Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-19 / 290. szám

1924. december 161. számbamenő kedélyes és épületes tanítói művészestély iránt már csak azé

rt is oly nagy az érdeklődés, mert — amint hirlik — az ujannan alakult Tisztviselő Dalárda ezen a hangversenyen fog bemutatkozni a város közönségének. A mulatságra még visszatérünk és teljes műsorát is legközelebbi számunkban részletesen ismertetni fogjuk. — Három nsztábba sorozzák a romániai „idegeneket

4-. Bukarestből jelentik: A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a háztulajdonosok kötelesek lakóikról uj jegyzéket készíteni, azt kapuikon kifüggeszteni és annak másolatát a rendőrséghez benyújtani. Az összes idegeneket egyébként három osztályba fogják sorozni: 1. munkások és ipari alkalmazottak, akik csakis a munka és iparügyi felügyelőség láttamozása alapján kaphatnak tartózkodási engedélyt. Amennyiben ezt a felügyelőség megtagadná. 8 nap alatt átteendők a határon; 2. egyéb személyek, akik számára alapos indokok alapján a sziguranca felügyelőség adhat tartózkodási engedélyt; 3. azok az idegenek, akik 1916. előtti sdőtől laknak Románia területén s akik az eddigi tartózkodási engedély helyett állandó engedélyt kapnak, amennyiben a szígurancafelügyelőség igy határoz. A Lupta értesülése szerint különben a kormány nagyarányú kiutasításokra készül, körülbelül 100 000 egyént akarnak a közeljövőben áttenni a határokon. Másokat — főleg oroszokat — pedig .,kényszerlakhelyeken" akarnak elhelyezni. — Romániában a tüdőbetegek 55 ezreié e ju hát csak kórházba. Bukarestből jelentik: A Lupta közlése szerint Romániában évenkint 40—50 000 ember hal meg tüdővészben. A betegeknek csak 55 ezreléke futhat rendszeres ápoláshoz. — A Magyarság Évkönyve ismerteti a megszállt területek magyarságának politikai, társadalmi helyzetét, iparát, kereskedelmét, iskoláit, közli az adózásra, földbirtokokra vonatkozó törvényeket. A megszállt területekre vonatkozóan minden gyakorlati kérdésben felvilágosítással szolgál. Tisztviselői kalauzát egy tisztviselő sem nélkülözheti. A Magyarság Évkönyvét minden előfizető ingyen kapja. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Miksa-utca 8. — Karácsony előtt legolcsóbban vásárolhat női és leány kabátot, ruhát, kosztümét, szőrmeárut, divatjempert, estélyi ruhát, házi ruhát, pongyolát és kalapot Rothchild Áruházban, Nyíregyházán, Takarék-palota. Nagy választék karácsonyi ajándékokban! Selyem divatjemper, íehér opálblouz, szines Wagnersapka. hogy mit vegyen karáesonyi ajándékul ? Tessék befáradni a Jóbanyomdába és meg fog győződni róla, hogy a legszebb és legolcsóbb ajándék egy doboz levélpapír. — Megjelent a Kincses Kalendárium 1925. évfolyama, kemény kötésben. Kapható az Ujságboltban. — Ujabb rendelet a földreform gyorsulásáról. A hivatalos lap mai számában az igazságügyminiszter rendeletet tett közzé a földbirtokrendező ügyek gyors elintézését elősegítő egyes intézkedesekrőI. A rendelet kimondjad hogy az ítélőtábla elnökének hozzájárulásával más biró is elláthat kivételesen földbirtokrendező tennivalókat. Az eljárást félbeszakítani csak kivételesen,, megokolt esetben szabad. Az érdekeltek a bíróhoz szóval vagy írásban közvetlenül is terjeszthetnek elő az eljárás keretébe tartozó észrevételeket és ké, relmeket Amennyiben az érdekeltek között teljes megegyezés jött létre, a biró a felek egyező kérelmére intézkedhetik az ideiglenes birtokba adásról is . Hogyan «nyomoz» az újvidéki rend Örsig. Újvidékről jelentik. Az újvidéki szerb újságírók mozgalmat indítottak á t rendőrlegénység brutálitása miatt. Az újságírók egész sereg konkrét adatot gyűjtöttek össze annak bizonyítására, hogy a rendőrök a legbrutálisabban bántak a kezeik közé került emberekkel »tekintet nélkül azok nemzetiségére^ (Mindenesetre tapintatlanság az újvidéki rendőrség részéről, hogy ilyen esetekben nem veszi tekintetbe az emberek nemzetiséget, mert a brutálitás indokolt lenne, ha pl. »tekintettel az illető magyar nemzetiségére« — gyakorolnák.) Legutóbb egy magyar pincért, egy orjunistát és egy nőt vertek meg annyira, hogy az illetők még ma is kórházban feküsznek. t — A románok magyar-orosz szerződéstől tartanak. Bukarestből jelentik: A prágai forrásra hivatkozással azt írja* hogy a Budapest és Moszkva közötti megái lapodás immár befejezett ténynek tekint hető. A szövetség Románia ellen irányul és ugy szól,, hogy amennyiben