egész párt lelkében és megnyilvánulnak a miniszterelnök által az eddigi uton tovább vezetett kormánypolitikában. Bebizonyult az is, hogy Mayer János nemcsak a székét örökölte Nagyatádinak, hanem azt az egész gondolatvilágot 1, amelyet ő képviselt. De hisz ez természetes is, mert hogy lehetett volna olyan hosszú évtizedeken keresztül az elhunyt vezér legközelebb álló bizalmasa, Myer János, ha nem a legmegértőbb lelkek összetalálkozása lett volna ez a szoros baráti viszony. Hát az volt! Igy gondoskodott az Isten végtelen bölcsessége arról, hogy az igaz uton járó igaz eszméi megvalósuljanak a szerénv, de jól megválasztott utód által. Szabolcsvármegye voli kir. tanfelügyelője figyelmezteti a magyarokat, hogy „Kolozsvár" csak volt: most „Cluj" van. Érdekes adatok Wilt tanfelügyelő működéséhez. Kolozsvár, december 20, A Nyjrvidék tudósítójától. Nem régen a brassói gyűlésről tudósítottam a nyíregyháziakat,, most egy kis keserű riportot küldök az önök volt tanfelügyelőjéről. Wilt Györgyről,, akire bizonyára még sokan emlékeznek Nyíregyházán. Egyik hivatalos funkcióját mutatom be a következőkben,, ugy, ahogyan a kolozsvári «Ellenzék- e. lap. feltárja és minden kommentár nélkül íme: Még mindnyájunk élénk emiékezetér ben vannak Majláth Gusztávnak a Katholikus Népszövetség aradi nagygyűlésén elmondott megrázó szavai,, amellyel a nagygyűlésen a kormányt képviselő Jonescu államtitkárhoz fordult: »Adják vissza nekünk a nagys^e bent árva házunkat, meri annak elvesztése egy sohasem gyógyuló sebet ütött rajiunk. N®m tudjuk, Jonescu államtitkár ur tolmácsolta-® kormányának az erdélyi katholikusok ősz püspökének fájdalmas izenetét,. de ha igen. ugy különös gyógymóddal próbálják az erdélyi magyarság felettes hatóságai a rajtunk ütött sebet beheggeszteni. Mosolygnunk kellene azon a «hasonszenvi» gyógymódon,, amellyel fájdalmainkat kezelik,, ha az az ütés, amelyet újból ránkmértek, nem vért, idegei és csontot érne. A nagyszebeni Terézianum-árvaház után,, ha most egy kisebb is, dc a lelkűnkhöz éppen ugy hozzánőtt magyar intézmény felelt suhogtatják meg az e célra gyártott rendeletek és intézkedésiek pallosát. — Néhány nap óta a kolozsvári magyar társadalom jótékony fsttérelbííl feiep»e;t cs fenntartott Mária Valéria Ieánya

r valiázat fenyegeti a megsemmisülés veszedelme. Egyelőre még csak a megsemmisülés haditervét dolgozták ki az erre illetékes hatóságok,, de ismerve é haditervek mögött rejlő tendenciát,, a Mária Valéria leányárvaház megmaradásához semmi remér nvünk nincsen. A mult hét szombatján megjelent az árvaházban dr. Wilt György tanfelügyelő és Carpinisan Miklós városi főjegyző,, akik kijelentették az árvaházat vezető Haracsekné árvaanyának,, hogy a város régi szerződésére hivatkozva sorát . sorát . sorát . sorát. Olvassa ei a szinház ünnepi mű. Sx Olvassa el a szinház ünnepi műi, 3x Olvassa ei a színház ünnepi míL 3x Olvassa ei a színház ünnepi mfi_ 3x igényt tart az árvaház épületére, mivel olt a //on

véd-ulcai 6. számú elemi iskolából kitelepítendő óvodát akarja elhelyezni. Egyelőre egyéb nem történt Utána • járva a dolognak,, megtudtuk, hogy a Mária Valéria árvaház épületét és telkét 1872 ben Kovács Márton hóstátí gazda és felesége végrendeletileg azzal a célfal testálták a városra, hogy ott a város árvaházat létesítsen. A város annak idején az akkori Nőegylet választmányával lépett -JP PO JJOA optiB[fnq .Í[3UIB ^qsazaífluTj;? vaházat létesíteni. A város és a Nőegylet meg is kötötték a szerződést,, amelynek ránk nézve ma igen fonlos passzusa igy. szól: «Kolozsvár városa kötelezi magái arra„ hogy az épület használati jogát telekkönyvileg biztosítja az árvaháznak mindaddig,, ami az árvaház létezik.» Erre az épületre tart most jogot a város,, megfeledkezve arról, hogy' az akkoriban kötött Szerződés értelmiben átvett házacskát az árvaház választmánya Kolozsvár magyar társadalmának jótékony filléreiből építette fel, bővítette ki és helyezte olyan állapotba* mint ahogy az ma is Van . Az árvaház ma huszonnégy árvának ad otthoni, akik közül tizenhárom református,, tiz római katholikus és egy görögkatholikus. Megjegyezzük azonban,, hogy az árvaházban az árvákat mindig nemzetiségre való tekintet nélkül vették fel. • Amidőn e kiszállásnál az árvaház vezetőségének egyik tagja dr. Wilt György tanfelügyelő előtt hivatkozott a város é« az árvaház között kötött fenti szerződésre, a tanfelügyelő ur kijelentette: »A szerződést Kolozsvár kötötte. De most Cluj van.» — Ez is szempont. De ne felejtsük el, hogy a tanfelügyelő ur akkor is tanfelügyelő volt, amikor ínég Kolozsvárt irtak s amikor Clujra átköltözött, kár volt el' felejtenie azt a jóérzését,, amellyel bizonyára ő is érzi,,'hogy az árváknak nem Cluj és nem Kolozsvár a fontos,, hanem az^ hogy otthonuk legyen, és éhen ne pusztuljanak. j. 1 Felkerestük dr. AVilt György tanfel'' ügyelőt is, hogy a Mária Valéria árvaházat fenyegető veszedelemről ő tőle i» megtudjunk valamit. Wilt tanfelügyelő ur kijelentette,. hogy a nevelés és oktatásügy körébe tartozó jogi személyekről szóíó törvény elrendeli,, hogy ő ezeket a jogi személyeket ellenőrizze. A Mária Valéria árvaház is ez alá az ellenőrzés alá esik,, bár az ezelőtt a közegészségügyi felügyelőséghez tartozott — Őneki e törvény értelmében kötelessége volt az árvaház működését,, költségvetését és számadásait ellenőrizni. Az ellenőrzés során kiderült,, hogy az árvaház huszon^niliHíllllllllilillllllllllllillllllllllllllillllllllllllllllHllUiOillllinillHlllHg I Féríi feharnemüaK 1 5 — M nyakkendők-, divatkalapok, bőröndök és bÖrárukb?n állandó nagy raktár; j Fodor Ferenc és Társai | | cégnél. 4^7-15 1 ^lílliljtllllliillfllllllÍjl!llfilllllÍjllllli!llilllilUIIIII|j|lilllllllllllll|||||||Uii^ Beregi Oszkár filmen: Sí fekete losms Ma utoljára az Ápoltéban Hétfőn