Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-17 / 288. szám

s JSÍYÍR5ÍIDÉK 924 december 17. A szülői értekezletek. ! Irta és a nyíregyházi tanítók közös értekezletén felolvasta : Stoll Ernő. !>• . • I s Tartozó kötelességem előrebocsátanij hogy a cim és a tartaíom közt époly különbség lesz,, mint elnökünk tisztviselői szövete és a minta között: emez íinomabby amaz durvább. Hogy mást csomagoltam: be, mint ahogy keltett volna s igy kellemetlen csalódást idézek elő,, ennek oka az, hogy elnökünk csak a szülői értekezletek iránti érdeklődés felkeltésének módozatait kivánta kidomborítani,, mig én — sokat markolva,, keveset szorítva — igyekeztem, habár érintőieg is, mert hiszen mindegyik külön-külön egy tanulmány tárgyát képezi — arra mutatni,, hogyan lehetne az iskolát a családdal megbarátkoztatni. Kölcsönös ismerkedésen alapul a szeretet. Ezzel láncoljuk magunkhoz a tanulókat,, ezzel kell a szülőt is. Ezek előrebocsátása után rátérek a szülői értekezletek múltjára és jelenére,, a talaj előkészítésére és mindarra,, mi a nemes célt szolgálni van hivatva a család és iskola kölcsönös megértése után . í f --- j Rendeletileg csak a polgári iskolában kell a tanároknak évente legalább 3-szor szülői értekezletet tartaniok (1922. évi 26.998. sz. rendelet) és a tanulókat otthonukban felkeresniök (1920. évi 76.534 sz. rendelet.) Nálunk,, az elemi népiskolában j tartottak és itt-ott tartanak a tanítók szülői értekezleteket — tudtommal a gör. kath. népiskolában is — de,, hogy mily érdeklődés mellett,, azt, a «kenyeret és mulatságot)),, a római «panem et circenses» mintájára és módjára kiabáló korunk ismerete mellett felesleges emöteni. Tartottak a fővárosban és tartanak a nagyobb vidéki városokban is„ de, az .eredmény — hőmérővel lemérve — fagypontot mutat. A nagy hü-hóvaf„ Bassedow-féle nagydobbat rendezett fővárosi értekezletből csak egy jellemző kijelentést tudott leszegezni a sajtó és megismerte a vidék is a pesti mamákat s vele az intelligencia nagy részét (tisztelet a ragyogó kivételeknek mindvégig) e szavakból,, hogy: mi — sajnos — többet foglalkoztunk a iourral* mint a gyermekkel. E kijelentés más alakban, más szavakkal, lényegében fönt és lent ugy kicsi, mint volt nagyhazánkban — igaz. Mert a mammon ördöge mellett solfp alakban jelenik meg az a kisértő ördög, mely a figyelmet elfordítja az isteni áldástól,, a Gracchusok anyja Cornélia nevezte legdrágább kincstől. — Tartanak Debrecenben is szülői értekezletet «A gyermek munkabirása» cimen. Igaz, aktuális e téma, mert Angliát, a gyermekmunkások hazáját, túlszárnyaljuk a gyermekmunkások folyton növekvő száma által; de mig ott lehet segíteni, itt a nyomor, a korgó gyomor parancsol. Nálunk a gyermek a Miatyánkban nemcsak kéri, de keresni is kénytelen a kenyeret, inert a megnehezült idők parancsszava ez: gyermek segíts tenmagadon s megsegít az Isten. — A szülői értekezletek sikertelenségének egyik oka itt-ott és mindenütt: a család súlyos gazdasági helyzetében Keresendő. A munkás, ép-kézláb emberek nem, csak azok látogatják, kik egyéb szórakozás hijján vannak. A sikertejenség j oka az a rendszertelenség is, amely jellem- * zi a magyar nép müvelését,, ennek országos szervezését, helyesebben szervezetlen, ségét, melyre Molnár Viktor is rámutatottSikertelenség egyik oka a "nemzeti öntu- _ dat hiánya is, erről szól az az előadás is, melyet a VIII. egyetemes gyűlés alkalmával a társadalmi szakosztályban tartott Balázs Béla e cimen: Hogyan tehetjük az alföldi magyart hazafiasán gondolkozóvá. (Lásd e gyűlés naplója 84—85. oldalát). Tények mutatják, hogy a nemzeti öntudat és egység hiányzik, a kultureszközök parlagon hevernek. A sikertelenség oka a kultura iránti érzéketlenség is, melynek oka a tanfolyami kultura csecsemőkorában keresendő. Anglia e tekintetben is vezet, azért a tanfolyami kultura hazájának is nevezik . Mint jeleztem,, intézményes biztositást nem nyert a szülői értekezlet, miiít teszem azt a tanítói patronázs munka, pedig mint preventió és felvilágosítás szempontjából egymáshoz illők. A szülői értekezleten a gyermek erkölcsi magaviselete jöhet legelőször is szóba, mert hiszen a a a támasza az ember magán és közös életé, nek. Ezért keresték a kapcsot a rendelet hiányában is a tanítók a családdal a szülői értekezletek megtartása által. Ez a kapocs azonban igy is laza, mert hiszen az érdeklődés hiányában a jótékony befolyás elmaradt. (Folytatjuk. szerdán CSÉlftítÓ&Őfl üpoüébaii A világ legnagyobb repriz „Sascha'