Oroszország megtámadná Romániát," ugy egyidejűleg Magyarország is támadást kezdene ellene. Ennek ellenében Oroszország Magyarországnak juttatja Erdély egy részét. — 342.000 is tviseióje van Cseh-szlovákinnak Prágából jelentik A kormány törvényjavaslatot készített a tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozóan. A javaslat szerint a tisztviselők az 1924. évre egységes pótlékot kapnak, amelynek összege az eddig élvezett helyi pótlékok 20 százaléka lesz. Az állam 12 000 tanítón kívül 342 000 tisztviselőt foglalkoztat. Az 1925. év. folyamán ennek a létszámnak 10%-kát, azaz 34 200 tisztviselőt fognak elbocsátani. — Tanyértalpu kom*, a sportbajnok az idei karácsony legszenzációsabb Mackó könyve. Ára 70 000 korona. Kapható az Ujságboltban. — A bánsági kereskedők a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolat javitását kívánják. Belgrádból 'jelentik: A bánsági kereskedelmi és iparkamarák, továbbá a délvidéki kereskedelmi és gazdasági érdekképviseletek népes küldöttséget menesztettek Belgrádba, ahol a szakminiszterekkel tanácskoztak. A küldöttség azt a követelését adta elő, hogy a kormány gondoskodjék a közlekedés megjavításáról, a bánsági adók leszállításáról. A vaggon és mozdonyhiány megszüntetésére pedig azt javasolták, hogy a Magyarorsázgon javíttatott mozdonyokat váltsák ki. Ha erre nem volna elegendő pénze a kormánynak, akkor létesítsenek Magyarországgal olyan megállapodást, amely szerint a magyar gyárak a jóvátétel terhére adják ki a javított mozdonyokat A javítások fejében mondjon le a kormány a Magyarországtól járó tiz uj mozdonyról, illetve azok fejében engedje el Magyarországnak a jóvátételi átszállításokat. A küldöttség hangsúlyozta végül, hogy a Bánát Szegeden keresztül akarja lebonyolítani a Magyarországgal való forgalmat 5 a BOLDOG SBHnw. 'j-tsjmsBZjs:,-^ KARÁCSONYI ÜNNEPEKET m w 2 szerez gyermekének, ha AZ ÜJHÁGBOLTBAN vesz neki ajándékkönyvet C Megvolt a Lucanapi vásár. Tele volt a város karácsonyfával. „Nagyobb volt a füst. mint a lángja" — a vásárnak. <Mit nekem te zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája!! Tán csodállak,, ámde nem szeretlek...« dalolta egykor Petőfi. De most,, igy csonkultan, ő is más szemmel nézne a Kárpátokról lekerült fenyvesekre s a karácsonyfán át nézve hazát imádó szivével a Kárpátoknak vadregényes táját s amit megtagadott egykoron,, most képzete a hegy-völgyét bejárná. Üzenetet,, sok-sok szíves üzenetet küldtek a felvidéki atyánkfiai a karácsonyfában, ennek reményt tápláló zöld sziliében. Ha a tengeri kagylót fülő ükhöz szorítjuk,, benne hailjuk a tenger mormolását. Miért nem halljuk a karácsonyfában a fenyvesek zúgását,, a Kárpálok üzenetét: nem, nem soha!! Soha annyi karácsonyfa nem volt a nyíregyházi Lucanapi vásáron,, mint most. És mint meanentót vitték haza boldogok és boldogtalanok. A piros felhőkből búvó nap első sugára a zúzmarás fákra,, második a zöld fenyőkre szállt,, hogy a trikolor szineit visszatükrözze — a szivekben. Lomhán, csak 9 óra után kezdődött „ vásári élet, mindenki várta a melegebbet. Legfürgébbek voltak a gyerekek,, kik bár körmükre fújtak,, fülüket fogdosták, pipiskéitek,. de azért fáradhatatlan munkatársaknak bizonyultak; jobb időkben ilyen kor még «ágyban, párnák közt» nyújtózkodtak. A kipakkolás gyorsan, amerikaiasan ment, de ugyanígy az összepakkolás is. A természetes meleget pótolta a tűz* de ennek is„ mint az egész vásárnak, nagyobb Volt a füstje, mint a lángja. Tömegesen jöttek posztó,, ruhakereskedők, csizmadiák, játékárusok. Legjobb vásárt csaptak a szezoncikkárusok, de ezek is, — mint mondják — negyedrészét adták el annak, mit békében szoktak. Ha fogy is az áru, mondja az egyik, nincs benne köszönet, nincs kereset. Legnagyobb boszuság az„ hogy a forgalmit fizetni kell. Az ócskások egy része ezt kikerülte, mert ili a berek, nádak, erek el somfordált: ha nem árultam, fizesse meg a jó ég!! Az ócskások — mint mondják — jó helyet találnak a Bethlen-utca és Vasgyár-utca sarkán tul, hol a pesti ócskapiac mintájára bódékat is lehetne építeni. Útba senkinek nem volna s a vasúthoz is közel lenne,, az idegenek könnyein megtalálnák. Ma már számuk és tekintélyük megnövekedett, megérdemelnek állandó helyet. Ott aztán lehetne illemhelyeket is építeni — amiben Nyíregyháza szegény — s igy meg lenne mentve az Árok-utcai u. n. lövészárok és a Szegényház-tér kellő közepén levő far-