4 íilm. Várkonyi Mihály, Eszterházy Ágnes grófnő, Szöreghy Gyula főszereplésével H Arthur Schnitxler regénye. ;

Sf Rendezte: KERTÉSZ MIHÁLY. Előadások; 7 és 9 órakor. Velencei impresszióim. Irta : Dr. Borbély Sándor. V. Ott, ahol a prokuráciák véget érnek és poraiból újjáépített Campanille éles kardként hasit a levegő égbe, kinyi.ik a piazza zárt egésze, hogy a két palota közé szorított piazettán keresztül a tengerről vehessen lélekzetet. Mind a két palota királyi hajlék, habár az egyiket libreria vecchiának hívják, s a másikban már nem székel uralkodó többé, mert külsejében és belsejében egyetlen nagy muzeummá vált. Ez a másik a dogé palota. Az elsőről, a Sansovinó libreriájáról, bármilyen utolérhetetlen kecsességgel utánozza is rajta a mester a klasszikus formákat, hamar lesiklik a szemünk. Hiszen ez az oszlopos és árkádos alkotmány szinte természetes folytatása a proku ráciáknak, a másikon azonban, a dogé palotán ugy tapad meg a szem, mint vas a mágnesen s minél tovább nézi, annál kéjesebben nyújtózkodik rajta; szinte érzi az ember, hogy mennyire fájna, ha erőszakosan leszakítanák róla. Csodálatos, feledhetetlen látvány. Mozaikkal kirakott márványszekrény, melynek egész terhe velencei csipkén nyugszik. Ámulva tétovázunk e látvány előtt, mert nem érthetjük, hogy bírják el a rettenetes ter het a bivalynyaku, törzsökös, gót oszlopok? S ha már a palota nehéz súlya alatt nem is roppan meg karcsú, de acélosan kemény, fáradhatatlan derekuk, hogyan voltak képesek elviselni alkotójuk, a hálából felakasztott Calendário eltorzult tetemét, amely felépítésük után nemsokára ott bokázott az egyik oszlopkövön ? Erről a palotáról köteteket lehetne tele írni. Oldalai mintha magából az egymást követő évszázadok méhéből szakadtak volna ki. A piazettára és a rivára néző homlokzat földszintje és első emelete gót még, de a felettük elhúzódó, négylevelü lóherékre emlékeztető, csipkés müvü keresztsor már átmenet a tiszta keleti, mór, felső emelethez, amelynek sima felületét a sárgás márvány ezernyi változata szövi be és élénkíti csupán. A palota hátsó oldalfala, melyből az apró canalettón keresztül a sóhajok hídjának barokk ive nyúlik át a rettenetes börtönépületbe, már tiszta renaissance, mig az udvar a legkülönbözőbb stílusok boszorkányos ügyességgel egymásba fűzött és mégis harmonikus t ömkelege. A két alsó emelet itt is gótikus színezetű a két felső azonban már a díszítésekben tobzódó, korai renaissance alkotása. Sansovinó lépcsője viszont a kései renaissance remekmüve. Azonkívül ezek a falak szinte hangosan kiáltják felénk, amit a legtöbb velencei palotánál nélkülöznünk kellett, azt nevezetesen, hogy a legnemesebb márványj ból vannak. Talán az okozza azt, hogy az ' oszlopok és díszítések mély árnyékai nem téritik el a tekintetet az anyag észlelésétől, talán az, hogy a faragásokkal és félköríves, meg gótikus ablakkeretekkel végtelenül feldíszített fal azért mégis egységes fal marad, nem pedig szellős árkádok végnélküli sora és a diszek mindig szervesen válnak ki az épületből, aminek következtében a fal sikja a rengeteg ékesség ellenére sik marad továbbra is. Pedig a legkülönbözőbb formák özöne zudul itt is a szemlélőre. Az északi homlokzat felett a Márkus templom különösen idegenszerű teteje kandikál be az udvarra. Arra felé az épület alkotó részei szinte egymás hátán tolulnak egymásra. Oszlopok és csipkék váltakoznak, szobrokkal telt mélyedések öblösödnek be a falakba, erkélyek pattannak előre, kecses tetőformák terjengenek, gót renaissance domborművek virágoznak ki a márványsjkon, minden kis sik elemekre bomlik s a tömegek a végletekig differenciálódnak. S a palota belsejében mindez az elképzelhetedenségig fokozódik. Sansovino scala d orojától kezdve teremről-teremre, óriási tanácstermeken és apró szenátor szobákon át egyik helyiség hivalkodóbb a maga fenséges pompájában, mint a másik. A mennyezetek arany díszeihez és érthetetlenül gazdag plasztikájához; a renaissance festészet remeklése járul. A történelem lépteinek suhogását érezzük minden zugban s szinte I Karácsonyfadíszek I W y Levélpapírok, emlékkönyvek, imakönyvek, ifjúsági iratok Tóth Sándor I könyv- ós papi^kereskedóeében (Róm. kath. Parochia-épület.) 5082-7 |